Gyógyszerhamisítás

A hamisított tabletták, kapszulák, oldatok gyakran nemcsak hatástalanok lehetnek, hanem valóságos kockázatot jelentenek a szervezetre, hiszen a bennük lévő anyagok hatásmechanizmusa ismeretlen, vagy éppen mérgező.

Nemzetközi szabályozás is létezik erre a területre: a Medicrime Egyezmény (amit Magyarország a 2013. évi CCVIII. törvénnyel hirdetett ki) szigorúan tiltja a hamis gyógyszerek gyártását és forgalmazását, mivel ezek közvetlen veszélyt jelentenek a betegbiztonságra és aláássák a közbizalmat az egészségügyi rendszerben.

A Btk. 185/A. § célja kettős védelem nyújtása:

1. Az emberek és állatok egészségvédelme: A hamis, engedély nélküli vagy meghamisított készítmények komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, hiszen a betegek olyan anyagokat szedhetnek be, amelyek nem a deklarált hatóanyagot, vagy rossz minőségű, esetleg szennyezett komponenseket tartalmaznak.
   
   
2. A gyógyszerpiac és az állatgyógyászat hitelessége: A rendszerbe vetett bizalom megőrzése kulcsfontosságú. Ha elterjednek a hamisítványok, akkor sérül a gyógyszerellátás biztonsága, és a betegek orvosi terápiája is megkérdőjelezhetővé válhat.
   

A bűncselekmény csak gyógyszerre vagy állatgyógyászati készítményre irányulhat. A 2005. évi XCV. törvény és a 2008. évi XLVI. törvény (az élelmiszerláncról) alapján ide tartoznak azok a készítmények,

• amelyek betegségek megelőzésére, kezelésére vagy diagnosztizálására szolgálnak,
  
  
• és farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatás révén fejtik ki a hatásukat.
  
  

Tehát nem elég, hogy valamilyen termék egészségmegőrzést ígér: gyógyszernek vagy állatgyógyászati készítménynek kell minősülnie ahhoz, hogy a Btk. 185/A. § alá essen.

A törvény hatféle, tiltott tevékenységet nevesít:

1. Meghamisítás vagy hamis termék készítése: például egy meglévő, engedélyezett gyógyszert átcsomagolnak, hígítanak, kicserélnek benne hatóanyagot.
   
   
2. Hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett készítmény forgalomba hozatala, kereskedelme vagy indokolatlan mennyiségben való kínálása, átadása: tehát a tényleges árusítás vagy terjesztés, amely veszélyeztetheti a felhasználók egészségét.
   
   
3. Hamis vagy meghamisított gyógyszer (készítmény) behozatala, kivitele, átszállítása, illetve indokolatlan mennyiségű megszerzése vagy tartása: ha valaki importál vagy exportál engedély nélküli készítményt, vagy megszerez olyan mennyiséget, amelyből egyértelmű, hogy nem saját célra történik.
   
   
4. Magyarországon nem engedélyezett gyógyszer vagy állatgyógyászati készítmény indokolatlan mennyiségben megszerzése, tartása, az ország területére behozatala, onnan kivitele vagy átszállítása.
   
   
5. Gyógyszerhez vagy állatgyógyászati készítményhez kapcsolódó eredeti dokumentum (például engedély, bizonyítvány) rendeltetéstől eltérő, kereskedelmi célú felhasználása.
   
   
6. Olyan gyógyszert, állatgyógyászati készítményt, amelynél a gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok megszegése miatt az ellátási lánc folytonossága nem igazolható, a jogszerű ellátási láncban forgalomba hoz vagy azzal kereskedik.
   

A „indokolatlan mennyiség” azt jelenti, hogy a terméket valószínűleg nem személyes vagy szokásos állatgyógyászati szükséglet fedezésére szerzi be valaki, hanem kereskedelmi (üzleti, továbbértékesítési) célokra vagy felhalmozásra.

A törvény meghatároz olyan körülményeket, amelyek a gyógyszerhamisítás elkövetését még súlyosabban szankcionálják:

1. Pszichotróp anyag tartalmú gyógyszer: Ha a készítmény a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet 2. mellékletének 3. vagy 4. jegyzékén szereplő pszichotróp anyagot tartalmaz, akkor az elkövető akár egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
   
   
2. Maradandó fogyatékosság vagy súlyos egészségromlás: Ha a hamisított szer okozza, akkor a büntetés egy évtől öt évig (alapesetben), de két évtől nyolc évig is terjedhet, ha pszichotróp anyagot is tartalmaz.
   
   
3. Halálos eredmény: Két évtől nyolc évig, illetve pszichotróp esetén öt évtől tíz évig terjedhet a szabadságvesztés.
   
   
4. Elkövetői minőség: Ha az elkövető egészségügyi dolgozó, vagy gyártásra/forgalmazásra engedéllyel rendelkező szervezet alkalmazottja, illetve bűnszövetségben követik el, szintén szigorúbb büntetések várhatók.
   
   
5. Széles körű elérhetőség: Ha a készítmény internetes úton, piacokon tömegesen kerül a fogyasztók elé, az szintén súlyosbító tényező.
   

• Egészségügyi kockázatok: A betegek sokszor abban bíznak, hogy a megvásárolt készítmény eredeti hatóanyagot tartalmaz, de egy hamisítvány nemcsak hatástalan lehet, hanem mérgező összetevőket is rejthet.
  
  
• Közbizalom megrendülése: Ha nem lehetünk biztosak abban, hogy a piacon kapható gyógyszerek megfelelően ellenőrzöttek, akkor az orvosi ellátás, a patikák és az egészségügyi rendszer hitelessége csorbul.
  
  
• Terrorcselekmények és szervezett bűnözés: A hamis gyógyszerek kereskedelmének jelentős része mögött nemzetközi bűnszervezetek állhatnak, amelyek a profitot drogkereskedelemhez, fegyverbeszerzésekhez vagy akár terrorfinanszírozáshoz is felhasználhatják.
  

A gyógyszerhamisítás bűncselekménye (Btk. 185/A. §) szigorúan bünteti a hamis vagy meghamisított gyógyszerek, állatgyógyászati készítmények előállítását, forgalmazását, engedély nélküli behozatalát vagy átszállítását, illetve az ezekkel kapcsolatos dokumentumok hamis felhasználását. A szankciók már alapesetben is súlyosak, de fokozódnak, ha:

• pszichotróp anyagot tartalmaz a szer,
  
  
• maradandó egészségkárosodást vagy halált okoz,
  
  
• egészségügyi dolgozóként követik el,
  
  
• bűnszövetségben történik a cselekmény,
  
  
• vagy széles körben teszik elérhetővé a hamis készítményt (például internetes forgalmazás).
  
  

Az emberek és állatok egészségének védelme, valamint a törvényes gyógyszerpiac biztonsága elsődleges közérdek, ezért a jogalkotó súlyosan szankcionálja mindazokat, akik visszaélnek a betegek bizalmával, és veszélyes, rossz minőségű „gyógyszereket” dobnak a piacra.

A fentiek általános ismertetést adnak a gyógyszerhamisítás (Btk. 185/A. §) bűncselekményéről és annak szabályozásáról.

Konkrét jogi kérdésével mindig forduljon jogi szakértőhöz vagy ügyvédhez, mert a részletek jelentősen befolyásolhatják a büntetőeljárás kimenetelét.