Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) közbiztonság elleni bűncselekményekről szóló fejezete kiemelt helyen kezeli a robbanóanyagokkal és robbantószerekkel való visszaélést.

A törvényhozó úgy alkotta meg ezt a szabályt, hogy ne csak a tényleges robbantást fenyegesse büntetéssel, hanem már a robbanóanyagok és robbantószerek engedély nélküli birtoklását is, megelőzendő a még súlyosabb bűncselekmények bekövetkeztét.

A robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés jogi tárgya a társadalom biztonságához és a közrendhez fűződő érdek.

Mivel ezek a veszélyes anyagok és eszközök rövid időn belül súlyos pusztítást képesek előidézni, a jogalkotó a szigorú engedélyezés és felügyelet elvére épít.

Ha valaki engedély nélkül tart vagy ad át másnak robbanóanyagokat, illetve robbantószereket, azzal potenciálisan lehetővé teheti a közveszélyt okozó cselekmények megvalósulását.

A társadalmi érdek ezért az, hogy kizárólag az arra jogosult személyek használhassák vagy birtokolhassák ezeket az anyagokat.

A Btk. 324. § (1) bekezdése három elkövetési tárgyat nevez meg:

1. Robbanóanyag: minden olyan mesterségesen előállított anyag, amelyből megfelelő ráhatással nagy mennyiségű energia szabadul fel rövid idő alatt. Ide tartoznak például a dinamit, a trotil (TNT) vagy az ekrazit. 
2. Robbantószer: olyan gyújtó- vagy indítószer (pl. gyutacs, gyújtózsinór, detonátor), amely közvetlenül a robbanóanyag reakcióját kiváltja vagy elősegíti.
3. Felhasználásra szolgáló készülék: olyan eszköz (például bomba, pokolgép, házilag összeállított robbanószerkezet), amelyben a robbanóanyag és a robbantószer egyesítésével előidézhető a robbanás. 

A Btk. 324. § (1) bekezdése felsorolja azokat a fő magatartásokat, amelyek megvalósítása esetén a bűncselekmény befejezetté válik. Ezek a következők:

1. Engedély nélküli készítés, megszerzés, tartás vagy forgalomba hozatal: A törvény szerint kizárólag szigorú engedély birtokában lehet robbanóanyagokat és robbantószereket előállítani, szerezni vagy tartani, illetve forgalomba hozni. Aki e feltételeket figyelmen kívül hagyja, és például otthoni körülmények között állít elő, vagy anélkül szerez be robbanószert, hogy lenne rá jogosultsága, bűncselekményt követ el.
   
   
2. Átadás tartásra nem jogosult személynek: Még ha valakinek meg is van az engedélye, nem adhatja át olyan személynek a robbanóanyagot vagy robbantószert, aki arra nem jogosult.
   
   
3. Engedély nélküli vagy az engedély kereteit túllépő behozatal, kivitel vagy átszállítás: A nemzetközi forgalomba kerülő veszélyes anyagok mozgását is szigorúan felügyelik. Ha valaki jogszerű engedély nélkül hoz be az országba, visz ki onnan, vagy szállít át robbanóanyagot, robbantószert vagy ilyen eszközöket, akkor ezzel is megvalósítja a törvényi tényállást.
   

A bűncselekmény magasabb büntetési tétellel (öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés) sújtható, ha üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el (Btk. 324. § (2) bekezdés).

Üzletszerűnek tekinthető az elkövetés, ha az anyagi haszonszerzés rendszeres, ismétlődő jelleggel jelenik meg a visszaélés során.

Bűnszövetség pedig akkor jön létre, ha legalább két személy előzetesen megállapodik a bűncselekmény elkövetésére, és hosszabb távon, összehangoltan működnek együtt.

A 324. § (3) bekezdése alapján már a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaélésre irányuló előkészület is büntetendő, legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztéssel.

Ez azt jelenti, hogy akár olyan magatartások is szankcionálhatók, amelyek még nem érik el a bűncselekmény befejezett szintjét, de egyértelműen a visszaélés előmozdítására irányulnak.

A robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés szigorúan büntetendő magatartás, amely érthető módon illeszkedik a közbiztonságot és a társadalom védelmét szolgáló jogszabályi rendszerbe.

A cél az, hogy az ilyen veszélyes anyagok kizárólag olyan kezekbe kerülhessenek – például bányászati, építési, katonai területeken –, ahol az alkalmazásukra hivatalos engedély, megfelelő szaktudás és felelősségvállalás áll rendelkezésre.

A Btk. 324. § így egyértelműen kijelöli a megengedett, illetve tiltott magatartások körét, a bírói gyakorlat pedig a konkrét esetekben részletesen értelmezi a robbanóanyag, a robbantószer és a különféle felhasználásra szolgáló eszközök fogalmát.