Hivatali visszaélés

A hivatali visszaélés olyan bűncselekmény, amely alapjaiban rengeti meg a közhivatalokba vetett közbizalmat. Ha egy hivatalos személy azért használja fel a beosztását és annak jogkörét, hogy saját magának vagy másnak jogtalan előnyt szerezzen, vagy éppen indokolatlan hátrányt okozzon valakinek, akkor törvényt sért.

A bűncselekmény jogi tárgyát a hivatali szervezetbe vetett közbizalom és a hivatalos szervek szabályszerű működése képezi.

Az embereknek joguk van ahhoz, hogy a közhatalmat gyakorló szervekbe és személyekbe bízhassanak, és elvárják tőlük a törvényes, igazságos, átlátható eljárást.

A hivatali visszaélés többféle elkövetési magatartással valósulhat meg, amelyek közös vonása, hogy a hivatalos személy a jogkörével visszaélve okoz kárt vagy szerez jogtalan előnyt.

1. Hivatali Kötelesség Megszegése
   A hivatalos személy kötelessége jogszabályon, belső utasításon vagy a hivatali gyakorlaton alapul. a kötelességszegés megvalósulhat aktív cselekvéssel és mulasztással is.
2. Hivatali Hatáskör Túllépése
   A hatáskör azt jelenti, hogy a hivatalos személy milyen ügyekben és milyen eszközökkel járhat el. A hatáskört rendszerint jogszabály vagy hivatalos szervezeti szabályok határozzák meg. Ha valaki olyasmiben intézkedik, ami nem tartozik a feladatkörébe, vagy hivatalosan engedélyezett keretein túl megy, hivatali hatáskörét túllépi.
3. Hivatali Helyzettel Egyébként Való Visszaélés
   Ide tartoznak azok a magatartások, amelyek során a hivatalos személy a hivatalos pozícióját kihasználva, annak tekintélyét vagy jogkörét jogellenesen, sajátos célokra fordítja. 

Tettesként kizárólag hivatalos személy vonható felelősségre, vagyis aki a közhatalmat gyakorolja, például rendőr, ügyész, bíró, kormánytisztviselő vagy más közigazgatási feladatot ellátó személy.

Bűnrészes viszont bárki lehet, aki elősegíti vagy rábírja a hivatalos személyt a kötelességszegő magatartásra.

Például az a magánszemély is büntethető, aki “ráveszi” a rendőrt, hogy nézzen meg bizonyos nyilvántartási adatokat szolgálati ok nélkül.

A hivatali visszaélés szándékos, célzatos deliktum.

Ez azt jelenti, hogy az elkövetőnek kifejezett célja, hogy jogtalan hátrányt okozzon valakinek, vagy jogtalan előnyt szerezzen magának vagy másnak.

Nem szükséges, hogy a hátrány vagy előny ténylegesen bekövetkezzen, elegendő az erre irányuló akarat.

Az előny lehet anyagi, erkölcsi vagy bármilyen más jellegű, a lényeg, hogy a kötelességszegés következtében másnak vagy az elkövetőnek kedvezőbb helyzetet teremtsen.