Ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés

A törvény megakadályozza, hogy kifejezetten egészségre ártalmas fogyasztási termékek – például romlott élelmiszerek vagy egyéb mérgező áruk – a piacra kerüljenek, és ezzel a fogyasztók egészségét veszélyeztessék.

A büntetőjogi szabályozás kiterjed a termék készítésére, tartására, forgalmazására, sőt a gondatlanságból történő elkövetésre is.

A kifejezett védett jogtárgy a lakosság egészségéhez fűződő társadalmi érdek, vagyis az a cél, hogy ne kerülhessenek a polgárok kezébe olyan termékek, amelyek rendeltetésszerű használat esetén sem biztonságosak, s az egészségre ártalmasak.

Az elkövetési tárgy a „közfogyasztási cikk”, amely olyan termék, amit általában a lakosság széles körének szánnak (például élelmiszer, ital, háztartási cikk, kozmetikum, stb.).

Nem minősül ilyen cikknek a köztudomás szerint önmagában ártalmas áru (mint például a dohánytermék), hanem a törvényben szereplő ártalmasság olyan rendellenes tulajdonságra utal, amely gyártási hiba, élelmiszerromlás vagy épp hamisítás miatt áll fenn.

1. Készítés: a termék előállítása, megalkotása.
   
   
2. Tartás: a termék birtoklása, raktározása (amikor a továbbadás vagy forgalomba hozatal szándéka fennáll).
   
   
3. Forgalomba hozatal: minden olyan tevékenység, amely eredményeképpen a termék a fogyasztók számára hozzáférhetővé válik – már a felkínálással befejezetté válik (nem szükséges a tényleges eladás).
   
   

A bűncselekmény az elkövetési cselekmények kifejtésével már befejezett. Nem követeli meg, hogy tényleges egészségkárosodás történjen, a törvény már a potenciális veszélyt is szankcionálja.

• Alapeset:
  
  
• (1) bekezdés: aki forgalomba hozatal céljából egészségre ártalmas közfogyasztási cikket készít vagy tart. Ez vétség, legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
  
  
• (2) bekezdés: aki ártalmas közfogyasztási cikket ténylegesen forgalomba hoz. Ez bűntett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
  
  
• Minősített eset:
  
  
• (3) bekezdés: ha a cselekményt jelentős mennyiségű vagy értékű ártalmas termékre, bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el, a büntetési tétel egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
  
  

• Privilegizált eset:

• (4) bekezdés: gondatlanságból is megalapozható a forgalomba hozatal. Ebben az esetben a büntetési tétel legfeljebb egy évig terjedő szabadságvesztés.
  
  

Amennyiben az elkövető jóhiszeműen hoz forgalomba egy terméket, amelyről később kiderül, hogy ártalmas, és az elkövetőnek a kellő körültekintés hiányzott, megállapítható a gondatlanság.

Az is előfordulhat, hogy a termék egészségkárosító tulajdonsága rejtve marad, a bűncselekmény megvalósul, de a (5) bekezdés kimondja: nem büntethető a készítő vagy a gondatlan forgalmazó, ha amint tudomást szerez a termék ártalmas voltáról, megtesz minden tőle telhetőt, hogy a cikk ne kerüljön a fogyasztókhoz (visszahívja, visszaszállítja stb.).

Ezzel a törvény ösztönzi az önkéntes javítást, visszahívást.

Az „ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés” tényállása azt a célt szolgálja, hogy a lakosság ne juthasson hozzá ismeretlenül vagy szándékosan egészségkárosító termékekhez.

Már a forgalomba hozatal céljából való készítés vagy tartás (egyik elkövetési forma) vétségnek minősül, a tényleges forgalomba hozatal (másik elkövetési forma) pedig bűntettnek számít.

A büntetés súlyosabb lehet, ha jelentős mennyiségről vagy értékről van szó, illetve bűnszövetségben vagy üzletszerűen valósul meg a cselekmény.

A gondatlanság is büntetendő, ha a terméket ártalmas voltáról nem meggyőződve, hanyagul hozzák forgalomba.

A törvény ugyanakkor lehetőséget biztosít, hogy aki időben felismeri a termék ártalmas voltát, és érdemben cselekszik (visszahívja vagy megelőzi a forgalomba kerülést), mentesüljön a büntetőjogi felelősség alól.

Ez a cikk általános ismertető, nem helyettesíti a személyre szabott jogi tanácsadást.

Ha konkrét helyzetben merül fel az ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés gyanúja, érdemes büntetőjogban jártas ügyvéd véleményét kérni.