Ha bajban van, Nem hagyjuk cserben!

Mi minősül személy elleni erőszakos bűncselekménynek a büntetőjogban?

Azt, hogy a Btk. alkalmazásában mi számít személy elleni erőszakos bűncselekménynek, azt a Btk. értelmező rendelkezései határozzák meg. A Btk. 459. § szerint:
Paragrafus jel
Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények
Paragrafus jel
Önbíráskodás
Paragrafus jel
Rablás
Paragrafus jel
Zsarolás
Paragrafus jel
Szexuális erőszak
Paragrafus jel
Az élet, a testi épség elleni bűncselekmények
Paragrafus jel
Emberölés
Paragrafus jel
Erős felindulásban elkövetett emberölés
Paragrafus jel
Testi sértés
Paragrafus jel
Az emberi szabadság elleni bűncselekmények
Paragrafus jel
Emberrablás
Paragrafus jel
Személyi szabadság megsértése
Paragrafus jel
Hivatalos személy elleni bűncselekmények

A büntetőjogban személy elleni erőszakos bűncselekmény a népirtás [142. § (1) bekezdés],

az emberiesség elleni bűncselekmény [143. § (1) bekezdés],

az apartheid [144. § (1)–(3) bekezdés],

a hadikövet elleni erőszak (148. §),

a védett személyek elleni erőszak [149. § (1)–(2) és (4) bekezdés],

az egyéb háborús bűntett (158. §),

az emberölés [160. § (1)–(3) és (5) bekezdés],

az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §),

a testi sértés [164. § (3)–(6) és (8) bekezdés],

az emberrablás [190. § (1)–(4) bekezdés], az emberkereskedelem és kényszermunka [192. § (1)–(6) bekezdés], a személyi szabadság megsértése (194. §),

a kényszerítés (195. §),

a szexuális kényszerítés (196. §),

a szexuális erőszak [197. § (1)–(4a) bekezdés],

kapcsolati erőszak (212/A. §),

a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése (215. §),

a közösség tagja elleni erőszak [216. § (2)–(3) bekezdés],

az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése [217. § (1) bekezdés];

az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása [254. § (1) bekezdés],

a lázadás [256. § (1)–(2) bekezdés],

a bántalmazás hivatalos eljárásban [301. § (1)–(2) bekezdés],

a bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában [302. § (1)–(2) bekezdés],

a kényszervallatás [303. § (1)–(2) bekezdés], a jogellenes fogvatartás (304. §),

a hivatalos személy elleni erőszak [310. § (1)–(3) és (5) bekezdés],

a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (311. §),

a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak (312. §),

a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [313. § (1) bekezdés],

a terrorcselekmény [314. § (1)–(2) bekezdés],

a jármű hatalomba kerítése [320. § (1)–(2) bekezdés],

a rablás [365. § (1)–(4) bekezdés],

a zsarolás (367. §),

az önbíráskodás [368. § (1)–(2) bekezdés],

a zendülés minősített esetei [442. § (2)–(6) bekezdés] és

az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak [445. §];

dr. Lőrik József
dr. Lőrik József
20+ év szakmai tapasztalat, 2000+ büntetőügyben látta el védői feladatait, ÜDE egyesületi tag, Ügyvéd podcast házigazdája.
dr. Lőrik József önéletrajz
Büntető ügyvédet keres?