Kuruzslás

A „kuruzslás” szó hallatán sokan csaló gyógyítókra vagy áltudományos módszereket ígérgető „doktorokra” gondolnak.

A magyar Büntető Törvénykönyv (Btk.) 187. §-a azonban pontos jogi keretet teremt e tevékenységek megítélésére.

A törvény célja, hogy kiszűrje azokat az orvosi, természetgyógyászati vagy pszichoterápiás tevékenységeket, amelyek mögött nem áll megfelelő képesítés vagy hatósági engedély, mégis ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen végzik őket.

Az így tevékenykedő „kuruzslók” komoly veszélyt jelenthetnek a betegek egészségére, és a valódi orvoslás társadalmi megbecsülését is károsíthatják.

A törvény e bűncselekménnyel a betegek és segítségre szorulók egészségét óvja.

A hazai egészségügyi szabályok megkövetelik, hogy csak szakképzett és engedéllyel rendelkező személyek végezhessenek orvosi, természetgyógyászati vagy bizonyos pszichoterápiás eljárásokat.

A betegek ugyanis – esetleges kiszolgáltatott helyzetük miatt – joggal feltételezik, hogy a „kezelést” végző személy törvényesen, képzettséggel bír.

Ha mégsem, úgy ennek súlyos egészségügyi kockázatai lehetnek, amelyeket a Btk. 187. §-a igyekszik megelőzni.

A kuruzslás alapesetét két fő kategóriára osztja a törvény:

1. Orvosi gyakorlat és természetgyógyászat (187. § (1))
   Ha valaki az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet – vagy nem-konvencionális, természetgyógyászati eljárást – jogosulatlanul fejt ki, és azt rendszeresen végzi vagy ellenszolgáltatás fejében, már megvalósítja az alapesetet.
   
   
2. Jogosulatlan pszichoterápia (187. § (1a))
   A 2023. január 1-jétől hatályba lépett kiegészítés szerint az is kuruzslás, ha valaki szakvizsga nélkül lép fel pszichoterapeutaként, és e minőségben rendszeresen vagy díjazásért végez pszichoterápiás egészségügyi szolgáltatást.
   
   

Mindkét esetben kulcsfontosságú, hogy az elkövetőnek nincs meg a szükséges szakmai végzettsége vagy a törvény által megkövetelt engedélye.

Ha a kuruzsló kifejezetten orvosi jogosultságot színlel (187. § (2) bekezdés), a cselekmény minősített formát ölt. Ilyenkor már bűntett és a büntetési tétel három évig terjedő szabadságvesztés is lehet, szemben az alapeset legfeljebb egyéves szabadságvesztésével.

A törvény a megtévesztő magatartást (például hamis pecséttel, „doktor” titulus jogosulatlan használatával) erőteljesebben szankcionálja, hiszen a betegek hamis biztonságérzetben élnek, miközben valódi segítség helyett esetleg életveszélyes kezelésnek teszik ki magukat.

Ellenszolgáltatás és rendszeresség

A jogszabály szerint az alapesetnek két alternatív feltétele van:

• Rendszeresen folytatott tevékenység, vagy
  
  
• Ellenszolgáltatásért (pénz, ajándék stb.) végzett kuruzslás.
  
  

Akár egyetlen, de díj ellenében nyújtott orvosi beavatkozás jogosulatlanul is megalapozhatja a felelősséget.

Kitiltás

A bíróság a szabadságvesztés vagy pénzbüntetés mellett elrendelheti az elkövető kitiltását is bizonyos területekről, ha ott-tartózkodása a közérdeket veszélyeztetné.

A kuruzslás (Btk. 187. §) az engedély vagy képesítés nélküli orvosi, természetgyógyászati vagy pszichoterápiás tevékenység büntetőjogi szankcionálása.

A törvény abból indul ki, hogy a betegek és rászorulók joggal várják el, hogy kezelőjük megfelelő szakvégzettséggel rendelkezzen.

Ha valaki ezt a látszatot megtévesztésből fenntartja, akár többéves szabadságvesztést is kockáztathat.

A cél a páciensek biztonságának és a gyógyászati szakma tekintélyének megőrzése: senki ne árthasson a hozzá nem értő kezeléssel, és ne vezesse félre a betegséggel küzdőket.

Érdemes mindig ellenőrizni a „szakember” végzettségét, mielőtt rábízzuk egészségünket.

A fentiek általános tájékoztatást nyújtanak, és nem helyettesítik az egyedi ügyekre szóló, személyre szabott jogi tanácsadást.

Ha kuruzslás gyanúja merül fel, vagy valaki ilyen vád alá kerül, javasolt mielőbb szakértő ügyvédi konzultációt kérni.