Nemzeti jelkép megsértése

A szabályozás célja, hogy a közönség számára is kiemelt tiszteletnek örvendő állami szimbólumok ne váljanak becsmérlő magatartások tárgyává.

A cselekmény vétség, és egy évig terjedő szabadságvesztés fenyegeti azt, aki e jelképeket sértő vagy lealacsonyító kifejezésekkel illeti, illetve hasonló megalázó módon bánik velük.

Az Alaptörvény I) cikkének rendelkezései és a 2011. évi CCII. törvény határozzák meg Magyarország jelképeinek formáját, használatuk szabályait.

E jelképek (a himnusz, a címer, a zászló, továbbá a Szent Korona) a nemzeti identitás és a magyar állami szuverenitás jelképei, így fokozott büntetőjogi védelmet kapnak. 

A jogi tárgy a magyar nemzeti jelképek tiszteletben tartásához fűződő társadalmi érdek, vagyis hogy a himnusz, a címer, a magyar zászló és a Szent Korona a nemzet egységét kifejező, kiemelt megbecsülést élvező szimbólumok maradjanak.

Ezt a véleménynyilvánítás széles körű szabadságának védelme mellett a jogalkotó azért korlátozza, hogy megakadályozza a köznyugalom kiemelt fontosságú alapjainak veszélyeztetését. 

A Btk. 334. § szerinti bűncselekmény a következő jelképek megsértésével valósulhat meg:

1. Magyarország himnusza
   
   
2. Magyarország zászlaja
   
   
3. Magyarország címere
   
   
4. A Szent Korona

Ezek bármelyikének sértő vagy lealacsonyító módon való használata alkalmas a köznyugalom és a magyar nemzeti közösség identitásának megzavarására.

A törvény két csoportba sorolja a magatartásokat:

• Az egyik ilyen csoport a sértő vagy lealacsonyító kifejezések használata. Ide tartoznak mindazon szóbeli megnyilvánulások, amelyek becsmérlően nyilatkoznak a jelképről, annak jelentését és tiszteletét csorbítják. A becsmérlő, megvető, gyalázkodó kifejezések olyan nyelvi formák, amelyek nyilvánvalóan romboló vagy lekicsinylő tartalmat hordoznak.
• A másik csoport, ezen jelképeknek a minden egyéb módon történő “meggyalázása”. Vagyis olyan cselekmények, amelyek fizikailag vagy jelképesen lealacsonyítják a jelképet. A „meggyalázás” kifejezés meglehetősen tág, ám lényege, hogy a közösségben a jelképhez fűződő tiszteletet szándékosan rombolja vagy gúnyolja ki.
  
  

A megvalósítás feltétele, hogy az elkövetésre nagy nyilvánosság előtt kerüljön sor, tehát a cselekményt több embernek vagy meghatározhatatlan számú személynek is észlelnie kell.

A Btk. csak akkor rendeli büntetni a nemzeti jelkép megsértését, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.

A bűncselekményt bárki elkövetheti, a törvény nem kíván meg speciális alanyiságot.

A szándék formája egyenes vagy eshetőleges lehet: az elkövetőnek legalább belenyugodnia kell abba, hogy a magatartása a nemzeti jelkép méltóságát károsítja.

A gondatlan elkövetést a törvény nem bünteti. 

A nemzeti jelkép megsértése a magyar állam fontos szimbólumainak (himnusz, címer, zászló, Szent Korona) erősen lealacsonyító, gyalázkodó módon történő nyilvános használatát, rongálását, becsmérlését tiltja.

A bűncselekmény egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ugyanakkor szubszidiárius jellegű: ha az elkövetés más, komolyabb tényállást is kimerít, akkor az utóbbi kerül előtérbe.

A törvény a nemzeti identitás alapvető jelképeinek sérthetetlenségét védi, amely fontos a közösség kohéziója és a történelmi hagyományok tisztelete szempontjából.