Mit tehet kiskorú veszélyeztetése ellen?

Mindenki hibázhat, sőt mindenki hibázik is. Ebben nincs is semmi kivetnivaló.  A kiskorú veszélyeztetése azonban nem hiba, hanem több annál: bűncselekmény. Az alábbiakban megtudhatja, hogy mikortól, számít bűncselekménynek a kiskorú veszélyeztetése, ki követheti el és hogyan, ki számít kiskorú gyermeknek, milyen büntetéssel súlytható ez a bűncselekmény.

A Btk. 208. §-ában leírt tényállás alapján védeni kell egyrészről a gyermek megfelelő testi, szellemi, erkölcsi és érzelmi fejlődését, másrészt pedig a. kiskorú erkölcsi fejlődését. Ezeknek az értékeknek a védelme úgy érhető el a büntetőjog eszközeivel, hogy bizonyos magatartásokat a kiskorú veszélyeztetése tényállásán keresztül büntetendőnek nyilvánít a Btk.

A gyermekek és a család védelmét nem csak ezen a bűncselekményen keresztül védi a magyar jog, hanem a kiskorú elhelyezésének megváltoztatása, a tartási kötelezettség elmulasztása, a gyermekmunka, a kapcsolati erőszak tényállásain keresztül is.

A kiskorú veszélyeztetése bűntettének első alakzatát csak a olyan személy követheti el, akinek a gyermek  nevelélsére, gondozására vagy felügyeletére köteles. Ilyen személyek a gyerek szülei, örökbefogadói vagy gyámja. A szülői felügyeleti jogától megfosztott szülő is a bűncselekmény elkövetője lehet, ha a kiskorúval közös háztartásban él.

Ezen kívül mindazok, akik például foglalkozásuknál fogva kötelesek a gyerek nevelésére (tanár, óvónő, edző) arra tekintet nélkül, hogy állandóan vagy ideiglenesen került a pozícióba. A szülők által megbízott bébiszitter is köteles a gyermek felügyeletére, gondozására. Erkölcsi kötelezettsége van a gyermek szülőjével együtt élő élettársnak, házastársnak is a gyermekről történő gondoskodásra.Aki az áruházban síró gyermeket pártfogásába veszi, szintén köteles e normákat a gyermekkel való érintkezése során betartani, mintha a szülei bízták volna rá. 

A kiskorú veszélyeztetése második alakzatának tettese csak tizennyolc éven felüli személy lehet.

A bűncselekmény megvalósulása szempontjából az a kiskorú, aki a polgári jogi szabályok szerint is kiskorú. Ez alapján, ha például egy gyermek 17 évesen házasságot kötött, sérelmére nem követhető el a kiskorú veszélyeztetése, mert nagykorúnak számít.

A kiskorú veszélyeztetésének büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés akár az első, akár a második alakzata valósul meg

A kiskorú veszélyeztetése első alakzata a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyeztető magatartásokat öleli föl. A bűncselekmény tipikus elkövetési magatartása a nevelésre, felügyeletre vagy gondozásra vonatkozó kötelezettségek súlyos megszegése. 

A bűncselekmény második alakzata pedig úgy követhető el, ha a gyermeket züllött életmódra, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére bírják rá vagy akarják rábírni, esetleg bűncselekmény elkövetéséhez ajánlják fel.

Ahhoz, hogy valaki felelősségét ennek a bűncselekménynek az elkövetésében megállapítsák, nem elég egy hibát elkövetni, hanem súlyos kötelességszeget kell megszegni. A kiskorú veszélyeztetése csak akkor állapítható meg, ha  az a kötelességszegés súlyos eredményt okoz: veszélybe kerül a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődése.

A gyermek erkölcsi fejlődésének a veszélyeztetése is bűncselekmény. Ez arra utal, hogy a gyermeknek joga van arra, hogy érzelmileg kiegyensúlyozott felnőtté váljon. Védelmet kell neki biztosítani biztosítani a kiskorút a vele együtt élő felnőttek részéről érő megfélemlítés, megalázás ellen is.

Mi a súlyos kötelességszegés?

A bűncselekmény elkövetési magatartása a nevelésre, felügyeletre vagy gondozásra vonatkozó kötelezettségek súlyos megszegése.

A nevelés a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi és érzelmi fejlődésére irányuló pedagógiai tevékenység, a gyermekekkel való szellemi foglalkozás, tanulás. A felügyelet a kiskorú életének, tevékenységének rendszeres figyelemmel kísérése, ellenőrzése, a gyermekek szabadidejének ellenőrzése. A gondozás elsősorban a fizikai, testi szükségleteknek a kielégítését, ruházattal és élelemmel való ellátását jelenti.

Ha a szülő nem mindennap fürdeti meg kisgyermekét, vagy nem ad neki néhány napon keresztül ebédre meleg ételt, vét ugyan az optimálisan elvárandó szülői magatartási normákkal szemben, de csak kisebb mértékben.

Súlyos kötelességszegést általában az valósít meg, aki még a nevelés, felügyelet vagy gondozás minimumát sem teljesíti. Aki gyermekét hosszabb időn keresztül étlen-szomjan tartja, hosszú ideig nem járatja iskolába, betegség esetén nem viszi időben orvoshoz, vagy napokra felnőtt felügyelete nélkül hagyja. Szintén az is, aki italozó életmódja mellékhatásaként rendszeresen pszichés nyomásnak, rettegésnek teszi ki.

A bűncselekmény befejezettségéhez nem szükséges az értelmi, erkölcsi, testi vagy érzelmi fejlődés tényleges sérelme, elég, ha ennek veszélye fennáll.

Szintén kiskorú veszélyeztetését követi el az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére, illetve züllött életmód folytatására bír rá, vagy törekszik rábírni. 

E magatartásért azonban csak akkor felel, ha tevékenysége ennél súlyosabban fenyegetett bűncselekményt nem valósít meg. Büntetendő, ha a tizennyolcadik életévét betöltött személy a tizennyolc év alattit bűncselekmény elkövetéséhez felajánlja. Ezen fordulat szerinti magatartások elsősorban a kiskorú erkölcsi fejlődését veszélyeztetik.

Ennek a bűncselekményi alakzatnak az elkövetője csak tizennyolcadik életévét betöltött személy lehet, sértettje pedig csak tizennyolcadik életévét nem töltött gyermek. 

A második alakzat elkövetési magatartása

A bűncselekmény második alakzata úgy követhető el, ha a gyermeket züllött életmódra, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére bírják rá vagy akarják rábírni, esetleg bűncselekmény elkövetéséhez ajánlják fel.

A rábírás lényege, hogy az elkövető a tizennyolcadik életévét be nem töltött gyermeket bűncselekményre vagy züllött életmód folytatására ösztönzi. Ennek eredményeként alakul ki a sértettben a szándék, s kísérli meg adott bűncselekmény elkövetését vagy züllött életmód folytatását.

A rábírni törekvés azt jelenti, hogy akkor is megvalósul a kiskorú veszélyeztetése, ha az nem volt sikeres, a kiskorú nem követett el bűncselekményt vagy szabálysértést. 

A rábírás vagy a rábírni törekvés számtalan formában megvalósulhat, ilyen lehet például, ha az elkövető a kiskorúnak többször mesél arról, milyen jó üzlet az autófeltörés és az így szerzett tárgyak értékesítéséből mi mindent vehetne magának, stb.

Mi az a züllött életmód?

A züllött életmód folytatása a társadalom által elvetett, erkölcsileg súlyosan elítélendő életvitelt jelent. Ilyen, ha a kiskorú ennek hatására prostituálttá válik, rendszeresen kábítószert fogyaszt vagy csavarog. 

A bűncselekmény elkövetéséhez történő felajánlás

Az új Btk. nemzetközi szerződési kötelezettségek hatására – amelyek alapján büntetni kell a gyermekek tiltott tevékenységek céljából történő felhasználását, megvásárlását vagy felajánlását – 2013. július 1-jétől bűncselekménnyé nyilvánította a gyermek bűncselekmény elkövetéséhez történő felajánlását. A megvásárlást ugyanis az emberkereskedelem tényállása lefedi, míg a felhasználás a közvetett tettességen keresztül a gyermekkorúak esetében is büntethető.

Hány éves gyerek számít kiskorúnak?

A második alakzat szempontjából a kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be. Akkor is kiskorúnak számít, ha például 17 évesen már házasságot kötött, ami miatt a Polgári Törvénykönyv szerint nagykorúnak számít. 

Ez kultúránként és korszakonként változott. Ma már tilos a pofozás és bármilyen testi fenyítés. A gyermek testi fenyítésének tilalmát a gyermekvédelmi törvény is tartalmazza. A bántalmazásnak azonban számos fokozata van. 

Ha a tanár, vagy edző akár csak egy pofonnal is, de a gyermek testi épségét vagy egészségét sérti, bűncselekményt, testi sértést követ el. Néhány többletfeltétel teljesülése esetén a gondozásra köteles tanár, óvónő, edző az adott magatartással már egy a kiskorú veszélyeztetését is megvalósíthatja.

Amennyiben valaki azt tapasztalja, hogy egy gyermek veszélyben van, bejelentést tehet a megfelelő hatóságnál. Fordulhat a gyermekvédelmi jelzőrendszer bármelyik szereplőjéhez. Felhívhatja a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által működtetett – a nap 24 órájában hívható ingyenes – gyermekvédő 06 80 21 20 21-as hívószámot is. Bűncselekmény gyanúja esetén pedig bejelentést, feljelentést hetet a rendőrségen.