Jogosulatlan megbízhatósági vizsgálat végzése

A jogosulatlan megbízhatósági vizsgálat végzése a hivatali szervezet iránti közbizalmat veszélyezteti, és a megbízhatósági vizsgálatok törvényes kereteit sérti.

Egy hivatalos személy részéről rendkívül súlyos visszaélésnek minősül, ha ügyészi jóváhagyás nélkül, vagy annak korlátait figyelmen kívül hagyva végez ilyen vizsgálatot, illetve ha valótlan tények állításával szerzi meg a jóváhagyást. 

A bűncselekmény védett jogi tárgyát az a társadalmi érdek képezi, amely a hivatalos szervekbe vetett közbizalomra, illetve a megbízhatósági vizsgálatok törvényes végrehajtására irányul.

A megbízhatósági vizsgálatok csak szigorú törvényi feltételek mellett folytathatók le.

Ha valaki – főleg egy hivatalos személy – visszaél ezekkel a jogosultságokkal, aláássa azt a bizalmat, ami nélkülözhetetlen a hivatali szervezetek szabályszerű működéséhez.

A célnak mindig a jogszerű ellenőrzésnek, nem pedig a személyes vagy önkényes érdekérvényesítésnek kell lennie.

A bűncselekmény passzív alanya az a személy, akivel szemben jogosulatlanul végzik a megbízhatósági vizsgálatot.

Ebből fakadóan olyan egyénről van szó, aki a rendvédelmi szervek, illetve más védett szervek tagja, vagy az adott jogszabályban nevesített állománycsoporthoz tartozik, és akiről a belső szervek feltételezik vagy vizsgálják, hogy eleget tesz-e a munkakörével kapcsolatos kötelezettségeknek.

A törvény több elkövetési magatartást nevesít:

• A megbízhatósági vizsgálat ügyészi jóváhagyás nélküli végzése.
  
  
• A megbízhatósági vizsgálat ügyészi jóváhagyás kereteinek túllépése.
  
  
• A megbízhatósági vizsgálat jogosulatlan jóváhagyása.
  
  
• Valótlan tények állítása a megbízhatósági vizsgálatot elrendelő határozatban, amellyel megtévesztik az ügyészt a jóváhagyás elérése érdekében.
  
  

A Rerndőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) VII. Fejezete rögzíti a titkos információgyűjtés szabályait, amelyekhez a megbízhatósági vizsgálat jellegében közel áll.

A megbízhatósági vizsgálatot érintő eljárások menetét pedig az Rtv. 7/A. § (1) és (2) bekezdései szabályozzák: a szerv vezetője írja elő, határozattal, majd ezt ügyészi felülvizsgálat követi.

Ha az ügyész eljárási hibát vagy szabálytalanságot észlel, megtagadhatja a jóváhagyást vagy intézkedhet a korrekcióról.

Az Rtv. 7/A. § (2) bekezdése szerint a megbízhatósági vizsgálatot belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője rendelheti el olyan személyekkel szemben, akik adott állománycsoportban dolgoznak, de még nem biztos, hogy konkrét névvel szerepelnek a gyanúban.

A határozatot, és a vizsgálat részletes tervét haladéktalanul meg kell küldeni az ügyésznek, aki két munkanapon belül dönt a jóváhagyásról vagy annak elutasításáról.

Szintén fontos, hogy a megbízhatósági vizsgálat befejezése után a szerv újabb tájékoztatást küld az ügyésznek, aki ellenőrzi, hogy törvényesen zajlott-e minden lépés, és ha szabályszegést észlel, intézkedhet a felelősségre vonás érdekében.

Ebből a szigorú rendszerből következik, hogy a jóváhagyás nélkül vagy annak keretein túlmenően végzett vizsgálatok súlyosan sértik a törvényi előírásokat, és bűncselekménynek minősülnek.

Tettesként kizárólag hivatalos személy követheti el ezt a bűncselekményt, mégpedig az, aki a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagjaként, vezetőjeként vagy döntési jogkörrel rendelkező tisztségviselőjeként jogosult a megbízhatósági vizsgálat elrendelésére.

Emellett az is tettes lehet, aki ügyészi felhatalmazás nélkül vagy azt meghamisítva jóváhagyja a vizsgálatot.

Ha más személy segíti elő a bűncselekmény elkövetését (például részt vesz a határozat meghozatalában, valótlan adatokat közöl, vagy eltitkol tényeket, amelyek alapján a vizsgálat engedélyezhető), akkor bűnrészes lehet.

A Btk. alapján ezt a bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni.

A hivatalos személynek tisztában kell lennie azzal, hogy ügyészi jóváhagyás hiányában, vagy annak felhatalmazásától eltérve folytat le megbízhatósági vizsgálatot, illetve hogy valótlan tényeket tüntet fel a jóváhagyásra benyújtott anyagokban.

Ha valaki tévedésből, gondatlanságból jár el helytelenül, akkor nem valósul meg a bűncselekmény, ugyanakkor fegyelmi felelősséget cselekménye vonhat maga után. 

Ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz, a Btk. 308. § (3) bekezdése alapján a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés lehet.

A „jelentős érdeksérelem” tág fogalom, amely anyagi, erkölcsi vagy egzisztenciális kárt jelenthet.

Például, ha valakit a jogellenes vizsgálat miatt súlyos hírnévveszteség ér, esetleg elveszíti a munkahelyét vagy személyes kapcsolatait, és ez közvetlenül összefügg a törvénytelen eljárással, akkor fennállhat a minősített eset.

Az is alapvető követelmény, hogy e kár ok-okozati viszonyban álljon a bűncselekménnyel, tehát az elkövetői magatartásnak közvetlenül kell vezetnie a sértett érdekeinek számottevő sérelméhez.

A megbízhatósági vizsgálat a titkos információgyűjtéshez hasonló hatósági eszköz, amelynek célja a közbizalom védelme és a korrupció elleni fellépés.

Miért büntetendő a szabályok megsértése?

• Az Rtv. 7/B. § (1) bekezdése kimondja, hogy a megbízhatósági vizsgálat csak a törvényben előírt szabályok szerint végezhető.
• A törvény büntetni rendeli, ha ezt a vizsgálatot jogsértő módon hajtják végre, mert ez sérti az eljárás tisztességét és a társadalmi érdekeket.

A szabályozás a hatóságok jogszerű működését biztosítja, és azt akadályozza meg, hogy a megbízhatósági vizsgálatok visszaélések eszközévé váljanak.