Rendbontás

A rendbontás egy szubszidiárius bűncselekmény, ami azt jelenti, hogy csak akkor állapítható meg az elkövető büntetőjogi felelőssége a rendbontás miatt, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.

A rendbontás alapesetét két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik, azonban bizonyos minősítő körülmények (pl. csoportos elkövetés, fegyveres vagy felfegyverkezve történő cselekmény, különös visszaesés, a békés jelleg korlátozásainak megszegése) már három évig terjedő büntetési tételt vonnak maguk után.

A szabályozás logikája, hogy tömegrendezvényeken – különösen sporteseményeken és politikai gyűléseken – kiemelten fontos a résztvevők testi épségének és vagyonának, illetve a köznyugalomnak a védelme.

A rendbontás büntetendővé tételével a jogalkotó a nyilvános rendezvények és gyűlések biztonságos és zavartalan lebonyolításához fűződő társadalmi érdeket védi.

A miniszteri indokolás szerint a nagy tömeg jelenléte ilyen alkalmakon komoly kockázatot hordoz, hiszen az erőszakos vagy fenyegető magatartás könnyen eszkalálódhat, és súlyos veszélyt jelenthet a résztvevők életére, a testi épségére és a vagyontárgyakra.

A Btk. 340. § (1) bekezdésében, illetve (2) bekezdésében két eltérő, mégis hasonló alapesetet szabályoz a jogalkotó:

1. Nyilvános rendezvény vagy gyűlés rendje ellen irányuló támadás
   
   
• Ezt az követi el, aki egy nyilvános rendezvény vagy gyűlés szervezőjének, illetve rendezőjének jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenáll.
  
  
• Ide tartoznak a békés tüntetések, felvonulások, szabadtéri kulturális események, koncertek, valamint egyéb, bárki számára elérhető rendezvények is.
  
  
• A tettes bűncselekményt valósít meg, ha a rend fenntartására tett jogos intézkedést erőszakkal (fizikai ráhatással) vagy fenyegetéssel (komoly hátrány kilátásba helyezésével) hiúsítja meg vagy próbálja meghiúsítani.
  
  
2. Sportrendezvény biztonságát veszélyeztető magatartás
   
   
• A cselekmény a nézők elől elzárt terület jogosulatlan elfoglalását vagy onnan veszélyes tárgyak bedobását tiltja. Ez a rendelkezés azért is kiemelten fontos, mert nagy tömeg jelenlétében az ilyen akciók gyorsan dominóeffektust válthatnak ki (pályára özönlés, tömeges rendzavarás).
  
  

A fenti cselekmények elkövetésekor a törvény két évig terjedő szabadságvesztést helyez kilátásba, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. 

A 340. § (3) bekezdése bizonyos körülmények között súlyosabban rendeli büntetni a rendbontást, és ilyenkor három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható:

• Csoportosan: Ha több elkövető összehangoltan, közös szándékkal követi el a bűncselekményt.
  
  
• Fegyveresen vagy felfegyverkezve: Amikor a tetteseknél lőfegyver vagy más, alkalmas eszköz van, amellyel az elkövetésnél erőszakot fejthetnek ki.
  
  
• Különös visszaesőként: Ha az elkövető már korábban is hasonló jellegű (testi sértés, garázdaság, rongálás vagy hivatalos személy elleni erőszak) bűncselekmény miatt volt büntetve, a törvény szigorúbban bünteti az ismétlődő magatartást.
  
  
• A békés jelleg korlátozásainak megsértésével: Ide tartozik, ha a gyűlés szervezője eleve kihirdet bizonyos tiltásokat, és azt valaki tudatosan megszegi.

A rendbontás bűncselekménye a nagyobb tömegeket vonzó események biztonságának védelmét szolgálja, beleértve nyilvános rendezvényeket, gyűléseket és sportrendezvényeket.

A tényállás két fő formában jelenik meg:

• a rendező vagy szervező elleni erőszakos vagy fenyegető fellépés, valamint
• az elzárt sportrendezvény-területekre való jogosulatlan behatolás vagy veszélyes tárgy bedobása.

E cselekmények alapesetben vétségnek minősülnek, és két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki miattuk, de a minősített esetek (csoportos, fegyveres elkövetés, különös visszaesői minőség vagy a gyűlések békés jellegét biztosító korlátozások megszegése) már három évig terjedő szabadságvesztést vonhatnak maguk után.