A közfeladatot ellátó személyeknek – legyen szó tanárokról, egészségügyi dolgozókról, egyes szociális intézmények alkalmazottjairól – kiemelt felelősségük van abban, hogy a rájuk bízott közérdekű tevékenységet rendeltetésszerűen és a jogi előírásoknak megfelelően lássák el.
Ha a közfeladatot ellátó személy visszaél ezen helyzetével három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A „közfeladati helyzettel visszaélés” kapcsán a törvényalkotó célja az, hogy megvédje a közfeladatok ellátásának törvényes rendjét és hitelességét.
Más szóval a társadalomnak fűződik jogos érdeke ahhoz, hogy a közfeladatot ellátó személyek – akiket gyakran a közérdek, a lakosság jóléte és biztonsága érdekében bíznak meg feladataikkal – ne éljenek vissza a helyzetükkel és ne tegyenek szert jogtalan előnyökre.
Ez a védelem vonatkozik a közintézményekkel kapcsolatos feladatkörökre (például egészségügy, oktatás, szociális ellátás) vagy akár a magánszektorra, ha az adott vállalat jogszabályban rögzített közfeladatot is teljesít (például egyes nonprofit szervezetek).
A Btk. 306. §-a alapján a közfeladatot ellátó személy háromféle módon valósíthatja meg ezt a bűncselekményt:
Ahhoz, hogy az adott cselekmény közfeladati helyzettel visszaélésnek számítson, az elkövetőnek közfeladatot ellátó személynek kell lennie. A Btk. 459. § (1) bekezdés 12. pontja rögzíti, hogy pontosan kik sorolhatók a „közfeladatot ellátó személyek” körébe. Ide tartozhatnak például:
A közfeladati helyzettel visszaélés bűncselekménye a közbizalom megingását eredményezheti, hiszen az állampolgárok elvárják, hogy a közérdekeket szolgáló személyek kötelességtudóan, a szabályok betartásával és a közösség érdekében járjanak el.
Bár elsőre sokan azt hihetik, hogy csak a „klasszikus” hivatalos személyek lehetnek felelősek, valójában a közfeladatot ellátó személyek köre ennél szélesebb, és magánintézményi dolgozókat, önkormányzati megbízottakat, sőt akár nonprofit szervezetek tagjait is magában foglalhatja.