Közveszély okozása

A bűncselekmény passzív alanya bárki lehet: a bűncselekménynek nincs célzott, konkrét sértettje, hanem a társadalom széles körében generál veszélyhelyzetet.

A cselekmény tárgyául pedig csak jelentős értékű dolgok szolgálhatnak – mindez arra utal, hogy a törvényalkotó szerint a káros következmények akár emberek életére, testi épségére, illetve nagyobb vagyonelemekre is kiterjedhetnek.

A közveszély egy olyan reális fenyegetettséget jelent, amelynek során az esetlegesen bekövetkező károsodás (személyi sérülés, vagyoni kár) nem korlátozódik egy-egy meghatározott személyre vagy vagyontárgyra.

A közveszély tehát kiterjedhet nagyobb embercsoportra, illetve jelentős értékű ingatlanra vagy ingóságokra is.

A törvény szándékosan nem ad egy merev meghatározást: a modern kor technikai fejlődése ugyanis folyamatosan új anyagokat, eszközöket és módszereket tár elénk, amelyekkel közveszélyt lehet előidézni.

Gyakori példák között szerepelhet a gyújtogatás, a robbantás, a radioaktív anyagokkal való visszaélés, illetve olyan tevékenység is, amely árvíz okozására vagy gázberendezések szándékos megrongálására irányul.

A Btk. 322. § (1) bekezdése szerint a közveszély okozása három fő formában valósulhat meg:

1. A közveszély előidézése
   Ez magában foglal minden olyan tevékenységet, amellyel egy személy vagy csoport a közveszélyt létrehozza. Például árvíz előidézése (gát átvágása), gyújtogatás (tűz szándékos elindítása), rombolás (épületek lerombolása, nagy mennyiségű anyag leomlasztása). A lényeg, hogy az anyag vagy energia romboló hatását szabadítják fel. 
2. A közveszély elhárításának akadályozása
   Ha már létrejött a veszélyhelyzet – akár emberi cselekvés, akár természeti katasztrófa (pl. földrengés) folytán –, büntetendő az is, ha valaki meggátolja a közveszély felszámolására tett kísérleteket. 
3. A közveszély következményeinek enyhítésének akadályozása
   Ez a magatartás szintén akkor fejthető ki, ha a közveszély már bekövetkezett, és valaki gátolja a károk, következmények mérséklésére szolgáló intézkedéseket. Például, ha valaki akadályozza az ingóságok kimentését egy áradás sújtotta területről, vagy nem engedi be a segítséget nyújtókat a katasztrófa helyszínére. Ezek a cselekmények is megvalósítják a közveszély okozását, hiszen az elkövető a bekövetkezett káros hatásokat szándékosan vagy gondatlanul felerősíti.

 A jogalkotó szigorúbb büntetési tételeket határoz meg akkor, ha a közveszély okozása:

• Csoportosan történik, ami a Btk. 459. § (1) bekezdés 3. pontja szerint legalább három fő együttes elkövetését jelenti.
  
  
• Különösen nagy vagy még ezt is meghaladó kárt idéz elő, azaz az anyagi kár legalább 50 millió forintnál kezdődik (különösen nagy kár), és 500 millió forintig terjed. Ezt meghaladó érték még magasabb kárt jelent.
  
  
• Bűnszövetségben valósul meg, vagyis olyan együttműködésben, amelynek tagjai előre szándékegységre jutnak a közveszély előidézésében.
  
  
• Ha a cselekmény emberi halállal jár, a büntetési tétel még magasabb: öt évtől húsz évig, súlyosabb esetben akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.

A Btk. 322. § (5) bekezdése szerint, ha valaki gondatlanságból idézi elő a közveszélyt, vétséget követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Amennyiben különösen nagy (vagy ezt meghaladó) kár keletkezik, a büntetési tétel egy évtől öt évig, ha pedig halált okoz, akkor két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is lehetséges. 

A Btk. 322. § (6) bekezdés alapján korlátlan enyhítésre nyílik lehetőség, ha az elkövető a közveszélyt önként szünteti meg, még mielőtt abból káros következmény származna.

Ez motiválja az elkövetőt arra, hogy visszakozzon: például a már megkezdett tűz terjedését maga oltja el, vagy a gát átvágása után azonnal csatornát nyit, ami elvezeti a veszélyes víztömeget.

A közveszély olyan állapotot idéz elő, amelyben emberek életét, testi épségét vagy nagyobb mértékű anyagi javakat fenyeget közvetlen veszély.

Ez bekövetkezhet szándékos gyújtogatás, robbanószerkezetek használata, mérgező anyagok szándékos kibocsátása vagy más olyan tevékenység révén, amely súlyos veszélyt jelent a társadalom egészére nézve.

A közveszélyes cselekmények súlyosságát az is mutatja, hogy ezekben az esetekben nemcsak az egyes emberek, hanem teljes közösségek is érintettek lehetnek, például egy tűzvész vagy ipari katasztrófa esetén.