A terrorizmus finanszírozása

A terrorizmus finanszírozása napjainkban komoly fenyegetést jelent a nemzetközi közösségre, hiszen a különböző erőszakos cselekmények mögött gyakran jól szervezett és jelentős anyagi háttérrel rendelkező csoportok állnak.

A törvény büntetni rendeli az anyagi eszközök szolgáltatását, gyűjtését, sőt, a terrorizmushoz köthető személyek, csoportok ilyen formában történő támogatását is.

Az alábbiakban áttekintjük, mi minősül terrorcselekmény-finanszírozásnak, és melyek azok a fő szempontok, amelyek alapján a hatóságok elbírálják ezt a bűncselekményt.

A terrorcselekmények, illetve a terror jellegű cselekmények finanszírozásával szembeni fellépés egy olyan alapvető társadalmi érdek védelmét szolgálja, amely a kényszermentes állami működést, a lakosság biztonságát és a nemzetközi szervezetek zavartalan működését óvja.

A törvényhozó célja, hogy még azelőtt megakadályozza a terrorcselekmények kitervelését és végrehajtását, hogy bármilyen, az elkövetők által igényelt anyagi támogatás ténylegesen rendelkezésre állna.

A Btk. 318. §-a, illetve a 318/A. §-a nevesíti a terrorizmus finanszírozásának fő formáit. Eszerint bűncselekményt követ el az, aki:

• Anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt a terrorcselekmény feltételeinek biztosításához.
  
  
• Terrorcselekményre készülő személyt (vagy egy már elkövetőt), illetve ezekre a személyekre tekintettel más embert anyagi eszközzel támogat.
  
  
• Kifejezetten e célból, vagyis a terror elkövetőinek, illetve készülőinek anyagi támogatására szolgáltat vagy gyűjt pénzt, vagyoni értéket, illetve gazdasági forrást.

A törvény a terror jellegű bűncselekmények anyagi támogatását ugyancsak bünteti.

A 318/A. § (1) bekezdésében felsorolt magatartások lényegében megegyeznek a terrorcselekmény finanszírozásánál leírtakkal, azonban a „terror jellegű” bűncselekmény fogalma a 318/A. § (2) bekezdésében szereplő felsorolás alapján kerül meghatározásra.

A 319. § (2) bekezdés szerint anyagi eszközöknek minősülnek a pénzeszközök, egyéb vagyoni értékek, jogi dokumentumok és okiratok, amelyeket az erre vonatkozó rendelet felsorol.

Így ide tartozhatnak ingó és ingatlan vagyontárgyak, a banki dokumentumok, utazási csekkek, részvények, kötvények, váltók, illetve bármilyen eszköz, melynek birtokba adása, rendelkezésre bocsátása vagy felhasználása hozzájárulhat a terrorista tevékenységhez.

A terrorizmus finanszírozását bárki elkövetheti, a törvény nem kíván meg speciális alanyiságot e bűncselekmény tekintetében.

Azonban az elkövetés kizárólag szándékos lehet, hiszen az elkövetőnek tudnia kell, hogy támogatottja terrorcselekményt készül elkövetni, esetleg már el is követte, vagy éppen terror jellegű bűncselekményre készül. 

A törvény szigorúbb büntetést (öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztést) rendel, ha a terrorizmus finanszírozása terrorista csoporthoz kapcsolódik. Ilyen például, amikor valaki szándékosan egy már működő, több személyből álló szervezetnek utal pénzt, ad át vagy gyűjt a részükre, támogatva ezáltal a csoport egészét. A 319. § (1) bekezdés értelmében terrorista csoportnak minősül az a három vagy több főből álló, hosszabb időre szervezett és összehangoltan működő csoport, amelynek célja terrorcselekmény elkövetése.

A terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem egyik kulcsa, hogy már a kezdeti lépéseknél, az anyagi eszközök összegyűjtésénél vagy átadásánál fellépjen a hatóság.

Legyen szó közvetlen anyagi hozzájárulásról, családtag támogatásáról, adománygyűjtésről vagy más forrás létrehozásáról, a Btk. több paragrafusban is biztosítja a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét.

Így nem kell megvárni, hogy a tényleges terrorcselekmény bekövetkezzen, már a megvalósításhoz szükséges pénzügyi alapok biztosítása is szigorú büntetőjogi következményeket vonhat maga után.

A szabályozás célja, hogy a hatóságok minél hatékonyabban védekezhessenek az emberéleteket veszélyeztető, félelmet keltő, szervezett erőszakos cselekmények ellen, és a társadalom védelmét elősegítő eszközök időben mozgósíthatók legyenek.