Bántalmazás hivatalos eljárásban

Ha ők maguk alkalmaznak indokolatlan erőszakot, az a sértett testi épsége és emberi méltósága mellett a hivatali szervezetbe vetett közbizalmat is aláássa.

Ahogy ebből is látszik a bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekmény jogi tárgya kettős.

Egyrészt védi a hivatali szervezetbe vetett bizalmat és a hivatalos személytől elvárt jogszerű eljárást, másrészt óvja a sértett emberi méltóságát, becsületét és testi épségét.

Az állampolgárok joggal várják el, hogy a közfeladatot vagy hivatali tevékenységet végző személyek ne éljenek vissza a hatáskörükkel erőszakos módon.

A bűncselekmény passzív alanya bárki lehet, akit a hivatalos személy eljárása során jogtalanul bántalmaz.

Függetlenül attól, hogy magyar vagy külföldi állampolgárról van szó, a lényeg a törvénytelen és tettleges támadás, amelyet a hivatalos személy fejt ki a feladatai ellátása során.

A tettleges bántalmazás körébe tartozik minden olyan aktív, szándékos, fizikai támadás, így például az ütés, a rúgás, a fojtogatás.

Nem feltétel, hogy a sértettnek tényleges testi sérülése keletkezzen, a fontos az erőszakos és jogtalan testi ráhatás.

Ugyanakkor a szóban vagy más módon elhangzó sértegetések, bántó megjegyzések nem tartoznak a tettleges bántalmazás körébe.

A bűncselekmény akkor valósul meg, ha a hivatalos személy a törvényes hatáskorének gyakorlása vagy feladatainak teljesítése közben, azaz „eljárása során” bántalmazza a sértettet.

Nem szükséges, hogy a hivatalos eljárás maga teljesen hibátlan legyen, de alapvető, hogy a bántalmazás jogellenesen történjen, a hivatalos személynek ne legyen jogszerű felhatalmazása erőszakos cselekmény alkalmazására.

Például egy rendőr a kényszerítő eszközök körében is csak arányosan és szükséges mértékben alkalmazhat erőszakot; ha azt meghaladja, jogellenessé válik a cselekménye.

Nem tekinthető hivatalos eljárás közbeni bántalmazásnak az, ha a hivatalos személy a munkaidején kívül, vagy a feladatától teljesen független helyzetben keveredik ilyen helyzetbe.

Így például ha egy rendőr a szabadidejében egy büfében szólalkozik össze valakivel, és tettleg bántalmazza, az nem esik ebbe a bűncselekményi körbe.

Elkövetőként (tettesként vagy társtettesként) kizárólag hivatalos személy jöhet szóba, például rendőr, ügyész, bíró vagy más, közhatalmat gyakorló személy.

Bűnrészes bárki lehet, aki a cselekményt elősegíti vagy arra felbújtja a hivatalos személyt.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, tehát a hivatalos személynek tudnia kell, hogy fizikai erőszakkal lép fel valakivel szemben.

Ha a bántalmazást több hivatalos személy követi el együttesen, és tevékenységüket összehangolják, csoportosan elkövetett bántalmazásról beszélünk.

Ebben az esetben a büntetési tétel szigorúbb: két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

Fontos tudni, hogy csoportban csak hivatalos személyek lehetnek társtettesek, míg bűnsegéd bárki más is lehet, aki segítséget nyújt a jogellenes erőszak kivitelezéséhez.

A törvényalkotó lehetővé teszi a korlátlan enyhítést abban az esetben, ha a csoportos elkövetésben részt vevő személy a vádemelés előtt feltárja a hatóságnál a bűncselekmény körülményeit.

Ezzel a szándékkal a jogalkotó a bűncselekmények felderítését kívánja előmozdítani, bátorítva az együttműködést.

A bántalmazás hivatalos eljárásban kiemelt súlyú bűncselekmény, hiszen a hivatalos személy feladata éppen a rend fenntartása és a jogszabályok betartatása lenne.

A törvény már az előkészületet is bünteti, hogy elejét vegye az indokolatlan erőszaknak.

Ha a bántalmazást csoportosan követik el, a jogszabály jóval szigorúbb szankciókat ír elő.

Mindemellett fontos, hogy a törvény lehetőséget ad a csoportban részt vevőnek arra, hogy a vádemelés előtt tett feltárással enyhébb büntetésben részesüljön.