Bűncselekmény elkövetésével vádolják?

Köznyugalom elleni bűncselekmények

A köznyugalom elleni bűncselekmények közül a garázdasággal és az internetes agresszióval külön oldalon ismerkedhet meg a lenti gombokra kattintva. A többi köznyugalom elleni bűncselekményt ezen az oldalon mutatjuk be.
Paragrafus jel
Mit jelent a garázdaság? Milyen büntetéssel sújtható?
Paragrafus jel
Internetes agresszió

A köznyugalom jelentősége és védelme

A köznyugalom elleni bűncselekmények olyan jogsértő cselekmények, amelyek veszélyeztetik a társadalom békés együttélését, a kölcsönös tiszteletet, valamint az állampolgárok jogait és közösségi normáit.

A köznyugalom fenntartása alapvető társadalmi érdek, hiszen ennek hiányában a közösségek működése és az emberek mindennapi élete ellehetetlenülhet.

A köznyugalom elleni bűncselekmények éppen ezért azokat a magatartásokat szankcionálják, amelyek félelmet keltenek, megzavarják a közrendet, vagy amelyek alkalmasak arra, hogy szélesebb körben nyugtalanságot okozzanak.

Köznyugalom elleni bűncselekmények. Kérje konzultációnkat.
A hét minden napján -24/7 személyesen vagy online

Háborús uszítás: A köznyugalom egyik legnagyobb fenyegetése

A köznyugalom egyik legnagyobb fenyegetését a háborús uszítás jelenti, amely olyan magatartásokat foglal magában, amelyek háború kirobbantására vagy fegyveres konfliktus előidézésére irányulnak.

Mivel a modern nemzetközi jog egyik alappillére a békés együttélés és a konfliktusok diplomáciai úton történő rendezése, ezért a háborús uszítás bűncselekményének szigorú büntetése kiemelten fontos.

A nemzetközi kapcsolatok destabilizálása vagy a fegyveres összetűzések ösztönzése súlyosan sértheti egy ország belső biztonságát és külkapcsolatait is.

Paragrafus jel
Háborús uszítás Btk. 331. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint a Háborús uszítás Btk. 331.§ törvényi tényállása

Közösség elleni uszítás: Gyűlöletkeltés és társadalmi feszültség

A közösség elleni uszítás szintén a köznyugalom elleni bűncselekmények egyik legsúlyosabb formája.

Ez a bűncselekmény azt a célt szolgálja, hogy megakadályozza az emberek egyes csoportjai elleni gyűlöletkeltést, amely előítéleteket, társadalmi feszültséget, vagy akár erőszakos cselekményeket is eredményezhet.

Az uszítás különösen veszélyes akkor, ha egyes népcsoportok, vallási közösségek, nemzetiségek vagy más kisebbségek ellen irányul, hiszen a társadalmi békét és az egymás iránti toleranciát alapjaiban rombolhatja.

Paragrafus jel
Közösség elleni uszítás Btk. 332. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint a Közösség elleni uszítás Btk. 332.§ törvényi tényállása

Internetes agresszió

Mostanában egyre több olyan poszt, hozzászólás vagy komment jelenik meg az interneten, amelyek félelmet keltenek és gyűlöletet szítanak, miközben sértik az emberek méltóságát.

Az online névtelenség miatt sokan olyan durva és sértő szavakat használnak, amit a való életben nem tennének meg.

A törvényhozók szerint ezek az üzenetek nem csak egy-egy személyt bántanak, hanem az egész társadalmi beszélgetés minőségét rontják és veszélyeztetik a közbiztonságot.

Az internetes agresszió bűncselekményről az alábbi oldalon olvashat bővebben.

Történelmi emlékezet védelme: A múlt tagadása mint bűncselekmény

A történelmi felelősségvállalás és a múlt bűneinek elismerése szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy a törvény bünteti a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását.

Ennek célja az, hogy megakadályozza a történelemhamisítást, valamint a szélsőséges ideológiák elterjedését és társadalmi befolyását.

Az ilyen bűncselekmények különösen érzékenyek, mivel nemcsak a köznyugalmat sértik, hanem a történelmi traumák elszenvedőinek emlékét és jogait is.

Paragrafus jel
A nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása Btk. 333. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása Btk. 333.§ törvényi tényállása

Nemzeti jelkép védelme: Állami szimbólumok megsértésének büntetése

A köznyugalom fenntartásának egyik fontos eleme az állami szimbólumok és nemzeti jelképek tisztelete, ezért a jogrendszer a nemzeti jelkép megsértését is bünteti.

Azok a cselekmények, amelyek a nemzeti zászló, címer vagy más szimbólumok nyilvános meggyalázását célozzák, különösen sértőek lehetnek a társadalom számára, hiszen ezek az identitás és az összetartozás fontos jelképei.

Paragrafus jel
Nemzeti jelkép megsértése Btk. 334. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint a Nemzeti jelkép megsértése Btk. 334.§ törvényi tényállása

Önkényuralmi jelkép használata: Totalitárius ideológiák elleni védelem

Hasonló célt szolgál az önkényuralmi jelkép használata is, amely a totalitárius rendszerek szimbólumainak nyilvános viselését vagy terjesztését szankcionálja.

Az ilyen jelképek viselése sok esetben a szélsőséges ideológiák iránti elköteleződést fejezi ki, és félelmet vagy provokációt válthat ki a társadalomban.

Mindezek miatt a jogalkotók fontosnak tartották az önkényuralmi jelképek terjesztésének és propagálásának visszaszorítását.

Paragrafus jel
Önkényuralmi jelkép használata Btk. 335. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint az Önkényuralmi jelkép használata Btk. 335.§ törvényi tényállása

Jogsértő uszítás: A jogszabályok elleni uszítás veszélyei

A közbizalom megőrzése érdekében a jogrendszer bünteti a jogszabály vagy hatósági rendelkezés elleni uszítást is.

A jogszabályok és hatósági intézkedések elleni aktív uszítás veszélyezteti a jogrend stabilitását, hiszen csökkentheti az állampolgárok törvények iránti tiszteletét, valamint az intézmények legitimitását.

Ez hosszú távon az állami működés gyengüléséhez vezethet, ezért a jogalkotók fontosnak tartják az ilyen típusú bűncselekmények szankcionálását.

Paragrafus jel
Hatósági rendelkezés elleni uszítás Btk. 336. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint a Hatósági rendelkezés elleni uszítás Btk. 336.§ törvényi tényállása

Rémtérjesztés: Valótlan információk pánikkeltő hatása

A köznyugalmat fenyegető egyik legsúlyosabb bűncselekmény a rémtérjesztés, amely akkor valósul meg, ha valaki valótlan információkat közöl úgy, hogy azzal társadalmi nyugtalanságot vagy pánikot idézhet elő.

Az ilyen típusú cselekmények különösen veszélyesek válsághelyzetekben, például járványok, háborús konfliktusok vagy természeti katasztrófák idején, hiszen hamis információk tömeges elterjedése komoly zavart és pánikot okozhat a lakosság körében.

Paragrafus jel
Rémhírterjesztés Btk. 337. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint a Rémhírterjesztés Btk. 337.§ törvényi tényállása
1

Közveszéllyel fenyegetés: Társadalmi pánik és hatósági zavarok

A közveszéllyel fenyegetés szintén a köznyugalom elleni bűncselekmények körébe tartozik, amelynek célja az emberek félelemben tartása vagy a hatóságok félrevezetése.

Az ilyen fenyegetések különösen komoly következményekkel járhatnak, mivel felesleges riadalmat kelthetnek és indokolatlan intézkedésekhez vezethetnek, ezzel terhelve a rendvédelmi szerveket és a közszolgáltatásokat.

Paragrafus jel
Közveszéllyel fenyegetés Btk. 338. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint a Közveszéllyel fenyegetés Btk. 338.§ törvényi tényállása

Garázdaság és rendbontás: Közrendi zavarok és társadalmi instabilitás

A garázdaság és a rendbontás olyan cselekmények, amelyek a köznyugalmat közvetlenül veszélyeztetik, mivel az emberek biztonságérzetét és a közösségek nyugalmát zavarják meg.

A garázdaság jellemzően erőszakos vagy fenyegető magatartásban nyilvánul meg, míg a rendbontás olyan cselekményeket takar, amelyek a közrend vagy a közösség nyugalmának súlyos megsértésére irányulnak.

A garázdaságról többet megtudhat az alábbi oldalon.

Ezek a bűncselekmények kifejezetten az utcai rend és a társadalmi stabilitás fenntartását célozzák.

Paragrafus jel
Rendbontás Btk. 340. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint a Rendbontás Btk. 340.§ törvényi tényállása

Összegzés: A köznyugalom védelmének fontossága

Összegzésképpen elmondható, hogy a köznyugalom elleni bűncselekmények szankcionálása alapvető fontosságú a társadalmi béke és stabilitás fenntartása érdekében.

Ezek a jogsértések nemcsak az egyes állampolgárok biztonságérzetét csökkentik, hanem hosszabb távon a társadalmi összetartást és a jogállami működés stabilitását is veszélyeztethetik.

A köznyugalom megőrzése nemcsak az állam, hanem minden állampolgár közös felelőssége, hiszen csak egy jogkövető és tiszteletteljes társadalomban biztosítható a békés együttélés és az általános biztonság.

 

dr. Lőrik József
dr. Lőrik József
20+ év szakmai tapasztalat, 2000+ büntetőügyben látta el védői feladatait, ÜDE egyesületi tag, Ügyvéd podcast házigazdája.
dr. Lőrik József önéletrajz
Büntető ügyvédet keres?