A szigorúság oka, hogy a cselekmény közvetlenül veszélyezteti vagy sérti Magyarország – és gyakran szövetségesei – katonai erejét, függetlenségét, területi épségét, illetve alkotmányos rendjét.
A Btk. 260. § (1) bekezdése értelmében, aki háború idején Magyarország katonai erejének gyengítése céljából az ellenséggel érintkezésbe lép, segítséget nyújt neki, vagy a saját, illetve szövetséges fegyveres erőinek hátrányt okoz, rendkívül szigorú – tíz évtől húsz évig, kivételes esetben akár életfogytig tartó – szabadságvesztéssel büntetendő.
Ez már önmagában jelzi, hogy a büntetőjog e körben a lehető legszigorúbb eszközökkel lép fel.
A Btk. 260. § alapján három fő elkövetési magatartás különböztethető meg:
A bűncselekmény háború idején valósulhat meg, és célzatos magatartásról van szó: tehát a tettes kifejezetten Magyarország katonai erejének gyengítését akarja elérni.
Az ellenségnek nyújtott humanitárius jellegű, pusztán életvédelmi vagy egészségügyi célú segítségnyújtás nem tartozik a büntetendő körbe, ha hiányzik belőle a katonai előny biztosításának szándéka.
A bűncselekmény harmadik elkövetési magatartása, ha valaki a saját vagy a szövetséges fegyveres erőknek okoz hátrányt. Ennek számos formája lehet:
A törvényi tényállás megköveteli a célzatosságot is: az elkövetőnek kifejezetten Magyarország katonai erejének gyengítését kell szem előtt tartania.
Ha valaki például humanitárius okból sebesült ellenséges katonának nyújt orvosi ellátást, az nem minősül bűncselekménynek.
A bűncselekmény befejezetté válása az elkövetési magatartástól is függ:
Az ellenség támogatása bűncselekmény kizárólag háború idején követhető el.
Ide tartozhat bármilyen fegyveres összeütközés, amelyre a magyar jogszabályok – például a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény – vagy a nemzetközi szerződések (NATO, Európai Unió) kiterjednek.
A szövetséges fegyveres erők fogalmát szintén a vonatkozó törvények és a Büntető Törvénykönyv határozza meg, beleértve a Magyarországgal katonai szövetségben lévő államok haderejét is.
Az alanyi kör általában bárki lehet – nem csak magyar állampolgár –, ám a jogirodalomban vita övezi, hogy vajon az ellenséges állam polgára is lehet-e elkövető.
Egyesek szerint az ellenséges állam polgárát hűsége saját hazájához köti, ezért ő nem Magyarországgal szemben szegi meg a kötelességét.
Ugyanakkor a törvény szövege alapján nincs kifejezett kizárás, tehát ha egy külföldi, akár a magyar szövetséges állam szolgálatában áll, és mégis az ellenséget támogatja, ő is büntetőjogi felelősséggel tartozhat.
A büntetőjog logikája szerint az azonnali és kiemelkedő társadalmi veszély indokolja, hogy már az ellenség támogatására irányuló előkészület is büntetendő legyen.
Az előkészület lehet például kapcsolatfelvétel megszervezése, anyagok vagy dokumentumok előkészítése, az ellenség informálásának tervezése, vagy bármilyen együttműködés előkészítése.
A törvény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést ír elő az ilyen tevékenységre, még akkor is, ha végül nem jut el a tényleges támogatásig.
Az ellenség támogatása a magyar büntetőjog egyik legsúlyosabban szankcionált bűncselekménye:
„Az ellenség támogatása” bűncselekménnyel kapcsolatos leglényegesebb tanulságok a következők:
Mindezekért elengedhetetlen, hogy aki ilyesmivel kapcsolatba kerülhet (például egy félreérthető cselekmény vagy alaptalan vád miatt), minél előbb szakemberrel egyeztessen.
„Az ellenség támogatása” vádja esetén nem csupán jogi, de politikai és nemzetbiztonsági vetületek is felmerülhetnek, ezért egy tapasztalt védőügyvéd támogatása alapvető fontosságú.
A cikkben szereplő információk tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik a személyre szabott jogi tanácsadást.
Minden eset egyedi, ezért konkrét kérdéseivel és jogi problémáival forduljon bizalommal szakemberhez.