Bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában

A „bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában” bűncselekmény kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen a közfeladatot ellátókra hárul a társadalom működéséhez elengedhetetlen feladatok biztosítása: pedagógusok, egészségügyi dolgozók, szociális munkások és hasonló tisztségek betöltői mind ide tartozhatnak.

Ha valaki e minőségében él vissza a pozíciójával, és tettleg bántalmazza a vele kapcsolatba kerülő személyt, nemcsak az adott egyén emberi méltóságát csorbítja, hanem a közbizalmat is megingatja az intézmények iránt. 

A bűncselekmény egyik oldalról a közfeladatok szabályszerű ellátásának társadalmi érdekét védi, másik oldalról pedig azt a személlyel kapcsolatos jogos elvárást, hogy a közfeladatot ellátó személy ne alkalmazzon erőszakot vagy bántalmazást a feladatkörében eljárva.

A közfeladat tisztességes gyakorlása, valamint a vele kapcsolatba kerülők emberi méltóságának és testi épségének védelme képezi tehát a bűncselekmény lényegi védett jogi tárgyait.

A bűncselekmény passzív alanya bárki lehet, aki a közfeladatot ellátó személlyel érintkezik, és akit az elkövető tettleg bántalmaz.

Itt nem releváns a sértett társadalmi státusza, állampolgársága vagy egyéb jellemzője, a lényeg, hogy közfeladat ellátása közben történik a támadó magatartás.

A sértett lehet akár egy beteg (egészségügyi dolgozóval szemben), egy tanuló (tanárral szemben).

A bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában a tettleges bántalmazást jelenti, vagyis minden olyan aktív, erőszakos cselekmény, amely a sértett testi épségét vagy becsületét támadja.

Ide tartoznak az olyan kézzel vagy eszközzel megvalósított erőszakos formák, mint az ütés, rúgás, lökés, fojtogatás, valamint a megalázó (ám nem szóbeli) cselekmények, mint például a leköpés.

A büntetőjogi gyakorlat szerint nem szükséges tényleges sérülés vagy fájdalom bekövetkezése ahhoz, hogy a bántalmazás megvalósuljon; a lényeg a testi integritás aktív támadása.

A bűncselekmény a közfeladat ellátásának ideje alatt valósulhat meg.

Ez azt jelenti, hogy a közfeladatot ellátó személynek a feladatai végzésével összefüggésben kell cselekednie.

A cselekmény a bántalmazás megkezdésével befejezetté válik; eredmény (például sérülés) nem szükséges.

Ha a közfeladatot ellátó személy kísérletet tesz a támadásra, de az valamilyen okból – például a sértettnek sikerül kitérnie előle – nem valósul meg, akkor az elkövető cselekménye kísérletként értékelendő.

Emellett a törvény szankcionálja a bűncselekményre irányuló előkészületet is, de enyhébb büntetéssel (egy évig terjedő szabadságvesztés).

Tettesként (vagy társtettesként) kizárólag közfeladatot ellátó személy követheti el a bűncselekményt.

A Büntető Törvénykönyv 459. § (1) bekezdés 12. pontja határozza meg, hogy ki tekinthető ilyennek: ide tartoznak például a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók, a postai kézbesítők.

A bűnrészesség körében bárki felelősségre vonható, aki a bántalmazás elkövetésében vagy annak elősegítésében közreműködik.

Ahogy a bántalmazás hivatalos eljárásban tényállásnál is, itt is csak szándékos elkövetésről lehet szó.

A közfeladatot ellátó személynek tudnia kell, hogy aktív testi ráhatással bántalmazza a sértettet, és célzatosan, direkt módon hajtja végre az erőszakos cselekményt.

Gondatlanságból, véletlen mozdulatokkal nem valósítható meg ez a bűncselekmény.

Ha a bűncselekményt csoportosan követik el, a büntetés súlyosabb lehet: két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

A csoportos elkövetésnél is feltétel, hogy tettesként vagy társtettesként csak közfeladatot ellátó személy szerepelhet, de a bűncselekmény segítésében (bűnsegédként) akár külső személy is részt vehet.

Korlátlanul enyhíthető a büntetése annak a csoporttagnak, aki a vádemelés előtt feltárja a hatóságnak a bűncselekmény elkövetésének körülményeit.

Ezzel a törvény egyértelműen ösztönzi az együttműködést a hatóságokkal, lehetőséget adva a csoportos bűnelkövetés feltárására.

A bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában komoly bűncselekmény, amelynek már az előkészületi szakasza is büntetőjogi szankcióval járhat.

A jogszabály célja, hogy fenntartsa és garantálja a társadalmi rendet, valamint az emberek bizalmát a közfeladatot végzők iránt.

Aki ezzel a bizalommal visszaél, akár egyedül, akár csoportosan, az súlyos büntetőjogi következményekkel néz szembe.

Ugyanakkor a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy aki a csoportos elkövetés részleteit feltárja, kedvezőbb elbírálásban részesüljön.