20+ év büntetőjogi tapasztalat
több, mint 2000 büntető ügy.
több, mint 2000 büntető ügy.
Egy demokratikus társadalomban kiemelten fontos, hogy a hivatalos személyek hatáskörüket a törvényeknek megfelelően gyakorolják, és minden állampolgár egyenlő bánásmódban részesüljön.
Ha egy hivatalos személy visszaél hatalmával, vagy az eljárás során megsérti az alapvető jogokat, az nem csupán az adott esetet érinti, hanem hosszú távon aláássa az igazságszolgáltatás és a közigazgatás tekintélyét is.
A hivatali bűncselekmények egyes esetekben akár rendszerszintű problémává is válhatnak, és ha ezek elterjednek, az az állam működésének stabilitását is veszélyeztetheti.
A hivatali bűncselekmények sajátossága, hogy azok kizárólag hivatalos személyek által követhetők el, akik közvetlenül vagy közvetve az államapparátus működésében vesznek részt.
A jogszabályok pontosan meghatározzák, hogy kik minősülnek hivatalos személynek: ide tartoznak a legmagasabb állami vezetők, például a köztársasági elnök, a miniszterelnök, miniszterek és államtitkárok, de a bírók, ügyészek, közjegyzők, önkormányzati képviselők és más közhatalmat gyakorló személyek is.
A hivatalos személyekre vonatkozó jogi előírások célja, hogy az állami szervek működésének átláthatósága és elszámoltathatósága garantált legyen, valamint, hogy ezek a személyek kizárólag a jogi előírásoknak megfelelően és a közérdek figyelembevételével járjanak el.
Szintén gyakori hivatali bűncselekmény a bántalmazás hivatalos eljárásban és közfeladatot ellátó személy eljárásában, amelynek során egy hivatalos személy vagy aközfeladatot ellátó személy az intézkedés során erőszakot alkalmaz egy eljárás alá vont személlyel szemben.
Az ilyen bűncselekmények súlyosan sértik az emberi méltóságot, és az igazságszolgáltatás pártatlan működésébe vetett bizalmat is rombolják.
A jogállamiság egyik alappillére, hogy a hatóságok intézkedései során az erőszak kizárólag a törvény által meghatározott módon, indokolt esetben alkalmazható, és az is csak a szükséges mértékben.
Az önkényes és jogellenes erőszak alkalmazása teljes mértékben ellentétes ezekkel az alapelvekkel, és olyan súlyos visszaélésekhez vezethet, amelyek az állampolgárok számára jogsérelmet okoznak.
A kényszervallatás szintén a legsúlyosabb hivatali bűncselekmények közé tartozik, mivel közvetlenül sérti az eljárás alá vont személyek jogait és az igazságszolgáltatás rendjét.
Ha egy hivatalos személy jogellenesen kényszerít ki vallomást egy gyanúsítottól vagy tanútól, az nem csupán az adott ügy igazságos elbírálását veszélyezteti, hanem az egész igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalmat is rombolja.
Egy jogállamban elengedhetetlen, hogy minden bizonyíték és vallomás önkéntes és jogszerű módon keletkezzen, különben a bírósági ítéletek és határozatok megalapozottsága kérdőjeleződik meg.
Ez a bűncselekmény kettős jogi tárgyat véd:
A közhatalmat gyakorló szervekbe vetett közbizalmat
A személyi szabadságot
Elkövető
Csak hivatalos személy lehet, aki jogosult személyi szabadság elvonására.
Közvetett tettesként felelhet az is, aki más, jogi helyzetével nem tisztában lévő személyt használ fel.
Társtettesség megállapítható, ha több hivatalos személy szándékegységben követi el a cselekményt.
Bűncselekmény jellege
Szándékosan elkövethető, vagyis az elkövető tudatában van annak, hogy a fogvatartás törvénytelen.
A törvény célja a hatósági intézkedések törvényességének biztosítása és az állampolgárok személyi szabadságának védelme az állami visszaélésekkel szemben.
Az egyik leggyakoribb ilyen jogsértés a hivatali visszaélés, amely során egy hivatalos személy saját vagy más személy jogtalan előnyhöz juttatása érdekében visszaél hatalmával, vagy valaki másnak jogtalan hátrányt okoz.
Ez a bűncselekmény különösen veszélyes, mivel az állami szervek működésének tisztaságát és megbízhatóságát veszélyezteti.
Ha egy hivatalos személy saját hatalmát arra használja fel, hogy egy adott ügyben személyes érdekek mentén hozzon döntést, az alapjaiban ássa alá az igazságosságot és a jogrend működését.
Ez az új tényállás a közfeladatot ellátó személyek jogosítványainak rendeltetésszerű gyakorlását biztosítja, és bünteti a visszaélésszerű magatartásokat.
Célja
A közfeladatot ellátók hatáskörüket ne használják fel jogsértő módon.
A rendeltetésellenes joggyakorlás büntetőjogi szankciót kapjon.
Kik az elkövetők?
Közfeladatot ellátó személyek, akik hatalmukkal visszaélve jogtalan előnyt szereznek vagy hátrányt okoznak.
Ez a szabályozás a közbizalom védelmét szolgálja, és azt biztosítja, hogy a közfeladatok gyakorlása mindig törvényes keretek között maradjon.
A modern technológiai fejlődés következtében egyre gyakoribbá válnak a jogosulatlan információgyűjtéssel és adatkezeléssel kapcsolatos visszaélések is.
Egy hivatalos személynek számos olyan jogosultsága lehet, amely lehetővé teszi számára, hogy érzékeny információkhoz vagy személyes adatokhoz férjen hozzá.
Ha ezekkel az adatokkal visszaél, vagy azokat jogosulatlan célokra használja fel, az nemcsak az érintett személyek jogait sérti, hanem a közhivatalokba vetett bizalmat is megingathatja.
Az adatvédelem és az információbiztonság egyre fontosabbá válik a jogállami működés szempontjából, és az ilyen típusú visszaélések komoly fenyegetést jelenthetnek a demokratikus működésre nézve.
A megbízhatósági vizsgálat a titkos információgyűjtéshez hasonló hatósági eszköz, amelynek célja a közbizalom védelme és a korrupció elleni fellépés.
Miért büntetendő a szabályok megsértése?
Az Rtv. 7/B. § (1) bekezdése kimondja, hogy a megbízhatósági vizsgálat csak a törvényben előírt szabályok szerint végezhető.
A törvény büntetni rendeli, ha ezt a vizsgálatot jogsértő módon hajtják végre, mert ez sérti az eljárás tisztességét és a társadalmi érdekeket.
A szabályozás a hatóságok jogszerű működését biztosítja, és azt akadályozza meg, hogy a megbízhatósági vizsgálatok visszaélések eszközévé váljanak.
A hivatali bűncselekmények elleni küzdelem nem csupán büntetőjogi kérdés, hanem az állami intézmények működésének folyamatos ellenőrzését, az átláthatóság növelését és a korrupcióellenes fellépést is magában foglalja. A közélet tisztaságának biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy az állampolgárok megbízhassanak abban, hogy a közhivatalokat betöltő személyek tisztességesen és a jogszabályoknak megfelelően végzik munkájukat.
