Hatósági eljárás megzavarása

A hatósági és bírósági eljárások zavartalan lebonyolítása a jogállamiság egyik alapköve.

Ennek biztosítása érdekében a Büntető Törvénykönyv külön védi az eljárások rendjét azoktól a magatartásoktól, amelyek azokat megzavarják, akadályozzák vagy meghiúsítják.

A tényállás célja a hatósági és bírósági eljárások rendjének fenntartása.

Ez magában foglalja nemcsak a tárgyalótermek nyugalmát, hanem minden hivatalos eljárás – például szemle, kihallgatás, vagy végrehajtási cselekmény – zavartalan lefolytatását is.

A törvény védelme kiterjed a jogi eljárások méltóságára és az igazságszolgáltatás intézményeibe vetett közbizalom megőrzésére.

A bűncselekmény kétféle magatartással valósulhat meg: kihívóan közösségellenes vagy erőszakos fellépéssel.

A közösségellenes magatartás azt jelenti, hogy az elkövető nyíltan, gátlástalanul és mindenki számára észlelhető módon megsérti az együttélés szabályait, figyelmen kívül hagyva a társadalmi normákat.

Az erőszakos viselkedés ezzel szemben fizikai támadást jelent – akár személy, akár dolog ellen –, és akkor is megvalósulhat, ha nem jár sérüléssel.

Ide tartozik a lökdösés, rángatás, de akár a tárgyak dobálása is.

A bűncselekmény akkor válik befejezetté, ha a hatósági eljárás megzavarása, akadályozása vagy meghiúsítása bekövetkezik.

A megzavarás vagy akadályozás esetén az eljárás folytatása ugyan lehetséges, de csak megszakítással vagy késedelemmel.

A meghiúsulás súlyosabb következmény: ilyenkor az adott napon az eljárási cselekményt nem lehet végrehajtani, és új időpont kitűzése válik szükségessé.

A deliktum tehát materiális bűncselekmény, vagyis eredményhez kötött.

A hatósági eljárás megzavarását bárki megvalósíthatja, legyen az hivatalos személy, terhelt, tanú, vagy akár külső, az eljárásban nem részt vevő személy.

Ez különösen fontos, mivel nemcsak a résztvevők, hanem például nézők, kísérők vagy demonstrálók is elkövetői lehetnek a bűncselekménynek.

A részesség (felbujtás, bűnsegély) az általános szabályok szerint büntetendő.

A hatósági eljárás megzavarása bűncselekmény szándékos elkövetést követel meg.

Az elkövetőnek tudatában kell lennie annak, hogy cselekménye alkalmas az eljárás megzavarására vagy meghiúsítására.

A szándék lehet egyenes – amikor az elkövető kifejezetten ezt akarja –, vagy eshetőleges, ha belenyugszik a következményekbe. Gondatlan elkövetés nem büntethető.

Súlyosabban büntetendő a cselekmény, ha bírósági eljárás során történik.

Ekkor három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

Lényegtelen, hogy az eljárás büntető-, polgári- vagy más típusú; a lényeg a bíróság hivatalos eljárásának ténye.

Ezzel a jogalkotó külön védi a bíróságok működésének tekintélyét és hatékonyságát.

A törvény szigorúbban rendeli büntetni azt, aki a bűncselekményt csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követi el.

Ezek az esetek komolyabb fenyegetést jelentenek a hatóságra, és fokozott társadalmi veszélyességgel bírnak.

A csoportos elkövetés már három fő közös fellépésével megvalósul.

A fegyveres és felfegyverkezett megjelenés különösen veszélyes az eljárás résztvevőire és a közrendre nézve.

A hatósági eljárás megzavarása bűncselekmény az eljárások rendjét és méltóságát hivatott védeni.

Az elkövető akár egyetlen kirívó megnyilvánulással – hangos kiabálással, tettlegességgel vagy botrányos viselkedéssel – is megvalósíthatja a tényállást, amennyiben az eljárást megzavarja vagy akadályozza.

A törvény ugyanakkor különbséget tesz az elkövetés módja és az eljárás típusa szerint is, és ehhez igazítja a kiszabható büntetés mértékét.