Jármű hatalomba kerítése

A jármű hatalomba kerítésének büntetendővé tételének célja, hogy megvédje a közlekedés résztvevőinek, valamint az általuk szállított vagyontárgyaknak a biztonságát.

A jogalkotói szándék azért ilyen szigorú, mert az ilyen cselekmények akár széles körű veszélyhelyzetet teremthetnek, és jelentős személyi, illetve vagyoni károkhoz vezethetnek.

A jármű hatalomba kerítése a közlekedésben részt vevőknek, illetve a járműveken szállított vagyontárgyaknak a biztonságát veszélyezteti.

Bár elsőre úgy tűnhet, hogy a közlekedési rend is sérül, a Btk. mégis a személyek és a vagyon védelme érdekében rendeli büntetni ezt a magatartást.

A jármű vezetőjének vagy személyzetének kényszerítése, illetve kiszorítása az ellenőrzésből olyan közvetlen fenyegetést jelenthet, amely sok emberre egyszerre terjed ki.

A törvény többféle jármű ellenőrzésének jogellenes megszerzését rendeli büntetni:

• Légi jármű: például repülőgépek, helikopterek vagy léghajók, függetlenül attól, hogy katonai, polgári vagy teherszállító járműről van-e szó.
  
  
• Tömegközlekedési jármű: ide tartoznak a vasúti, vízi és közúti járművek, ha azok a nagyközönség által igénybe vehető személyszállításra szolgálnak (például vonat, autóbusz, menetrend szerinti hajójárat).
  
  
• Tömeges áruszállításra alkalmas jármű: olyan tehergépjárművek, hajók vagy vonatok, amelyek nagy mennyiségű áruszállítást végeznek.

A lényeg, hogy a jármű legyen alkalmas nagyobb számú személy vagy nagy mennyiségű áru szállítására. Nem számít, kinek a tulajdonában van, vagy hogy pontosan milyen motorikus meghajtással rendelkezik.

 A Btk. 320. § (1) bekezdése szerint a jármű hatalomba kerítése megvalósulhat

1. Erőszakkal: amikor az elkövető fizikai kényszert alkalmaz például a jármű vezetőjével szemben, így átvéve felette az irányítást.
   
   
2. Fenyegetéssel: ha súlyos hátrány kilátásba helyezésével arra kényszeríti a vezetőt vagy a személyzetet, hogy változtasson az eredeti útirányon, megálljon, vagy a járművet a kívánsága szerint irányítsa.
   
   
3. Más öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba hozásával: például altató, kábító anyag beadásával, aminek következtében az áldozat nem tud ellenállni vagy akarata már nem érvényesíthető.
   
   

A cselekmény sikeres befejezéséhez az elkövetőnek ténylegesen meg kell szereznie a jármű feletti ellenőrzést, akár úgy, hogy ő maga vezeti, a

A 320. § (2) bekezdése szerint tíz évtől húsz évig, sőt életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, ha a jármű hatalomba kerítésének eredményeként haláleset történik.

A jogalkotó itt a gondatlanságból bekövetkező halálos eredményt egységbe foglalja magával a jármű hatalomba kerítésével.

Ha azonban az elkövető szándéka már eleve az emberölésre is kiterjed, akkor a jármű hatalomba kerítése és az emberölés halmazatba kerülhet, és így akár még súlyosabb megítélést vonhat maga után.

A 320. § (4) bekezdése ugyanakkor rugalmasabb szankcionálási megoldást kínál: ha az elkövető időben felhagy a cselekménnyel, mielőtt abból súlyos következmény – például személyi sérülés, haláleset, nagyobb kár – származna, a bíróság korlátlanul enyhítheti a büntetését.

Ezzel a törvényalkotó lehetőséget ad arra, hogy az elkövető „visszalépjen” a veszélyes helyzetből, és megakadályozza a tragikus kimenetelt.

A járművek hatalomba kerítése,  különösen a légi, vízi vagy tömegközlekedési járművek esetében jelenthet súlyos fenyegetettséget.

Az ilyen típusú bűncselekmények nemcsak az adott járművön tartózkodók életét veszélyeztetik, hanem gyakran nemzetközi kihatással is bírnak, például egy repülőgép eltérítése esetén.

A közlekedésbiztonság megsértése és az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetése jelentős társadalmi kockázatot jelent, hiszen ezek a cselekmények kiszámíthatatlan helyzeteket eredményezhetnek, és akár nagyobb embercsoportokat is közvetlen életveszélybe sodorhatnak.