Bűncselekmény elkövetésével vádolják?

Terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása

A Btk. 317. §-ában meghatározott tényállás ezért a mulasztásos bűncselekmények sajátos körébe tartozik: akár három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki elmulasztja a feljelentést.

A terrorizmus elleni küzdelem a modern büntetőjog egyik legfontosabb területe.

A jogalkotó nem csupán a tényleges támadó vagy szervező cselekményeket szabályozza szigorúan, hanem azokat a mulasztásokat is, amelyek lehetővé teszik vagy megkönnyítik a terrorcselekmények megvalósulását.

A terrorcselekmény előkészítésének tényével kapcsolatban bírói gyakorlat és elvi állásfoglalások alapján a törvény egyértelműen kimondja, hogy aki hitelt érdemlő tudomást szerez a készülő terrorcselekményről, haladéktalanul feljelentést kell tennie.

A terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása

Paragrafus jel
Terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása Btk. 317. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint a Terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása Btk. 317. § törvényi tényállása

A bűncselekmény védett jogi tárgya

A terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása [Btk. 317. §] a terrorcselekmény különösen kiemelkedő társadalomra veszélyességéből fakadóan alakult ki.

Mivel egy jól előkészített terrorcselekmény óriási károkat és számos áldozatot követelhet, a jogalkotó különös hangsúlyt fektet arra, hogy a hatóságok időben tudomást szerezzenek a készülődő veszélyről.

A bűncselekmény védett jogi tárgya így a lakosság félelemmentes életviteléhez, valamint az államok és nemzetközi szervezetek biztonságához fűződő közérdek.

A feljelentési kötelezettség tartalma

A törvény szerint feljelentést kell tennie annak, aki „hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül”.

A hitelt érdemlőség azt jelenti, hogy az értesülés valódiságában alappal lehet bízni.

Nem feltétlenül kell minden részletre kiterjedő bizonyossággal rendelkezni, de a forrásnak, körülményeknek kellőképpen megbízhatónak kell lenniük ahhoz, hogy a gyanú reális legyen.

A „mihelyt teheti” fordulat azt fejezi ki, hogy a tudomásszerzést követően késedelem nélkül értesíteni kell a hatóságot.

A bűncselekmény alanya

A 317. §-ben meghatározott bűncselekmény tiszta mulasztásos deliktum, hiszen az elkövető nem tesz mást, mint hogy elmulasztja a feljelentés megtételét.

A bűncselekmény alanya bárki lehet, aki kívülállóként – tehát nem elkövetőként – szerez tudomást a készülő terrorcselekményről.

A jogszabály nem tartalmaz olyan kivételt sem, amely mentesítené a hozzátartozókat a feljelentési kötelezettség alól.

Így, ha valaki a családtagjától, közeli rokonától tudja meg, hogy terrorcselekmény készül, akkor is jogilag köteles lenne feljelentést tenni a hatóságnál.

Büntethetőség és büntetőjogi szankciók

A terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Így a büntetés enyhébb, mint a terrorcselekmény elkövetőire vagy előkészítőire kiróható szankciók.


A bűncselekmény elkövetéséhez szándékosság szükséges: az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a tudomására jutott információk alapján valószínűsíthető egy terrorcselekmény bekövetkezése, és azt is tudnia kell, hogy feljelentési kötelezettsége áll fenn. 

Összegzés

A terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása a terrorcselekmények előkészítési szakaszában biztosítja, hogy a hatóságok minél hamarabb értesüljenek a tervezett akcióról, és hatékonyan megakadályozhassák annak bekövetkezését.

Ez a kötelezettség súlyosan terheli azt a személyt, aki reális, megbízható információk birtokába jut.

A jogalkotó ezzel a szabályozással a lakosság életének és biztonságának védelmét kívánja előtérbe helyezni, egyértelművé téve, hogy a terror fenyegetése esetén a legkisebb gyanú is komoly, azonnali lépéseket követel.

dr. Lőrik József
dr. Lőrik József
20+ év szakmai tapasztalat, 2000+ büntetőügyben látta el védői feladatait, ÜDE egyesületi tag, Ügyvéd podcast házigazdája.
dr. Lőrik József önéletrajz
Büntető ügyvédet keres?