A Büntető Törvénykönyv 340. §-a olyan cselekményeket büntet, amelyek a nyilvános rendezvények és gyűlések (köztük a sportrendezvények) rendjét veszélyeztetik.
Kövessen minket a Google Keresőben
Jelölje meg a lorik.hu oldalt előnyben részesített forrásként,
és a jogi tartalmaink gyakrabban jönnek elő a Google-ben.
A rendbontás egy szubszidiárius bűncselekmény, ami azt jelenti, hogy csak akkor állapítható meg az elkövető büntetőjogi felelőssége a rendbontás miatt, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.
A rendbontás alapesetét két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik, azonban bizonyos minősítő körülmények (pl. csoportos elkövetés, fegyveres vagy felfegyverkezve történő cselekmény, különös visszaesés, a békés jelleg korlátozásainak megszegése) már három évig terjedő büntetési tételt vonnak maguk után.
A szabályozás logikája, hogy tömegrendezvényeken – különösen sporteseményeken és politikai gyűléseken – kiemelten fontos a résztvevők testi épségének és vagyonának, illetve a köznyugalomnak a védelme.
A rendbontás Btk. szerinti törvényi tényállása
Rendbontás
Btk. 340. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint a Rendbontás Btk. 340.§ törvényi tényállása
A rendbontás büntetendővé tételével a jogalkotó a nyilvános rendezvények és gyűlések biztonságos és zavartalan lebonyolításához fűződő társadalmi érdeket védi.
A miniszteri indokolás szerint a nagy tömeg jelenléte ilyen alkalmakon komoly kockázatot hordoz, hiszen az erőszakos vagy fenyegető magatartás könnyen eszkalálódhat, és súlyos veszélyt jelenthet a résztvevők életére, a testi épségére és a vagyontárgyakra.
A cselekmény alapesetei
A Btk. 340. § (1) bekezdésében, illetve (2) bekezdésében két eltérő, mégis hasonló alapesetet szabályoz a jogalkotó:
Nyilvános rendezvény vagy gyűlés rendje ellen irányuló támadás
Ezt az követi el, aki egy nyilvános rendezvény vagy gyűlés szervezőjének, illetve rendezőjének jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenáll.
Ide tartoznak a békés tüntetések, felvonulások, szabadtéri kulturális események, koncertek, valamint egyéb, bárki számára elérhető rendezvények is.
A tettes bűncselekményt valósít meg, ha a rend fenntartására tett jogos intézkedést erőszakkal (fizikai ráhatással) vagy fenyegetéssel (komoly hátrány kilátásba helyezésével) hiúsítja meg vagy próbálja meghiúsítani.
A cselekmény a nézők elől elzárt terület jogosulatlan elfoglalását vagy onnan veszélyes tárgyak bedobását tiltja. Ez a rendelkezés azért is kiemelten fontos, mert nagy tömeg jelenlétében az ilyen akciók gyorsan dominóeffektust válthatnak ki (pályára özönlés, tömeges rendzavarás).
A fenti cselekmények elkövetésekor a törvény két évig terjedő szabadságvesztést helyez kilátásba, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.
A súlyosabban minősülő esetek
A 340. § (3) bekezdése bizonyos körülmények között súlyosabban rendeli büntetni a rendbontást, és ilyenkor három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható:
Csoportosan: Ha több elkövető összehangoltan, közös szándékkal követi el a bűncselekményt.
Fegyveresen vagy felfegyverkezve: Amikor a tetteseknél lőfegyver vagy más, alkalmas eszköz van, amellyel az elkövetésnél erőszakot fejthetnek ki.
Különös visszaesőként: Ha az elkövető már korábban is hasonló jellegű (testi sértés, garázdaság, rongálás vagy hivatalos személy elleni erőszak) bűncselekmény miatt volt büntetve, a törvény szigorúbban bünteti az ismétlődő magatartást.
A békés jelleg korlátozásainak megsértésével: Ide tartozik, ha a gyűlés szervezője eleve kihirdet bizonyos tiltásokat, és azt valaki tudatosan megszegi.
Összegzés
A rendbontás bűncselekménye a nagyobb tömegeket vonzó események biztonságának védelmét szolgálja, beleértve nyilvános rendezvényeket, gyűléseket és sportrendezvényeket.
A tényállás két fő formában jelenik meg:
a rendező vagy szervező elleni erőszakos vagy fenyegető fellépés, valamint
az elzárt sportrendezvény-területekre való jogosulatlan behatolás vagy veszélyes tárgy bedobása.
E cselekmények alapesetben vétségnek minősülnek, és két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki miattuk, de a minősített esetek (csoportos, fegyveres elkövetés, különös visszaesői minőség vagy a gyűlések békés jellegét biztosító korlátozások megszegése) már három évig terjedő szabadságvesztést vonhatnak maguk után.
dr. Lőrik József
Büntetőjogra szakosodott védőügyvéd, 20+ éves gyakorlati tapasztalattal, 2000 feletti lezárt üggyel.
Az alábbi cikk célja, hogy bemutassa, miért és hogyan kívánja a törvényhozó szigorítani az internetes agresszió elleni fellépést. A modern digitális világban egyre több olyan üzenet, hozzászólás jelenik meg, amely félelmet kelt, gyűlöletet szít, és mások emberi méltóságát sérti. Az alábbiakban részletesen megtudhatja, milyen problémákra reagál ez az új szabályozás, és hogyan kívánja védeni a közösséget a káros, erőszakra buzdító tartalmaktól.
A Büntető Törvénykönyv 337. §-a a rémhírterjesztés tényállását szabályozza, amelynek középpontjában a valótlan vagy elferdített tények olyan, nagy nyilvánosság előtt történő állítása vagy híresztelése áll, amely veszélyhelyzetben – azaz közveszély esetén vagy különleges jogrend idején – alkalmas a köznyugalom megbontására, illetve a védekezés sikerének akadályozására.
A Büntető Törvénykönyv 335. §-a a diktatórikus rendszerek szimbólumainak (horogkereszt, SS-jelvény, nyilaskereszt, sarló-kalapács, ötágú vörös csillag) terjesztését, nagy nyilvánosság előtti használatát vagy közszemlére tételét bünteti, ha az a köznyugalom megzavarására alkalmas módon történik, és nem valósít meg súlyosabban büntetendő bűncselekményt.
A Büntető Törvénykönyv 334. §-a a magyar nemzeti jelképek (himnusz, zászló, címer, Szent Korona) megsértését bünteti, amennyiben e cselekmények nagy nyilvánosság előtt történnek, és nem valósítanak meg súlyosabb bűncselekményt.
A Büntető Törvénykönyv 332. §-ában megfogalmazott cselekmény a véleménynyilvánítás szabadságának jogi korlátját fejezi ki, amikor valaki másokat – nagy nyilvánosság előtt – erőszakra vagy gyűlöletre uszít a magyar nemzet, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, illetve a társadalom további csoportjai ellen.
A Büntető Törvénykönyv 336. §-a azt a cselekményt bünteti, amikor valaki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon, a hatóság valamely rendelkezésével szembeni általános engedetlenségre buzdítja a hallgatóságot.
A magyar Büntető Törvénykönyv (Btk.) 331. §-a kifejezetten szabályozza, hogy a nagy nyilvánosság előtt történő háborúra vagy terrorizmusra való buzdítás milyen szankciókkal jár.
A szabályozást a Büntető Törvénykönyv 333. §-a foglalja magában, világosan rögzítve, hogy a múlttal való felelősségteljes szembenézés, az áldozatok emberi méltóságának tiszteletben tartása nem csupán morális, hanem jogi feladat is.
