Internetes agresszió

Az interneten egyre több félelemkeltő és gyűlölködő komment jelenik meg, melyek sértik az emberi méltóságot és nélkülözik a kölcsönös tiszteletet. Ezek a hozzászólások nemcsak az egyének személyes méltóságát sértik, hanem az egész társadalomra negatív hatással vannak, mert a közbeszéd minőségét is rontják.

Fontos emlékeznünk rá, hogy a közbeszéd állapotáért mindannyian felelősek vagyunk.

Az online tér arctalansága lehetővé teszi, hogy a beszélők felelősségteljesebb, civilizált kommunikáció helyett olyan üzeneteket terjesszenek, amelyek szerint akár mások halálát vagy másokkal szembeni súlyos erőszakot kívánnak előidézni.

Ezért szükséges, hogy a büntető jogszabályok a közösségi és online platformokon jogellenes, káros tartalmakkal szemben is megfelelő védelmet biztosítsanak.

Az internetes agresszió tényállásával a jogalkotó az emberi méltóságot védi, és jogi eszközökkel igyekszik visszaszorítani a gyűlölködő kifejezések terjedését, akár egyes személyeket, akár csoportokat érintenek.

A törvényhozó célja, hogy megakadályozza ezt a káros folyamatot: a közösségi kommunikáció ne váljon félelemkeltővé, és az internet ne legyen olyan tereppé, ahol bárki bárkit megtámadhat szavakkal vagy képekkel.

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) egy új tényállással egészül ki, amely a „köznyugalom elleni bűncselekmények” körébe kerül. Ez a szabály egyszerre védi a köznyugalmat (vagyis azt, hogy a társadalom tagjai félelem nélkül élhessenek) és az érintett személyek emberi méltóságát. 

Ennek lényege, hogy ha valaki gyűlöletkeltő módon nyilvánul meg – például valaki más halálát kívánja, vagy hasonlóan erőszakos, megfélemlítő tartalmat tesz közzé –, az bűncselekménynek minősülhet, feltéve hogy egy meghatározott ember vagy egyértelműen beazonosítható embercsoport ellen irányul.

Fontos, hogy a köznyugalom védelme nem függ attól, hogy a sértő megnyilvánulások célpontjai ténylegesen tudomást szereznek-e az őket sértő kijelentésekről, és az sem számít, hogy ők személy szerint mennyire érzik ezt bántónak. A büntetőjog többféle tényálláson keresztül biztosítja a fellépés lehetőségét a sértettek számára (például zaklatás, rágalmazás, becsületsértés).

Az új tényállás azonban kifejezetten azokra a megnyilvánulásokra vonatkozik, amelyek „közösségi együttélési normákat” és a közerkölcsöt súlyosan sértő, gyűlölködő, erőszakos halálra vagy kínzásra vonatkozó kijelentéseket tartalmaznak. Az ilyen, más ember erőszakos halálát kívánó közlések nem férnek bele a véleménynyilvánítás szabadságába.

A bűncselekmény csak akkor valósul meg, ha az ilyen kijelentések nagy nyilvánosság előtt, elektronikus hírközlő hálózaton keresztül hangzanak el. Vagyis kizárólag az interneten vagy egyéb elektronikus platformon nyilvánossá tett tartalmak tartoznak ide, nem pedig az élő, például tüntetésen elhangzó beszédek. 

A jogalkotó szerint az online közegben az „arctalanság” miatt sokkal könnyebb megosztani sértő vagy félelemkeltő tartalmakat. A már létező büntetőjogi tényállások (például közösség elleni uszítás) ugyan bizonyos esetekben már most is alkalmazhatók, de az új szabály kifejezetten az interneten terjedő, egyértelműen erőszakos és halált kívánó megnyilvánulásokra ad hatékony választ. 

Ugyanakkor a privát, zárt körben tett kijelentésekre ez a tényállás nem vonatkozik, tehát ha valaki egy kis létszámú zárt csoportban mondja ki a véleményét, az nem esik a büntetőjogi szabályozás alá.

A bűncselekményt úgy is el lehet követni, hogy valaki maga írja vagy mondja ki a sértő gondolatot, és úgy is, hogy megoszt vagy továbbít már létező, erőszakra buzdító tartalmat. 

Ha valaki például „lájkol” egy ilyen bejegyzést, önmagában az még nem számít közzétételnek, de ha a hozzászólásában kifejezetten támogatja vagy megosztja a sértő üzenetet, akkor már bűncselekményt valósíthat meg.

Az internetes agresszió megvalósulásához az is kell, hogy a gyűlöletkeltő kijelentés egyértelműen beazonosítható személy(ek)re vagy embercsoport(ok)ra vonatkozzon, és erőszakos, halálos kimenetelű vagy különösen kegyetlen cselekményre buzdítson.

A különösen kegyetlen módon elkövetett bűncselekmények körét a Btk. jól ismeri (ilyen például a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés vagy súlyos testi sértés).

Ezekre a magatartásokra vonatkozó fenyegető, erőszakos tartalmak ugyanúgy tilosak, mint a halálos kimenetelű bűncselekményekre buzdító, az arra vonatkozó vágy kifejezésére vonatkozó kijelentések. 

A cél az, hogy ne maradjon jogi kiskapu olyan esetekben, amikor valaki kínzást vagy brutális bánásmódot kíván egy másik embernek.

Szintén hangsúlyos, hogy ez a szabályozás csak a jövőbeni, még be nem következett eseményekre vonatkozó kívánságokat vagy buzdításokat érinti. Ha valaki egy már megtörtént bűncselekményről utólag nyilatkozik elismerően, az nem tartozik közvetlenül az új tényállás körébe.

Az új bűncselekményi tényállást csak szándékosan lehet elkövetni: az elkövetőnek tudnia kell, hogy mit posztol, mit mond, és hogy azzal mások erőszakos halálát vagy szenvedését kívánja.

Ha valaki konkrétan arra bíztat másokat, hogy hajtsák is végre ezt a cselekményt, akkor már az előkészület vagy felbujtás tényállása is felmerülhet.

Van egy olyan kivétel, amely szerint nem büntetendő, ha valaki oktatási, tudományos, művészeti vagy tájékoztatási céllal használ hasonlóan erős kifejezéseket, és ez nem alkalmas a közönség megfélemlítésére. 

Például, ha egy történelmi eseményt mutat be egy dokumentumfilm, vagy egy művészeti alkotásban szerepel erőszakos jelenet, de ez nem gyűlöletkeltésre szolgál, akkor nem minősül bűncselekménynek.

Azért fontos ez a kivétel, mert a szabad művészi és tudományos tevékenység érték, amit a jogalkotó nem akar korlátozni.

Ugyanakkor, ha valaki csak „álcázni” próbálja a valódi gyűlöletkeltést valamilyen művészeti vagy tudományos hivatkozással, akkor ez a kivétel nem védi meg a büntetőjogi felelősségtől.

A jelenlegi sajtótörvény már most is szigorúbb feltételeket ír elő a sajtótermékek számára, ha a szólásszabadság gyakorlásáról van szó.

Ennek része, hogy a sajtótermékek kiadói – amennyiben saját honlapjukon vagy közösségi oldalukon lehetővé teszik a hozzászólásokat – kötelesek olyan moderálási szabályzatot készíteni és közzétenni.

Ez azt jelenti, hogy a kommentek, vélemények megjelenését követően gyorsan és egyértelműen fel kell tudni lépni, ha azok sértőek, gyűlölködőek vagy félelemkeltőek.

Ha valakinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság internetes agresszió miatt megállapítja, legfeljebb egy évig terjedő szabadságvesztésre számíthat. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a bíróság köteles szabadságvesztés büntetést kiszabni. 

A bíróságnak lehetősége van intézkedés alkalmazására is. Akár megrovást vagy próbára bocsátást is alkalmazhat esetleg jóvátételi munkára kötelezheti az elkövetőt. 

Ha a bíróság büntetést szab ki, alkalmazhat közérdekű munkát, pénzbüntetést is. Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, annak legrövidebb tartama három hónap. A szabadságvesztés végrehajtását a bíróság próbaidőre fel is függesztheti, ha úgy ítéli meg, hogy a büntetés céljai így is elérhetőek.

Összességében tehát az új szabályozás célja, hogy világossá tegye: a gyűlöletkeltő, félelem gerjesztő, mások halálát vagy kegyetlen bántalmazását kívánó közlések nem férnek bele a véleményszabadság kereteibe, és büntetőjogi eszközökkel is fel kell lépni ellenük.

Emellett pedig a sajtótermékeknek fokozott felelőssége van abban, hogy a moderálás révén szűrjék ezeket a tartalmakat, és megfelelő szabályzatokat alakítsanak ki.