Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények kulcsszerepet játszanak a jogrendszer stabilitásának és hitelességének fenntartásában, hiszen ezek a cselekmények közvetlenül sértik vagy veszélyeztetik a bíróságok, ügyészségek, hatóságok és más eljárásban részt vevő szervek jogszerű működését.
Az igazságszolgáltatás zavartalan, tisztességes és befolyásmentes működése elengedhetetlen a társadalom igazságérzetének fenntartásához, az állampolgárok jogainak érvényesüléséhez, valamint a bűnüldöző szervek és a bíróságok iránti közbizalom megőrzéséhez.
Éppen ezért az igazságszolgáltatás rendjének védelme kiemelt jelentőséggel bír és a büntető törvénykönyv szigorúan szankcionálja azokat a cselekményeket, amelyek ezt a rendszert akadályozzák, torzítják vagy meghiúsítják.
A büntetőeljárások során gyakran fordul elő, hogy az érintettek különböző módon próbálják akadályozni az eljárás tisztaságát vagy megfélemlíteni az eljárás szereplőit.
Ennek egyik formája a kényszerítés hatósági eljárásban, amely magában foglalja a tanúk, bírák, ügyészek vagy más hatósági személyek fenyegetését, megvesztegetését vagy más módon történő befolyásolását.
Az igazságszolgáltatás egyik alapvető értéke a hatóságok függetlensége és a befolyásmentes döntéshozatal, ezért minden ilyen típusú kényszerítési kísérlet komoly büntetőjogi következményekkel járhat.
Az eljárások zavartalan lefolytatása érdekében a törvény külön tényállásként kezeli a hatóság eljárásának megzavarását, amely a bírósági vagy hatósági intézkedések akadályozására, félrevezetésére vagy szándékos késleltetésére irányul.
Az igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés, például a bírói, ügyészi vagy hatósági eljárásokkal kapcsolatos bizalmas információk jogosulatlan nyilvánosságra hozatalát jelenti.
Ha ilyen adatok idő előtt vagy illetéktelen személyekhez kerülnek, az súlyosan veszélyeztetheti az eljárások tisztaságát és a résztvevők biztonságát.
A bűnpártolás egy olyan bűncselekmény, amely során valaki tudatosan segíti az elkövetőt a hatóságok előli menekülésben, a bűncselekmény nyomainak eltüntetésében vagy az eljárás megakadályozásában.
Ez magában foglalhatja például a bizonyítékok megsemmisítését, az elkövető bújtatását vagy az eljárás akadályozását célzó más cselekményeket.
Egy másik hasonló bűncselekmény a mentő körülmény elhallgatása, amely akkor valósul meg, ha valaki tudomással bír olyan információkról, amelyek az eljárásban szereplő személy javára szólnának, de azokat szándékosan eltitkolja.
A fogvatartottakkal kapcsolatos bűncselekmények közé tartozik a fogolyszökés és a fogolyzendülés, amelyek az igazságszolgáltatás végrehajtási szakaszának akadályozására irányulnak.
A fogolyszökés az elítélt személyek büntetés-végrehajtási intézetből történő szökésére vonatkozik, míg a fogolyzendülés az ilyen intézményekben szervezett lázadás vagy erőszakos cselekmények révén próbálja meghiúsítani a jogerős ítéletek végrehajtását.
A jogi szakmában előforduló visszaélések közé tartozik az ügyvédi visszaélés, amely olyan magatartásokat foglal magában, amikor egy ügyvéd saját ügyfele vagy az igazságszolgáltatás kárára visszaél jogi helyzetével.
A zugírászat pedig olyan személyek által elkövetett bűncselekmény, akik megfelelő jogosultság nélkül nyújtanak jogi szolgáltatásokat vagy jogi eljárásokban járnak el.
A gazdasági és polgári eljárások terén is léteznek igazságszolgáltatást akadályozó bűncselekmények, például a bírósági végrehajtás akadályozása, amely az adósok vagy más érintettek azon magatartását jelenti, amellyel szándékosan megakadályozzák a bíróságok által elrendelt végrehajtási eljárások lefolytatását. Ide tartozhat a vagyontárgyak elrejtése, fiktív szerződésekkel történő vagyonátcsoportosítás vagy más jogellenes trükkök alkalmazása annak érdekében, hogy elkerüljék a jogszerű végrehajtási eljárásokat.
A nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények azt biztosítják, hogy Magyarország a nemzetközi jogi kötelezettségeit is betartja, és büntetni rendeli azokat a cselekményeket, amelyek a nemzetközi bíróságok működését akadályozzák vagy veszélyeztetik.