Kémkedés

A kémkedés Magyarország biztonságát, szuverenitását és stratégiai érdekeit sértő tevékenység.

A bűncselekmény védett jogi tárgya Magyarország nemzetbiztonsághoz fűződő érdekének védelme.

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 261. §-a alapján ezt a bűncselekményt az követi el, aki idegen hatalom vagy szervezet megbízásából információkat szerez, gyűjt vagy szolgáltat az országunk ellen.

Az elkövetés lényege a hírszerző tevékenység, amely magában foglal minden adatmegszerzési és -kiszolgáltatási folyamatot.

Az adatok formája nem számít: lehetnek írásban rögzítve, fényképen, hang- vagy videófelvételen, de akár szóban továbbított, „fejben megjegyzett” információk is.

A törvény egységes folyamatként kezeli a hírszerzést: kezdődik az adat megszerzésével, folytatódik annak gyűjtésével, majd az idegen hatalom vagy szervezet számára történő kiszolgáltatásával.

A kémtevékenységnek olyan adatokra kell vonatkoznia, amelyek Magyarország hátrányára használhatók fel.

Ez egyaránt lehet politikai, gazdasági vagy más jellegű információ.

A „Magyarország ellen” kifejezés a törvényszövegben arra utal, hogy az adat külföldre juttatása célzottan a magyar állam érdekeit sérti vagy veszélyezteti.

 A (2) bekezdésben szabályozott minősített eset speciális elkövetési tárgyat tartalmaz, ez a szigorúan titkos minősítésű adat.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a hírszerző tevékenység végzése.

A hírszerző tevékenység legáltalánosabb módja az adatok megszerzése, gyűjtése és továbbítása.

E tevékenység során akár komoly szervezeti háttér is működhet (például rezidentúrák felállítása, megfelelő személyek felkutatása, kompromittálása), de önmagában már a tervszerű, folyamatos adatgyűjtés és azok hozzáférhetővé tétele is kimerítheti a kémkedés fogalmát.

A bűncselekmény az elkövetési magatartás tanúsításával, vagyis a hírszerző tevékenység végzésével befejezetté válik.

A törvény az előkészületet is bünteti

Különbséget érdemes tenni az „aktív” és „passzív” kiszolgáltatás között.

Aktív kiszolgáltatás során az elkövető maga keresi meg és adja át az adatokat az idegen hatalomnak vagy szervezetnek.

Passzív módon akkor valósul meg a cselekmény, ha valaki hozzáférhetővé teszi az adatokat, és a másik fél így megszerezheti azokat.

A Btk. szerint a kémkedés bűncselekményét tettesként bárki elkövetheti, állampolgárságtól függetlenül.

Nem kell tehát magyar állampolgárnak lenni ahhoz, hogy valaki büntetőjogi felelősségre vonható legyen.

 Az elkövetőnek nem kell hivatásos hírszerzőnek lennie.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, ám a törvény nem kíván meg különös célzatot (például politikai vagy anyagi indíttatást).

A motívum is közömbös a büntethetőség szempontjából: teljesen mindegy, hogy a kémkedő személy milyen okból cselekszik (például anyagi haszonszerzés reményében vagy eszmei meggyőződésből).

A kémkedés csak szándékosan követhető el, egyenes vagy eshetőleges szándékkal egyaránt.

Amennyiben a kémkedést minősített adatra követik el, a cselekmény súlyosabban minősül. 

A kémkedésre vonatkozó szabályok kiemelik a minősített adatok körét.

A Btk. 261. § (2) bekezdése szigorúbban bünteti, ha „szigorúan titkos” minősítésű adatot szolgáltatnak ki hírszerző tevékenység keretében.

A minősített adatokat a 2009. évi CLV. törvény több kategóriába sorolja (pl. „Szigorúan titkos!”, „Titkos!”, „Bizalmas!”, „Korlátozott terjesztésű!”).

Mindegyik minősítési szint azt jelöli, milyen súlyosan károsítaná vagy veszélyeztetné az adat nyilvánosságra kerülése a magyar állami érdekeket vagy más, védhető közérdeket.

E minősítés határozza meg, hogy egy adat mennyi ideig maradhat bizalmas: például a „Szigorúan titkos!” és „Titkos!” minősítési szintű adat esetében legfeljebb 30 év az érvényességi idő, „Bizalmas!” esetén legfeljebb 20 év, míg „Korlátozott terjesztésű!” adatoknál 10 év.

Létezik mód az érvényességi idő meghosszabbítására új minősítési eljárással, ha erre „rendkívül indokolt esetben” szükség van.

A kémkedés súlyos bűncselekmény, amely esetében még az előkészület is büntetendő.

Ez azt jelenti, hogy ha valaki olyan magatartást tanúsít (például vállalkozik a tevékenységre, ajánlkozik vagy megteszi az első lépéseket a hírszerzés megvalósítására), már akkor felelősségre vonható lehet, mielőtt az adatokat ténylegesen megszerezné vagy átadná.

A törvény ugyanakkor kiemeli, hogy ha valaki az ajánlkozását vagy vállalkozását még időben bejelenti a hatóságoknak (az állam illetékes szervének) és külföldi kapcsolatát teljesen feltárja, úgy büntethetősége megszűnhet.

A cél ezzel az, hogy ösztönözzék az előkészületet folytató személyt a kémtevékenység meghiúsítására.

A Btk. előírja, hogy a már említett – tipikusan előkészületnek minősülő – magatartást megvalósító személy büntethetősége megszűnhet, ha önként és időben lép: mielőtt ténylegesen adatokat szolgáltatna, értesíti a hatóságot, és felderíti külföldi kapcsolatait.

Amennyiben ez a bejelentés a hírszerző tevékenység befejezése előtt megtörténik, a jogalkotó a társadalom védelme érdekében hajlandó lemondani a büntetőjogi szankcióról.

Így a személy elkerülheti a legsúlyosabb jogkövetkezményeket, cserébe pedig a nyomozó hatóságok eredményesen megelőzhetik a kémtevékenység kiteljesedését.

A kémkedés – különösen, ha minősített adatokat is érint – az egyik legsúlyosabb vád a büntetőeljárásban. A büntető törvények szerint már az előkészületi szakasz is veszélyes a társadalomra, így ennek is komoly következményei lehetnek.

Azoknak, akik gyanúsítottként vagy vádlottként érintettek, kiemelten javasolt szakszerű védőügyvédi segítséget kérniük a jogi eljárás során.

A pontos szabályok, mentő körülmények és büntethetőséget megszüntető okok feltárásához szakmai tapasztalattal rendelkező büntetőjogász közreműködése nélkülözhetetlen.

Jelen cikk tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a személyre szabott jogi tanácsadást.