Bűncselekmény elkövetésével vádolják?

Közfeladati helyzettel visszaélés

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 306. §-a ezért nevesíti a „közfeladati helyzettel visszaélés” bűncselekményét, amely egyértelműen büntetni rendeli azokat a magatartásokat, amelyek a közfeladat szabályszerű teljesítését veszélyeztetik, és ezáltal jogtalan előnyt vagy hátrányt okoznak.

A közfeladatot ellátó személyeknek – legyen szó tanárokról, egészségügyi dolgozókról, egyes szociális intézmények alkalmazottjairól – kiemelt felelősségük van abban, hogy a rájuk bízott közérdekű tevékenységet rendeltetésszerűen és a jogi előírásoknak megfelelően lássák el.

Ha a közfeladatot ellátó személy visszaél ezen helyzetével három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

A közfeladati helyzettel visszaélés Btk. szerinti törvényi tényállása

Paragrafus jel
Közfeladati helyzettel visszaélés Btk. 306. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint a Közfeladati helyzettel visszaélés Btk. 306. § törvényi tényállása

A bűncselekmény védett jogi tárgya

A „közfeladati helyzettel visszaélés” kapcsán a törvényalkotó célja az, hogy megvédje a közfeladatok ellátásának törvényes rendjét és hitelességét.

Más szóval a társadalomnak fűződik jogos érdeke ahhoz, hogy a közfeladatot ellátó személyek – akiket gyakran a közérdek, a lakosság jóléte és biztonsága érdekében bíznak meg feladataikkal – ne éljenek vissza a helyzetükkel és ne tegyenek szert jogtalan előnyökre.

Ez a védelem vonatkozik a közintézményekkel kapcsolatos feladatkörökre (például egészségügy, oktatás, szociális ellátás) vagy akár a magánszektorra, ha az adott vállalat jogszabályban rögzített közfeladatot is teljesít (például egyes nonprofit szervezetek).

Milyen magatartások valósítják meg ezt a bűncselekményt?

 A Btk. 306. §-a alapján a közfeladatot ellátó személy háromféle módon valósíthatja meg ezt a bűncselekményt:

  1. Közfeladattal kapcsolatos kötelesség megszegése

  2. Közfeladattal kapcsolatos jogkör túllépése

  3. Közfeladati helyzettel egyébként visszaélés

Ki minősül közfeladatot ellátó személynek?

Ahhoz, hogy az adott cselekmény közfeladati helyzettel visszaélésnek számítson, az elkövetőnek közfeladatot ellátó személynek kell lennie. A Btk. 459. § (1) bekezdés 12. pontja rögzíti, hogy pontosan kik sorolhatók a „közfeladatot ellátó személyek” körébe. Ide tartozhatnak például:

  • Oktatási intézmények dolgozói (tanárok, igazgatók),

  • Egészségügyi szolgáltatást nyújtók (orvosok, ápolók),

  • Szociális intézmények munkatársai,

  • Egyes hatósági jogkörrel felruházott magáncégek dolgozói, amennyiben a jogszabály őket ilyenként nevesíti,

  • Közfeladatot megvalósító nonprofit szervezetek, egyes civil szervezetek alkalmazottai, ha e feladat ellátására jogszabályi felhatalmazásuk van.

Összegzés

A közfeladati helyzettel visszaélés bűncselekménye a közbizalom megingását eredményezheti, hiszen az állampolgárok elvárják, hogy a közérdekeket szolgáló személyek kötelességtudóan, a szabályok betartásával és a közösség érdekében járjanak el.

Bár elsőre sokan azt hihetik, hogy csak a „klasszikus” hivatalos személyek lehetnek felelősek, valójában a közfeladatot ellátó személyek köre ennél szélesebb, és magánintézményi dolgozókat, önkormányzati megbízottakat, sőt akár nonprofit szervezetek tagjait is magában foglalhatja.

dr. Lőrik József
dr. Lőrik József
20+ év szakmai tapasztalat, 2000+ büntetőügyben látta el védői feladatait, ÜDE egyesületi tag, Ügyvéd podcast házigazdája.
dr. Lőrik József önéletrajz
Büntető ügyvédet keres?