Hatósági rendelkezés elleni uszítás

Nagyon könnyen garázdasággal gyanúsíthatja a rendőrség azt, aki egy buli után magáról megfeledkezve kukákat rugdos, poharat tör össze szándékosan.

Az alábbi cikk célja, hogy bemutassa, miért és hogyan kívánja a törvényhozó szigorítani az internetes agresszió elleni fellépést. A modern digitális világban egyre több olyan üzenet, hozzászólás jelenik meg, amely félelmet kelt, gyűlöletet szít, és mások emberi méltóságát sérti. Az alábbiakban részletesen megtudhatja, milyen problémákra reagál ez az új szabályozás, és hogyan kívánja védeni a közösséget a káros, erőszakra buzdító tartalmaktól.

A Büntető Törvénykönyv 340. §-a olyan cselekményeket büntet, amelyek a nyilvános rendezvények és gyűlések (köztük a sportrendezvények) rendjét veszélyeztetik.

A Büntető Törvénykönyv 337. §-a a rémhírterjesztés tényállását szabályozza, amelynek középpontjában a valótlan vagy elferdített tények olyan, nagy nyilvánosság előtt történő állítása vagy híresztelése áll, amely veszélyhelyzetben – azaz közveszély esetén vagy különleges jogrend idején – alkalmas a köznyugalom megbontására, illetve a védekezés sikerének akadályozására.

A Büntető Törvénykönyv 335. §-a a diktatórikus rendszerek szimbólumainak (horogkereszt, SS-jelvény, nyilaskereszt, sarló-kalapács, ötágú vörös csillag) terjesztését, nagy nyilvánosság előtti használatát vagy közszemlére tételét bünteti, ha az a köznyugalom megzavarására alkalmas módon történik, és nem valósít meg súlyosabban büntetendő bűncselekményt.

A Büntető Törvénykönyv 334. §-a a magyar nemzeti jelképek (himnusz, zászló, címer, Szent Korona) megsértését bünteti, amennyiben e cselekmények nagy nyilvánosság előtt történnek, és nem valósítanak meg súlyosabb bűncselekményt.

A Büntető Törvénykönyv 338. §-a a közveszéllyel járó események bekövetkezésére vonatkozó, valótlan tartalmú fenyegetéseket bünteti.

A Büntető Törvénykönyv 332. §-ában megfogalmazott cselekmény a véleménynyilvánítás szabadságának jogi korlátját fejezi ki, amikor valaki másokat – nagy nyilvánosság előtt – erőszakra vagy gyűlöletre uszít a magyar nemzet, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, illetve a társadalom további csoportjai ellen.

A magyar Büntető Törvénykönyv (Btk.) 331. §-a kifejezetten szabályozza, hogy a nagy nyilvánosság előtt történő háborúra vagy terrorizmusra való buzdítás milyen szankciókkal jár.

A szabályozást a Büntető Törvénykönyv 333. §-a foglalja magában, világosan rögzítve, hogy a múlttal való felelősségteljes szembenézés, az áldozatok emberi méltóságának tiszteletben tartása nem csupán morális, hanem jogi feladat is.