Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása

Az alábbi cikkben bemutatjuk, mikor áll fenn az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása a Btk. 254. §-a alapján, és milyen szempontokat mérlegel a jog, ha valakit ilyen cselekménnyel vádolnak.

Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása a Btk. 254. §-ában szabályozott bűncselekmény, amely a magyar állam demokratikus jogállamiságát, hatalomgyakorlásának kereteit, illetve alapvető intézményeit védi.

A lényeg, hogy minden olyan erőszakos cselekmény vagy azzal való közvetlen fenyegetés büntetendő, amely kifejezetten a fennálló alkotmányos rend – vagyis az Alaptörvényben rögzített működési elvek – megváltoztatását célozza.

Az Alaptörvény B) cikkében foglalt elvek – a független, demokratikus jogállamiság, a közhatalom forrásaként a nép szerepe, valamint a hatalom megosztásának elve – adják azt az alkotmányos keretet, amelyet a büntetőjog külön védelemben részesít.

Ez a keret magában foglalja:

• Az ország jogi szervezettségét és államformáját (köztársaság).
  
  
• A hatalomgyakorlás alkotmányos és demokratikus módját (választott képviselők, többpárti demokrácia, hatalommegosztás).
  
  
• Az államhatalmi ágak működését (törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás).
  
  

Amint az Alaptörvény C) cikke is kimondja, senki sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy kizárólagos birtoklására, és mindenki jogosult, sőt köteles is fellépni az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton.

A büntetőjog ennek a kötelezettségnek a megvalósulását is támogatja, amikor büntetni rendeli azokat a cselekményeket, amelyek e demokratikus alapelvet támadják.

A Btk. 254. §-a mögött az a felismerés húzódik, hogy a jogállam és a népfelség elvére épülő demokratikus rendszer kulcsfontosságú Magyarország működése szempontjából.

Bármiféle erőszakos hatalomátvétel vagy a hatalom erőszakos kisajátításának kísérlete rendkívüli módon veszélyezteti mind a polgárok jogait és szabadságát, mind pedig az állam stabilitását.

• Veszélyeztetési bűncselekmény: Lényeges, hogy az alkotmányos rend megváltozása nem kell ténylegesen bekövetkezzen, már pusztán az erre irányuló erőszakos cselekmény vagy közvetlen fenyegetés is büntetendő. A jogalkotó így már a kezdeti, ún. „veszélyeztető” szakaszban védi az állam alkotmányos alapjait.
  
  
• Közvetlen célzat: A bűncselekmény elkövetéséhez egyenes szándék szükséges. Ez azt jelenti, hogy az elkövető erőszakot vagy azzal fenyegetést kifejezetten az alkotmányos rend megváltoztatása érdekében alkalmaz. Egyéb célok vagy ártalmak (például személyes sérelmek megtorlása) önmagukban még nem esnek ide.
  

A Btk. nem határozza meg szűk körben, milyen konkrét cselekmény minősül az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának. A lényeg, hogy:

• A cselekmény közvetlenül arra irányuljon, hogy erőszak vagy azzal való fenyegetés segítségével a fennálló alkotmányos rendet megváltoztassa.
  
• A célzottság egyértelmű és egyenes szándékú legyen.
  

Az erőszak fogalmát a Btk. több helyen is említi, de általánosságban a fizikai ráhatást, a sértett akaratának megtörésére alkalmas cselekményt jelenti. Ide tartozik a „vis absoluta” (amikor valakit testi erővel bénítanak meg) és a „vis compulsiva” (amikor fenyegetéssel hajlítják az akaratát).

• Az erőszakos bűncselekmények mindig jogellenesek, kivéve, ha közvetlen jogtalan támadás elhárítására vagy más, Btk.-ban meghatározott körülmény miatt igazolt védekező magatartásról beszélünk (pl. jogos védelem).
  
  
• A fenyegetés a kényszerítés lelki, pszichikai formája, amely akkor büntetendő, ha alkalmas komoly félelem keltésére, és nyomban bekövetkező hátrányt helyez kilátásba. Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása esetén a fenyegetés célja, hogy a közvetlen erőszak veszélyével kényszerítsen ki valamilyen alkotmányellenes változást.
  

Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűncselekményének (2) bekezdése azt is kimondja, hogy már az előkészület is büntetendő. A büntetőjog a tágabb társadalmi védelem jegyében szankcionálja, ha valaki célirányosan el is kezdi szervezni, megkönnyíteni a bűncselekmény megvalósítását. Előkészület lehet például:

• Felhívás, ha valakit konkrétan felkérünk vagy rábírunk arra, hogy vegyen részt az erőszakos cselekményben.
  
  
• Eszközök, például lőfegyverek, robbanóanyagok beszerzése, illetve azok biztosítása másoknak.
  
  
• Titkos megállapodás (szövetkezés) a támadás, puccs vagy államcsíny részleteiről.
  
  

Ez azt is jelenti, hogy nem kell feltétlenül magát az erőszakot már kifejteni: ha valaki szervezetet hoz létre, logisztikát alakít ki, fegyvereket halmoz fel a hatalom erőszakos átvételének céljából, a büntetőeljárás megindulhat.

A Btk. 254. § (3) bekezdése egy büntethetőséget megszüntető okról rendelkezik.

Akkor mentesülhet az elkövető a felelősségre vonás alól, ha önkéntes elállásából következően a cselekmény folytatása elmarad, vagy aki tevőlegesen megakadályozza, hogy a bűncselekmény folytatódjon. Ez azt jelenti, hogy:

• Az elkövető magától dönt úgy, hogy felhagy a cselekménnyel, és ezzel megakadályozza az alkotmányos rend elleni erőszakos akció befejezését.
  
  
• Aktív magatartással lép fel: például feljelentést tesz, értesíti a hatóságokat, megosztja az információit, így a tervezett bűncselekmény nem valósulhat meg.
  
  

Ez csak akkor ad teljes büntetlenséget, ha valóban az elkövető döntése folytán hiúsul meg a további bűnös tevékenység.

Ha más körülmények (például a hatóságok időben történő lecsapása) miatt nem sikerül véghezvinni a tervet, az nem elég a büntetőjogi felelősség alóli mentesüléshez.

Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása (Btk. 254. §) elhatárolható többek között a hazaárulástól vagy a terrorcselekménytől.

Ha valaki például külföldi fegyveres erőket hív be, akkor a hazaárulás bűncselekményének gyanúja is felmerülhet.

A 255. § szerinti alkotmányos rend elleni szervezkedés pedig gyakran fedi az előkészületi mozzanatokat, amikor szervezetileg készülnek a demokratikus államberendezkedés megdöntésére.

Ezeket az elhatárolásokat általában a nyomozó hatóságok és később a bíróságok mérlegelik, és megnézik , hogy pontosan milyen szintű szervezettség, milyen konkrét tevékenység valósult meg.

Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása a büntetőjog egyik legszigorúbban szabályozott területe, mert közvetlenül veszélyezteti a demokratikus intézményeket és a társadalom alkotmányos működését.

Már a felkészülés, előkészület is büntethető, hiszen a törvény a veszélyhelyzetet önmagában is kiemelten kezeli.

Aki időben meggondolja magát, és önként eláll a cselekménytől, akár meg is úszhatja a felelősségre vonást.

E bűncselekmény súlyossága miatt mindig elengedhetetlen a védőügyvéd támogatása és a büntetőeljárás folyamatának alapos ismerete.

Ha további kérdések merülnek fel ezzel kapcsolatban, érdemes szakemberrel konzultálni.

Jelen cikk kizárólag tájékoztatásra szolgál, és nem helyettesíti a személyre szabott jogi tanácsadást.