Az alkotmányos rend elleni szervezkedés

Ha valaki akár vezetőként, akár résztvevőként tagja egy ilyen szervezetnek, már komoly büntetőeljárás alá kerülhet.

Éppen ezért rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk ennek a bűncselekménynek a lényegeivel: mikor valósul meg, kik és hogyan vonhatók felelősségre, illetve miként lehetséges elkerülni a szankciókat.

Cikkünkben közérthetően, de szakszerűen mutatjuk be az alkotmányos rend elleni szervezkedés törvényi tényállását.

Az alkotmányos rend elleni szervezkedés a Büntető Törvénykönyv (Btk.) egyik legsúlyosabb, állam elleni bűncselekménye.

Alapvető társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy Magyarország alkotmányos rendje – vagyis az Alaptörvényre épülő államszervezet és jogrendszer – ne váljon erőszakos cselekmények célpontjává.

A jogalkotó emiatt kiemelt büntetési tételekkel védi az alkotmányos rendet.

A védőügyvéd szerepe különösen fontos ilyenkor, hiszen a megfelelő jogi védelem nélkül könnyen sérülhet az érintett személy jogérvényesítése.

A bűncselekmény jogi tárgya az állam alkotmányos rendje, amely magában foglalja az Alaptörvény által meghatározott politikai, jogi és társadalmi berendezkedést.

Minden olyan szervezkedés, amelynek célja, hogy ezt a rendet erőszakosan vagy erőszakkal fenyegetve megváltoztassa, különösen veszélyes a közösségre.

Ezért a Btk. 255. § szigorú szankciókat helyez kilátásba, amelyekkel előzetesen is védi az állami rendet.

A bűncselekmény akkor állapítható meg, ha a szervezet konkrét célja Magyarország alkotmányos rendjének erőszakkal vagy azzal való fenyegetéssel történő megváltoztatása.

Tehát nem elegendő a puszta elégedetlenség vagy ellenszenv a fennálló közjogi berendezkedéssel szemben; a szervezkedésnek kifejezetten erőszakos elemmel kell társulnia, legyen az fizikai erőszak vagy ennek a komoly, valós fenyegetése.

A Btk. kifejezetten kiemeli, hogy az elkövetési magatartások közé tartozik:

• A szervezet létrehozása: vagyis amikor valaki kezdeményező jelleggel összeállít egy csoportot azzal a kifejezett céllal, hogy erőszakos cselekmények révén változtassa meg az alkotmányos rendet.

• A szervezet vezetése: a már létrejött csoport szellemi és operatív irányítása, akár programalkotással, akár tényleges irányítással.

• A szervezetben való részvétel: ha valaki úgy csatlakozik ehhez a csoporthoz, hogy a közös cél elérését aktívan (szellemi vagy fizikai tevékenységgel) segíti. Ide tartozik minden olyan közreműködés, ami nem minősül kifejezetten „létrehozásnak” vagy „vezetésnek”.

A szervezet létrehozása – a Btk. 255. § alapján – azt a kezdeti lépést jelenti, amikor valaki aktívan megszervezi a csoportot, és a tagokkal egyetértve célul tűzi ki, hogy az alkotmányos rendet erőszakkal vagy fenyegetéssel megváltoztassák.

A létrehozás nem feltétlenül jelent hierarchikus felépítést vagy konspiratív módszereket, azonban a valóságban általában mégis titkosan működnek az ilyen csoportok.

A lényeg az, hogy a szervezetnek a törvényben meghatározott célra kell irányulnia.

Amennyiben utóbb, a működés során nyeri el a csoport az erőszakos célkitűzést, úgy az eredeti kezdeményező nem feltétlenül felel a létrehozásért – de a további részvételért vagy vezetésért már igen.

• Vezetés: magában foglalja a szervezet elvi (pl. ideológiai, programalkotó) és gyakorlati (pl. akciók koordinálása) irányítását is. Ha valaki meghatározza a csoport irányvonalát, toboroz tagokat, vagy épp döntéseket hoz a „következő lépésekről”, vezetőnek minősül.

• Részvétel: minden olyan tevékenység, mely a szervezeti cél megvalósulását támogatja, de nem meríti ki a létrehozás vagy vezetés fogalmát. Így például logisztikai segítség, anyagi támogatás, információk továbbítása, tagok bevonása – mindezek az alkotmányos rend elleni szervezkedés megvalósulását szolgálhatják.

• A szervezet létrehozása esetén a bűncselekmény akkor válik befejezetté, amikor maga a szervezet valóban létrejön.

• Vezetés és részvétel esetében pedig onnantól beszélhetünk befejezett bűncselekményről, amikor az elkövető ténylegesen ellátja ezeket a funkciókat.

Az alkotmányos rend elleni szervezkedés általános alanya bárki lehet, magyar és nem magyar állampolgár egyaránt, ám a bűncselekmény lényegéből adódóan legalább két ember szükséges hozzá. 

Aki létrehozza vagy vezeti a szervezetet, csak egyenes szándékkal követheti el ezt a bűncselekményt, hiszen tisztában kell lennie azzal, hogy a csoport célja az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása.

A tagok esetében már elegendő lehet az eshetőleges szándék is, ha tudják, mire vállalkoznak, és mégis tevékenyen részt vesznek a szervezet működésében.

A (2) bekezdésben meghatározaott cselekmény a célzatosságra tekintettel csak egyenes szándékkal valósítható meg.

A Btk. alapján, aki az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló szervezetet létrehoz vagy vezet, az öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Aki pedig részt vesz egy ilyen szervezet működésében, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.

A Btk. 255. § (3) bekezdése kiemeli, hogy aki önkéntes elállása következtében megakadályozza a szervezkedés folytatását, vagy annak folytatását önként meggátolja, nem büntethető alkotmányos rend elleni szervezkedés miatt.

Ez a büntetőjogban ismert „tevékeny megbánás” egyik sajátos esete: a jogalkotó ezzel ösztönzi az érintetteket, hogy szálljanak ki a szervezkedésből, és ezzel akár a bűncselekmény végrehajtását is ellehetetlenítsék.

Az alkotmányos rend elleni szervezkedés önmagában már egy úgynevezett „sui generis” előkészületi bűncselekmény a 254. § szerinti, alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának vonatkozásában.

Ez azt jelenti, hogy magát a szervezkedést – ami a rendkívül súlyos bűncselekmény előkészítése – a törvény külön bűncselekményként szankcionálja.

Ha a csoport később ténylegesen erőszakkal megkísérli megváltoztatni az alkotmányos rendet, az utólagos cselekmény az előbbi bűncselekmény (a szervezkedés) büntetlen előcselekményének számít.

Ennek eredményeképpen büntetőjogi szempontból nem lesz halmazat a két cselekmény között, ám más, állam elleni vagy egyéb bűncselekmények (pl. terrorcselekmény, hazaárulás) esetén elképzelhető bűnhalmazat.

Az alkotmányos rend elleni szervezkedés bűntettével a törvény egy olyan súlyos magatartást szankcionál, amely célja Magyarország alkotmányos rendjének erőszakkal vagy fenyegetéssel való megváltoztatása.

Aki létrehozza vagy vezeti az ilyen célú csoportot, illetve aki részt vesz benne, többéves szabadságvesztéssel néz szembe.

A fenti összefoglaló nem helyettesíti a személyre szabott jogi tanácsadást, és nem minősül ügyvédi felvilágosításnak.

Minden eset egyedi, ezért kérjük, forduljon bizalommal szakemberhez a részletek tisztázásához.