Közveszéllyel fenyegetés

A bűncselekmény középpontjában az áll, hogy az ilyen híresztelések alkalmasak a köznyugalom megzavarására, bizonytalanságot, pánikot kelthetnek, különösen a nagyobb csoportot vagy jelentős anyagi javakat érintő veszélyhelyzetre való hivatkozás esetén.

A törvényi rendelkezés értelmében az alapeset három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, míg ha a fenyegetés ténylegesen és súlyosan megzavarja a köznyugalmat, akkor a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

A közveszéllyel fenyegetés jogi tárgya a megalapozatlan, közhangulatot nyugtalanító fenyegetésektől mentes köznyugalomhoz fűződő társadalmi érdek.

A szabályozás célja, hogy ne lehessen valótlan vagy komolytalanságból kitalált, de félelmet keltő híreket terjeszteni, melyek tömeges nyugtalansághoz vagy pánikhoz vezethetnek.

Ez magában foglalja mindazokat a helyzeteket, ahol a bejelentés vagy közlés a valóságban egyáltalán nem fennálló katasztrófát, támadást, robbantást, sugárveszélyt stb. sejtet.

A tényállásnak nincs konkrét „tárgya” (mint például egy emberi élet), hiszen a közveszéllyel fenyegetés elsősorban a köznyugalomhoz kapcsolódó társadalmi érdeket támadja.

Kulcsfontosságú, hogy a közölt állítás vagy fenyegetés valótlan legyen, azaz semmiféle reális alapja ne legyen.

Ha a fenyegető kijelentésnek, például egy bombáról szóló bejelentésnek lenne valós alapja, nem valósul meg e bűncselekmény.

1. Közveszéllyel járó esemény: Olyan katasztrófa, baleset vagy támadás, amely meghatározatlan vagy nagyobb számú emberre, illetve jelentős anyagi javakra jelent fenyegetést.
   
   
2. Köznyugalom megzavarására alkalmas: A hamis fenyegetésnek kellően komolynak kell tűnnie ahhoz, hogy széles körű félelmet válthasson ki. Ez nem igényli a lakosság tényleges pánikba esését, elég a cselekmény objektív alkalmassága.

A törvény három elkövetési formát nevesít, amelyek mindegyike a valótlan vagy hamis látszatot keltő közlésre épül:

1. Valótlan tény állítása
   
   
2. Valótlan tény híresztelése
   
   
3. A látszat keltése, hogy közveszéllyel járó esemény fog bekövetkezni
   
   

A valótlan vagy elferdített, „közveszéllyel járó” esemény közhírré tétele történhet szóban, írásban, elektronikus úton stb.

A közveszéllyel fenyegetésnél bárki elkövető lehet, életkortól, állampolgárságtól függetlenül.

A cselekmény csak szándékosan követhető el: az elkövetőnek ismernie kell a közlés hamisságát, és legalább belenyugodnia abba, hogy ezzel megzavarhatja a köznyugalmat.

Mivel a törvény nem ír elő speciális célzatot, az eshetőleges szándék is elegendő.

A bűncselekmény alapesetének elkövetőjét a törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti.

Ha a fenyegetés súlyosan megzavarja a köznyugalmat a közveszéllyel fenyegetés minősített esete valósul meg és a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. 

A közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §) olyan bűncselekmény, amely valótlan vagy hamisan előadott információkkal pánikot, félelmet kelt, és alkalmas a köznyugalom megtörésére.

A tipikus elkövetés, amikor az elkövető bombariadót jelent be alaptalanul, vagy más, nagyobb csoportot érintő veszélyhelyzettel ijesztget.

Már az is büntetendő, ha a fenyegetés alkalmas a zavarkeltésre; nem szükséges, hogy ténylegesen bekövetkezzen a pánik.

Az alapeset legfeljebb három évig, míg a köznyugalom tényleges és súlyos zavara esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

Verbális megvalósításnál a befejezettség azonnal bekövetkezik, ahogy valaki felfogja a fenyegető információt.

A jogszabály célja a hamis pánikkeltés megakadályozása és a társadalom nyugalmának védelme.