A lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés

Magyarországon e szabályokat elsősorban a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 325. §-a, valamint a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (Löf. tv.), továbbá a kapcsolódó kormányrendeletek határozzák meg.

A jogszabályi keretek célja, hogy a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés ne okozhasson veszélyt a társadalomra, és kizárólag azok a személyek juthassanak fegyverhez, akik minden előírt feltételt teljesítenek. 

A lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűncselekményének elsődleges jogi tárgya a közbiztonság és az emberek testi épségének védelme.

A törvényhozó abból indul ki, hogy egy működőképes lőfegyver vagy lőszer illetéktelen kezekbe kerülve súlyos fenyegetést jelenthet.

A szigorú szabályozás és az engedélyezési folyamat együttesen gondoskodik arról, hogy csak azok birtokolhassanak ilyen eszközt, akiknél egyértelműen megállapítható a jogszerű, felelős használat feltétele.

A Btk. 325. §-a alatt szabályozott bűncselekmény szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy mit tekintünk lőfegyvernek, illetve lőszernek.

A Löf. tv. pontosan definiálja, hogy az a szerkezet, amely gyúlékony hajtóanyag segítségével lövedéket képes kilőni, alapvetően tűzfegyvernek minősül. Ide tartozhatnak bizonyos légfegyverek is, ha 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú lövedék kilövésére alkalmasak.

Lőszernek minősül a lövedéket, lőport és gyúelegyet tartalmazó egybeszerelt töltény.

A jogszabály különbséget tesz kézilőfegyverhez, vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó lőszer, illetve más lőfegyverhez tartozó lőszer között.

A Btk. 325. § (6) bekezdése szerint csekély mennyiségnek minősül a legfeljebb tíz darab lőszer.

Ennél kisebb vagy egyenlő mennyiséggel kapcsolatos jogsértések – meghatározott feltételek mellett – bizonyos esetekben akár a szabálysértési kategóriába is sorolhatók.

A tíz darab feletti mennyiség elérése azonban már a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés tipikus bűncselekményi körébe tartozhat.

Ez a szabályozás azért lényeges, mert a lőszerrel rendelkező személy jogi felelőssége nagyban függ a birtokolt lőszerek számától, valamint a hozzájuk kapcsolódó engedélyek meglététől.

A lőfegyverek és lőszerek gyártásához, forgalmazásához, megszerzéséhez és tartásához a rendőrség által kiállított engedély szükséges.

A Löf. tv. és a kapcsolódó kormányrendeletek részletesen meghatározzák, hogy a kérelmezőnek milyen egészségi, pszichés és elméleti-fizikai alkalmassági vizsgáknak kell megfelelnie.

Emellett a fegyver tárolásának biztonsági feltételei is szigorú előírásokhoz kötöttek. 

A Btk. 325. § (1) és (2) bekezdése felsorolja, milyen konkrét cselekvések valósítják meg a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntettét. Ide tartozik:

• Engedély nélküli megszerzés vagy tartás: Aki engedély nélkül jut hozzá működőképes lőfegyverhez vagy lőszerhez, és azt tartósan birtokolja.
  
  
• Készítés és forgalomba hozatal: Aki engedély nélkül állít elő, szerel össze, átalakít lőfegyvert, vagy ilyet forgalmaz – akár ingyenesen, akár visszterhesen.
  
  
• Országhatáron átnyúló mozgások: A lőfegyver vagy lőszer országba behozatala, kivitele, illetve a területén való átszállítása engedély nélkül, vagy a meglévő engedély kereteinek túllépésével.
  
  
• Az engedély kereteinek túllépése: Ha valakinek például csak egy meghatározott típusú fegyverre van engedélye, de ő más kaliberű vagy eltérő célra használható fegyvert tart magánál, az már törvénysértő.
  
  
• Átadás engedéllyel nem rendelkezőknek: Akinek engedélye van lőfegyverre vagy lőszerre, és azt hosszabb távra olyan személynek adja tovább, aki ezzel nem rendelkezik, a jogsértést megvalósíthatja.
  

A Btk. 325. § (3) bekezdése szerint, ha a cselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el, a büntetési tétel öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

A jogalkotó ezzel a szigorúbb szankcióval kívánja megelőzni a fegyverek szervezett kereskedelmét, illetőleg azokat a helyzeteket, amikor többen összefogva, bűnszövetségben követnek el visszaélést.

Ugyanakkor a (4) bekezdés tartalmaz egy úgynevezett privilegizált esetet: amikor az engedéllyel tartott kézilőfegyvert, vadászlőfegyvert vagy sportlőfegyvert bejelentés nélkül viszik be, hozzák ki, vagy szállítják át az országon.

Ebben az esetben a törvény enyhébb, legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztést helyez kilátásba.

A különbség oka, hogy alapvetően jogszerűen birtokolt fegyverről van szó, csak a bejelentési kötelezettség marad el.

A lőfegyverekkel, robbanóanyagokkal és egyéb veszélyes eszközökkel való visszaélés szintén a közbiztonság elleni bűncselekmények körébe tartozik.

A modern társadalmakban a lőfegyverek és robbanószerek ellenőrzött körülmények közötti használata szigorúan szabályozott, mivel ezek az eszközök rendkívül veszélyesek lehetnek, ha illetéktelenek kezébe kerülnek.

Az illegális fegyverkereskedelem, a házilag készített robbanószerkezetek használata vagy az engedély nélküli fegyvertartás mind olyan bűncselekmények, amelyek közvetlen veszélyt jelentenek a közbiztonságra.