Igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények

Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények közüla Hamis vád és a Hamis tanúzás bűncselekményeket külön oldalon mutatjuk be, a bűnpártolás, a fogolyszökés, a hatóság félrevezetése, a mentő körülmény elhallgatása valamint a zártörés bűncselekmények tényállásait az alábbiakban ismertetjük.

Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan, vétséget követ el. Az új Btk. alapján 2013. július 1-je után az is elköveti a hatóság félrevezetésének a vétségét, – és kisebb súlyú szabadságvesztéssel büntethető – aki hatóságnál szabálysértési, illetve fegyelmi jogkör gyakorlójánál szabálysértési, illetve fegyelmi eljárás alapjául szolgáló valótlan bejelentést tesz. Az új Btk alapján szintén büntethetővé vált – de csak elzárással büntethető – annak a cselekménye, aki hatóságnál egyéb hatósági eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan. Minden esetben feltétel, hogy a cselekmény ne minősüljön hamis vádnak.

A bűncselekmény a hamis vádhoz képest kiegészítő jellegű. A főbb fogalmi elemek megegyeznek az ott írtakkal.

Az elkövetési magatartás lényege a valótlan bejelentés tétele. Bejelentés minden olyan nyilatkozat, melynek alapján büntetőeljárás indulhat. A bejelentésnek tényállításnak kell lennie, és bűncselekmény elkövetésére kell vonatkoznia.

A tényállítás azonban csak meghatározott kört érinthet: így ismeretlen tettesre, nem létező, halott személyre, saját magára vagy több létező, de konkrétan meg nem jelölt személyre vonatkozhat. Ellenkező esetben a cselekmény már hamis vádnak minősülhet.

A bűncselekmény eredmény-bűncselekmény, vagyis a befejezetté válásához az szükséges, hogy valamely felsorolt eljárás ennek alapján meg is induljon.