Az alábbi összefoglaló segít megérteni a rombolás büntetőjogi fogalmát, védett jogi tárgyát, elkövetési magatartásait és az ebből fakadó büntetőjogi felelősséget.
A rombolás bűncselekménye a büntetőjogban Magyarország alkotmányos rendjének védelmét szolgálja, vagyis azt a törvényi rendet és állami működést óvja, amelyet az Alaptörvény biztosít.
Ebbe beleértendő az állam Alaptörvényből fakadó intézményi, társadalmi és politikai berendezkedése, továbbá minden olyan elv, ami az alkotmányos működést alapvetően biztosítja.
Mivel a rombolás közvetlenül is érinti az ország számára kiemelten fontos objektumokat (például közműveket, középületeket, termelőüzemeket, hadianyagokat), a Btk. célja annak megakadályozása, hogy ezek a létesítmények, vagyontárgyak fizikai kárt szenvedjenek, használhatatlanná váljanak vagy megsemmisüljenek, és ezzel veszélybe kerüljön az alkotmányos rend.
A Btk. 257. § (1) bekezdésében felsorolt vagyontárgyak bizonyos, az ország működése szempontjából alapvető jelentőségű létesítmények és eszközök. A rombolás jellemző elkövetési tárgyai:
A törvény példálózó felsorolása nem jelenti, hogy bármilyen ingó vagy ingatlan dolog szóba jöhet, csak az, amely „hasonlóan fontos” a felsorolt kategóriákhoz képest.
A Btk. 257. § (1) bekezdése három elkövetési magatartást emel ki:
Közös ezekben a magatartásokban, hogy az elkövető célja kifejezetten Magyarország alkotmányos rendjének megzavarása. E politikai célzat miatt a rombolás jogi minősítése sokkal súlyosabb megítélés alá esik, mint egyéb, „hétköznapi” rongálási típusok.
Az eredmény-bűncselekmény természete miatt a rombolás akkor válik befejezetté, amikor megvalósul a tényleges állagsérelem (megsemmisül, használhatatlanná vagy sérülté válik az adott dolog).
Ha ez a sérülés nem következik be, akkor a cselekmény kísérleti szakban marad.
A rombolás esetében lényeges, hogy a jogszabály eredmény-bűncselekményként kezeli: a támadott vagyontárgyban ténylegesen bekövetkezzen a megsemmisülés, használhatatlanná válás vagy megrongálódás.
Ha ez a kár nem áll be, akkor az elkövető legfeljebb kísérletet valósít meg.
Ugyanakkor nem szükséges, hogy a valóságban tényleg bekövetkezzen az alkotmányos rend tényleges megzavarása – ez már a bűncselekmény célzatához tartozik, ami elegendő a tényállásszerűséghez.
A rombolás fokozott társadalomra veszélyessége indokolja, hogy a Btk. a puszta előkészületet is büntetni rendelje.
Előkészület például, ha valaki céltudatosan készül a rombolás végrehajtására, vagy eszközöket, tervet szerez be, hogy a későbbiekben károkat okozzon egy állam szempontjából kiemelten fontos objektumban.
A törvényalkotó ezzel szeretné megakadályozni, hogy a károkozás olyan kiterjedt és súlyos legyen, ami már a célzott alkotmányos rendet is megingathatja, vagy annak működését tartósan, komolyan veszélyeztetheti.
A Btk. 257. § (2) bekezdése szerint, ha a rombolás különösen súlyos hátránnyal jár, a büntetési tétel öttől húsz évig vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztés is lehet. A különösen súlyos hátrány:
Látható, hogy igen széles körű értékelést igényel annak megállapítása, mikor beszélhetünk különösen súlyos hátrányról, így a nyomozó hatóságok és bíróságok konkrét esetenkénti mérlegeléssel döntenek.
A rombolás az állam elleni bűncselekmények közé tartozik, és célzatos jellege miatt különül el a „rongálás” vagy a „közérdekű üzem működésének megzavarása” bűntettétől. Ha az elkövető politikai-alkotmányos rend elleni szándéka nem bizonyítható, akkor könnyen lehet, hogy más bűncselekmény – például a rongálás (Btk. 371. §) – valósul meg.
Rongálás (Btk. 371. §) és közérdekű üzem megzavarása (323. §): a rombolás „politikai célzatos” formája kizárja a közérdekű üzem megzavarásának önálló megállapítását, mert ilyenkor a súlyosabb bűncselekmény „elnyeli” az enyhébb tényállást.
Egyedül akkor állhat fenn halmazat, ha a rombolás mellett például emberölés, testi sértés vagy más, személyek elleni bűncselekmény is megvalósul.
Az elhatárolás gyakorlata a politikai cél meglétén alapul: ha a cselekmény kizárólag közérdekű üzemek működését bénítja meg, de cél nélkül, puszta vandalizmusból, nem valósul meg a rombolás.
A romboláshoz azonban kifejezett szándék szükséges, hogy ezzel az alkotmányos rend megzavarását érjék el.
A rombolás a büntetőjog egyik legsúlyosabb állam elleni cselekménye, mivel közvetlenül veszélyezteti Magyarország alkotmányos rendjét.
Lényege, hogy olyan célzattal idéz elő állagsérelmet (megsemmisítést, használhatatlanná tételt vagy rongálást) fontos üzemekben, készletekben vagy építményekben, amely alkalmas az alkotmányos rend megzavarására.
A büntetőeljárás során a vádlottnak érdemes védőügyvéd segítségét kérnie, mivel a rombolás jelentős szankciókkal járhat, és már az előkészület is önálló büntetési tétellel fenyegetett.
Legfontosabb tanulságok
A fenti tájékoztató anyag nem helyettesíti a személyre szabott jogi tanácsadást.
Minden büntetőeljárás egyedi, ezért a konkrét ügyekre vonatkozó tanácsért forduljon szakképzett védőügyvédhez.