Közösség elleni uszítás

A közösség elleni uszítás közvetlenül a Magyarországon élő különböző népek, etnikai és vallási közösségek, valamint egyéb, sajátos ismérvekkel rendelkező társadalmi csoportok békés együttélését védi.

A gyűlölet és erőszak szításának tiltása tehát a demokratikus társadalom védelmét. 

A bűncselekmény bűntett, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A védett jogi tárgy a különféle csoportok (pl. nemzetiségek, etnikai, vallási közösségek) békés egymás mellett élésének társadalmi rendje.

A törvény ezzel igyekszik megakadályozni, hogy a csoportokat vagy azok tagjait sértő, gyűlöletkeltő beszéd aktív erőszakhoz, zavargásokhoz vagy a társadalmi nyugalom megbontásához vezessen.

A 332. § a következő csoportokat említi, mint a védelem tárgyait:

1. A magyar nemzet
   
   
2. Valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport
   
   
3. A lakosság egyes csoportjai (különösen a fogyatékossággal élők, a sajátos nemi identitással vagy szexuális irányultsággal rendelkezők stb.)

Fontos, hogy a felsorolás tág teret ad, nem kizárólag az Alaptörvényben nevesített kisebbségekre korlátozódik.

A védelem kiterjed a csoporthoz tartozó egyénekre is.

Az uszítás azt jelenti, hogy az elkövető valamilyen módon (szóban, írásban, akár digitális eszközökkel) másokat aktív, tevékeny gyűlöletre vagy erőszak alkalmazására buzdít a felsorolt csoportokkal szemben. 

A magyar bírói gyakorlat szerint az erőszakra uszítás a testi bántalmazásra, illetve az erőszakos cselekmények végzésére való határozott felhívást jelenti.

Míg a gyűlöletre uszítás olyan szélsőséges feszültségkeltést jelent, amelyben az elkövető a csoport ellenségképét fokozza olyannyira, hogy reális lehetőség nyílhat a megutált csoport vagy egyén elleni erőszak aktív, spontán kitörésére is.

A bűncselekmény akkor áll fenn, ha a felszólítás objektíve alkalmas a széles körű ellenséges hangulat kialakítására.

Nem elég, hogy a sértett csoportot „hangulatkeltő” vagy „meghökkentő” kifejezésekkel illetik, a kijelentésnek olyan tartalommal kell bírnia, amely a közönséget valóban cselekvésre (erőszakra, gyűlöletre) ingerelheti.

A közösség elleni uszításban bárki lehet tettes, függetlenül attól, hogy maga melyik csoporthoz tartozik. 

A bűncselekmény szándékosan követhető csak el, de nincs szükség kifejezetten célzatosságra.

Elég az eshetőleges szándék: az elkövető belenyugszik, hogy kijelentései erőszak vagy gyűlölet fellángolására alkalmasak.

A közösség elleni uszítás bűntettét a Btk. 332. §-a szabályozza, a magyar nemzet, nemzetiségek, etnikai, faji, vallási, szexuális vagy egyéb társadalmi csoportok védelme érdekében.

Ha valaki nagy nyilvánosság előtt aktívan buzdít erőszakra vagy gyűlöletre ezen csoportok ellen, akkor – függetlenül attól, hogy az uszító beszédből fakad-e tényleges agresszió – bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

A szabályozás a demokratikus, pluralista társadalom védekezésének egyik módja: a különböző csoportokat érintő szélsőséges indulatoknak nem ad teret még a szabad véleménynyilvánítás keretein belül sem, amennyiben a megnyilatkozás alkalmas komoly veszélyhelyzet kialakítására.