A bírósági végrehajtás akadályozása

Előfordulhat azonban, hogy az adós vagy más kötelezett személy szándékosan hátráltatja a végrehajtás eredményes lefolytatását, amivel már nemcsak polgári jogi kötelezettségeket szeg meg, hanem büntetőjogi felelősséggel is tartozhat. 

A jogi tárgy az az érdek vagy érték, amelyet a jogszabály védeni kíván.

Ebben az esetben a védett jogi tárgy a bírósági végrehajtás eredményességéhez fűződő társadalmi érdek.

Ha az adós vagy más kötelezett a végrehajtási eljárás sikerét gátolja, a hatóságok nem tudják maradéktalanul érvényre juttatni a bíróság – illetve adott esetben más hatóság – döntését.

Ez sérti mindazokat a garanciákat, amelyek a polgári és büntető eljárásokban az igazságszolgáltatás rendjét hivatottak védeni.

A cselekmény lényeges eleme, hogy a jogerősen kiszabott rendbírságról szóló bírósági döntést követően a kötelezett (vagy más, közreműködésre kötelezett személy) folytatja a korábbi magatartását, amely a végrehajtást akadályozza.

Ez két úton is megvalósulhat:

1. A rendbírság alapjául szolgáló magatartás továbbfolytatása
   A jogszabály kimondja, hogy aki a bíróság jogerős döntését követően is ugyanazzal a módszerrel nehezíti a végrehajtást, mint ami miatt előzőleg rendbírsággal sújtották, vétséget követ el.
   
   
2. A végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettség további elmulasztása
   Az adós vagy a közreműködésre kötelezett személy mulasztással is megvalósíthatja a bűncselekményt, ha nem tesz eleget azoknak a jogszabályi előírásoknak, amelyek a végrehajtás rendjét biztosítják.
   
   

Fontos, hogy a törvény kifejezetten kizárja a „végrehajtható okiratban foglalt kötelezettség” egyszerű elmulasztását e körből, hiszen önmagában az nem megalapozója ennek a vétségnek.

Ezt a különbséget azért hangsúlyozza a jogalkotó, mert az adós anyagi kötelezettségének közvetlen nem teljesítése – például nem fizeti meg a tartozást – önmagában még nem vezet büntetőjogi felelősségre.

A bírósági végrehajtás akadályozása csak a jogerős rendbírságot kiszabó bírósági végzést követően valósulhat meg.

A végrehajtónak ugyanis először meg kell kísérelnie a mulasztó vagy akadályozó személy figyelmeztetését, majd a bíróság rendbírságot szabhat ki, ha ez a felhívás eredménytelen marad.

Ha ez sem jár sikerrel, és az érintett fél továbbra is akadályozza a végrehajtást vagy nem teljesíti jogszabályi kötelezettségét, akkor kerül sor a büntetőeljárás megindítására.

A törvény a rendbírságot nemcsak szankcióként alkalmazza, hanem egyfajta figyelmeztetésként is a kötelezett felé, hogy magatartása túlmutat a polgári jogvitán, és a büntetőjogi felelősség kérdését is felvetheti.

A bűncselekmény alanya csak az lehet, aki a végrehajtási eljárásban adósként vagy a végrehajtás sikerét elősegítő (egyéb közreműködésre kötelezett) személyként szerepel.

Mások, akik nem kötődnek közvetlenül a végrehajtáshoz, felbujtóként vagy bűnsegédként vonhatók felelősségre.

A szándékosság formája lehet egyenes vagy eshetőleges.

• Egyenes szándékról beszélünk, ha az elkövető kifejezett célja a végrehajtás akadályozása.
• Eshetőleges szándék esetén tisztában van vele, hogy magatartásával gátolja a végrehajtást, és belenyugszik a következményekbe.

A Btk. 288. § (2) bekezdése kimondja, hogy nem büntethető az elkövető, ha a vádemelés előtt pótolja mulasztását, vagyis eleget tesz azoknak a jogszabályban foglalt kötelezettségeknek, amelyek a végrehajtás sikeréhez szükségesek.

Ez a rendelkezés a „büntetőjogi védelem” és a „javítás” kettős célját szolgálja: az állam azt kívánja elérni, hogy a bírósági végrehajtás ténylegesen megvalósuljon.

Ha a kötelezett még időben rendezi tartozását vagy teljesíti a mulasztott kötelezettséget, akkor a társadalmi érdek tulajdonképpen helyreáll, így nincs szükség büntetésre.

A bírósági végrehajtás akadályozása vétségként büntetendő cselekmény, amelynek megvalósulásához a jogerősen kiszabott rendbírságot követően is fennálló szándékos magatartás vagy mulasztás szükséges.

A bűncselekmény a bírósági végrehajtás eredményességéhez fűződő társadalmi érdek sérülését mutatja, és a szankciók kilátásba helyezésével elősegíti, hogy az adós vagy más kötelezett fél inkább együttműködjön a végrehajtó hatósággal.

Ugyanakkor a törvény lehetőséget ad a büntethetőség megszűnésére, ha az elkövető még a vádemelés előtt eleget tesz a mulasztott kötelezettségének.