A hivatali visszaélés olyan bűncselekmény, amely alapjaiban rengeti meg a közhivatalokba vetett közbizalmat. Ha egy hivatalos személy azért használja fel a beosztását és annak jogkörét, hogy saját magának vagy másnak jogtalan előnyt szerezzen, vagy éppen indokolatlan hátrányt okozzon valakinek, akkor törvényt sért.
A bűncselekmény jogi tárgyát a hivatali szervezetbe vetett közbizalom és a hivatalos szervek szabályszerű működése képezi.
Az embereknek joguk van ahhoz, hogy a közhatalmat gyakorló szervekbe és személyekbe bízhassanak, és elvárják tőlük a törvényes, igazságos, átlátható eljárást.
A hivatali visszaélés többféle elkövetési magatartással valósulhat meg, amelyek közös vonása, hogy a hivatalos személy a jogkörével visszaélve okoz kárt vagy szerez jogtalan előnyt.
Tettesként kizárólag hivatalos személy vonható felelősségre, vagyis aki a közhatalmat gyakorolja, például rendőr, ügyész, bíró, kormánytisztviselő vagy más közigazgatási feladatot ellátó személy.
Bűnrészes viszont bárki lehet, aki elősegíti vagy rábírja a hivatalos személyt a kötelességszegő magatartásra.
Például az a magánszemély is büntethető, aki “ráveszi” a rendőrt, hogy nézzen meg bizonyos nyilvántartási adatokat szolgálati ok nélkül.
A hivatali visszaélés szándékos, célzatos deliktum.
Ez azt jelenti, hogy az elkövetőnek kifejezett célja, hogy jogtalan hátrányt okozzon valakinek, vagy jogtalan előnyt szerezzen magának vagy másnak.
Nem szükséges, hogy a hátrány vagy előny ténylegesen bekövetkezzen, elegendő az erre irányuló akarat.
Az előny lehet anyagi, erkölcsi vagy bármilyen más jellegű, a lényeg, hogy a kötelességszegés következtében másnak vagy az elkövetőnek kedvezőbb helyzetet teremtsen.