Jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazása

Lényege, hogy egy hivatalos személy a szükséges bírói vagy miniszteri engedély nélkül, illetve annak kereteit túllépve folytat olyan megfigyelési vagy adatgyűjtési tevékenységet, amely mélyen sérti a magánszférát. 

Az ilyen titkos megfigyelések szabályozását a hatályos jogszabályok a legszigorúbb körülményekhez kötik.

A bűncselekmény azért különösen súlyos, mert többféle jogi érdeket sért: egyrészt a hivatali szervekbe vetett bizalmat, másrészt a személyes adatok és a magánszféra védelmét. 

A bűncselekmény passzív alanya bárki lehet, akivel szemben a jogosulatlan titkos információgyűjtést végzik.

Akár magánszemélyről, akár szervezetről van szó, a megfigyelt vagy adataiban feltérképezett fél sokszor nincs is tudatában annak, hogy személyes szférája sérül.

Éppen emiatt fontos a szigorú engedélyezési eljárás és a törvényes keretek betartása.

 Az elkövetés többféle formában valósulhat meg:

• Engedély nélküli titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz alkalmazása: ha a szükséges bírói vagy miniszteri jóváhagyás hiányzik.
  
  
• Az engedély kereteinek túllépése: amikor a megadott idő- vagy tárgyi határokat meghaladóan történik a megfigyelés.
  
  
• Jogosulatlan elrendelés vagy engedélyezés: ha a hivatalos személy olyan hatáskört gyakorol, amelyre nincsen törvényes felhatalmazása.
  
  
• Valótlan tények állítása: ezzel a bíró vagy a miniszter tévedésbe ejthető, így érhető el az engedély, amely a valótlan adatok nélkül nem született volna meg.
  

Tettesként kizárólag hivatalos személy vonható felelősségre, aki megfelelő hivatali jogosultságokkal rendelkezik a titkos műveletek lebonyolítására.

A törvényben rögzített engedély hiányában vagy annak kereteit meghaladva végzett titkos információgyűjtés esetén a szándékos elkövetés követelménye fennáll: az elkövető tudja, hogy nincs rendben az engedély, mégis végzi a tevékenységet.

Ha viszont nem hivatalos személy folytat engedély nélkül titkos adatgyűjtést, akkor az már más bűncselekmény körébe eshet.

A Btk. 307. § (3) bekezdése alapján a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés lehet, ha a jogosulatlan megfigyelés jelentős érdeksérelmet okoz.

Ez lehet például anyagi veszteség, erkölcsi hátrány vagy egzisztenciális kár.

A „jelentős” fogalma mindig az adott ügy körülményeitől függ, így a hatóságok döntenek arról, hogy a sérelem megfelelően súlyos-e ahhoz, hogy a minősített esetre vonatkozó szabályokat kelljen alkalmazni.

A modern technológiai fejlődés következtében gyakoribbá válnak a jogosulatlan információgyűjtéssel és adatkezeléssel kapcsolatos visszaélések is.

Egy hivatalos személynek számos olyan jogosultsága lehet, amely lehetővé teszi számára, hogy érzékeny információkhoz vagy személyes adatokhoz férjen hozzá.

Ha ezekkel az adatokkal visszaél, vagy azokat jogosulatlan célokra használja fel, az nemcsak az érintett személyek jogait sérti, hanem a közhivatalokba vetett bizalmat is megingathatja.