Ellenség támogatása

A szigorúság oka, hogy a cselekmény közvetlenül veszélyezteti vagy sérti Magyarország – és gyakran szövetségesei – katonai erejét, függetlenségét, területi épségét, illetve alkotmányos rendjét.

A Btk. 260. § (1) bekezdése értelmében, aki háború idején Magyarország katonai erejének gyengítése céljából az ellenséggel érintkezésbe lép, segítséget nyújt neki, vagy a saját, illetve szövetséges fegyveres erőinek hátrányt okoz, rendkívül szigorú – tíz évtől húsz évig, kivételes esetben akár életfogytig tartó – szabadságvesztéssel büntetendő.

Ez már önmagában jelzi, hogy a büntetőjog e körben a lehető legszigorúbb eszközökkel lép fel.

A Btk. 260. § alapján három fő elkövetési magatartás különböztethető meg:

• Érintkezésbe bocsátkozás
  
  
• Segítségnyújtás
  
  
• Hátrány okozása
  
  

A bűncselekmény háború idején valósulhat meg, és célzatos magatartásról van szó: tehát a tettes kifejezetten Magyarország katonai erejének gyengítését akarja elérni.

Az ellenségnek nyújtott humanitárius jellegű, pusztán életvédelmi vagy egészségügyi célú segítségnyújtás nem tartozik a büntetendő körbe, ha hiányzik belőle a katonai előny biztosításának szándéka.

• Érintkezésbe bocsátkozás: Minden olyan kapcsolatfelvétel vagy -fenntartás, amelyet az elkövető az ellenséggel létesít, függetlenül annak formájától (például személyes találkozó, elektronikus üzenet, telefonhívás). A lényeg, hogy a kapcsolat célja Magyarország katonai érdekeinek a gyengítése legyen.
  
  
• Segítségnyújtás: Akkor valósul meg, ha valaki ténylegesen elősegíti, támogatja az ellenség hadműveletét, vagy bármilyen módon megkönnyíti annak tevékenységét. Ide tartozhat például fontos bizalmas információk átadása, erőforrások, fegyverek biztosítása, vagy akár a dezinformáció terjesztése is a magyar vagy a szövetséges csapatok köreiben. A jogi megítélés szempontjából nem feltétel, hogy az ellenség tudatában legyen ennek a segítségnyújtásnak, és nincs szükség előzetes kapcsolatfelvételre sem.
  

A bűncselekmény harmadik elkövetési magatartása, ha valaki a saját vagy a szövetséges fegyveres erőknek okoz hátrányt. Ennek számos formája lehet:

• szabotázs (például katonai eszközök, létesítmények megrongálása),
  
  
• a csapatok megtévesztése, félretájékoztatása (dezinformálás),
  
  
• bizalmas információk átadása az ellenségnek,
  
  
• katonai mozgások, haditervek idő előtti felfedése.
  
  

A törvényi tényállás megköveteli a célzatosságot is: az elkövetőnek kifejezetten Magyarország katonai erejének gyengítését kell szem előtt tartania.

Ha valaki például humanitárius okból sebesült ellenséges katonának nyújt orvosi ellátást, az nem minősül bűncselekménynek.

A bűncselekmény befejezetté válása az elkövetési magatartástól is függ:

• Érintkezésbe bocsátkozás: amint megtörtént a tényleges kapcsolatfelvétel vagy kapcsolattartás, a bűncselekmény már befejezettnek minősül.
  
  
• Segítségnyújtás, hátrány okozása: itt az eredmény bekövetkezte is szükséges. Ez azt jelenti, hogy a segítséggel vagy a hátrányt okozó magatartással valóban bekövetkezik az a következmény, amely a magyar vagy szövetséges fegyveres erőre negatívan hat.
  

Az ellenség támogatása bűncselekmény kizárólag háború idején követhető el.

Ide tartozhat bármilyen fegyveres összeütközés, amelyre a magyar jogszabályok – például a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény – vagy a nemzetközi szerződések (NATO, Európai Unió) kiterjednek.

A szövetséges fegyveres erők fogalmát szintén a vonatkozó törvények és a Büntető Törvénykönyv határozza meg, beleértve a Magyarországgal katonai szövetségben lévő államok haderejét is.

Az alanyi kör általában bárki lehet – nem csak magyar állampolgár –, ám a jogirodalomban vita övezi, hogy vajon az ellenséges állam polgára is lehet-e elkövető.

Egyesek szerint az ellenséges állam polgárát hűsége saját hazájához köti, ezért ő nem Magyarországgal szemben szegi meg a kötelességét.

Ugyanakkor a törvény szövege alapján nincs kifejezett kizárás, tehát ha egy külföldi, akár a magyar szövetséges állam szolgálatában áll, és mégis az ellenséget támogatja, ő is büntetőjogi felelősséggel tartozhat.

A büntetőjog logikája szerint az azonnali és kiemelkedő társadalmi veszély indokolja, hogy már az ellenség támogatására irányuló előkészület is büntetendő legyen.

Az előkészület lehet például kapcsolatfelvétel megszervezése, anyagok vagy dokumentumok előkészítése, az ellenség informálásának tervezése, vagy bármilyen együttműködés előkészítése.

A törvény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést ír elő az ilyen tevékenységre, még akkor is, ha végül nem jut el a tényleges támogatásig.

Az ellenség támogatása a magyar büntetőjog egyik legsúlyosabban szankcionált bűncselekménye:

• A Btk. 260. § (1) bekezdése szerint tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés szabható ki arra, aki háború idején az ellenséggel érintkezésbe bocsátkozik, segítséget nyújt, vagy a saját, illetve a szövetséges haderőnek hátrányt okoz.
  
  
• Ha valaki csak előkészületi cselekményt valósít meg (például elkezdi felvenni a kapcsolatot az ellenséggel, de a tényleges segítségnyújtás vagy információátadás még nem történik meg), akkor két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  

„Az ellenség támogatása” bűncselekménnyel kapcsolatos leglényegesebb tanulságok a következők:

• Ez a tényállás kizárólag háború idején jöhet szóba.
  
  
• Mindhárom elkövetési magatartás (érintkezés, segítségnyújtás, hátrány okozás) szigorúan üldözött.
  
  
• Már a puszta szándékos előkészület is súlyosan büntetendő.
  
  
• A büntetőeljárás során rendkívül szigorú felelősségre vonás várhat arra, akit bűnösnek találnak.
  
  

Mindezekért elengedhetetlen, hogy aki ilyesmivel kapcsolatba kerülhet (például egy félreérthető cselekmény vagy alaptalan vád miatt), minél előbb szakemberrel egyeztessen.

„Az ellenség támogatása” vádja esetén nem csupán jogi, de politikai és nemzetbiztonsági vetületek is felmerülhetnek, ezért egy tapasztalt védőügyvéd támogatása alapvető fontosságú.

A cikkben szereplő információk tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik a személyre szabott jogi tanácsadást.

Minden eset egyedi, ezért konkrét kérdéseivel és jogi problémáival forduljon bizalommal szakemberhez.