A gyülekezési és egyesülési jog büntetőjogi védelme

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 217–217/C. §-ai azt deklarálják, hogy aki e jogok gyakorlását erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, ellehetetleníti vagy meghiúsítja, illetve súlyosan megzavarja, büntetőjogi szankcióval sújtható.

Ez biztosítja, hogy a társadalom tagjai szabadon gyakorolhassák az egyesülési és gyülekezési jogaikat. 

A törvény a társadalom azon érdekét védi, hogy az egyesülési és gyülekezési jog alkotmányos keretek között megvalósuljon.

E szabadságok biztosítják, hogy az állampolgárok demokratikus keretek között szervezkedhessenek, közügyekről véleményt nyilváníthassanak, valamint érdekeiket kinyilvánítsák és érvényesítsék nyilvános rendezvényeken.

1. 217. § (1) bekezdés – Egyesülési vagy gyülekezési jog akadályozása erőszakkal vagy fenyegetéssel

• Az elkövetési magatartás az, ha valaki más személyt erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz az egyesülési jog vagy a gyülekezési jog gyakorlásában.
• Erőszaknak személy ellen kell irányulnia, a dolog elleni erőszak önmagában nem elegendő.
• A fenyegetés esetében a Btk. 459. § (1) bekezdés 7. pontjában meghatározott fogalom az irányadó, vagyis olyankor is tényállásszerű lehet, ha valaki olyan súlyos hátrányt helyez kilátásba, amely alkalmas arra, hogy másokban komoly félelmet keltsen. 

Ebben az esetben a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés. 

2. 217. § (2) bekezdés – Gyűlés akadályozása, ellehetetlenítése, meghiúsítása, súlyos megzavarása

• A gyűléshez kapcsolódó rendezvények (tüntetés, felvonulás) akadályozása vagy ellehetetlenítése lehet fizikai gát, szervezési-közlekedési bojkott, infrastrukturális zavar okozása stb.
• A súlyos megzavarás minden olyan magatartás, ami reálisan ellehetetleníti vagy jelentősen nehezíti a gyűlés rendeltetésszerű lefolyását, de ez még nem éri el a magasabb szintű, “súlyosabb bűncselekmény” színvonalát.

Ebben az esetben a büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés. 

3. 217/A. § – Rendezők elleni erőszak vagy fenyegetés

• A gyűlés szervezője, vezetője vagy a rendezők rendezői feladataiknak jogszerű ellátása során védelem alatt állnak.
• Erőszakkal, fenyegetéssel való ellenszegülés, illetve a rendezők bántalmazása büntetendő, ha más bűncselekmény nem valósul meg.

Ebben az esetben a büntetés két évig terjedő szabadságvesztés. 

4. 217/B. § – A gyűlés békés jellegét biztosító korlátozások megsértése

• A gyülekezési törvény tiltja bizonyos tárgyak (pl. fegyver, robbanószer, veszélyes anyag) birtoklását a gyűlésen, illetve félelemkeltő egyenruha, arc eltakarása, erőszakot közvetítő felszerelések viselését, ha erre nem a gyűlés engedélyezett keretei adnak lehetőséget.
• E rendelkezés megsértése büntetendő lehet, ha súlyosabb bűncselekmény nem merül fel.
• Mulasztás formájában is megvalósulhat, ha például a gyűlés vezetője nem intézkedik arról, hogy a rendező, aki megszegi a korlátozásokat, azonnal le legyen váltva.

Ebben az esetben a büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés. 

5. 217/C. § – Megtiltott gyűlés szervezése vagy részvételre felhívás

• Előfordul, hogy egy gyűlést a hatóságok a közbiztonság, közrend vagy mások jogainak védelme érdekében megtiltanak. Ha valaki ennek ellenére megszervezi, vagy az azon való részvételre felhív, ezzel megsérti a gyülekezési törvényt és a Btk.-t is.

Ebben az esetben a büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés. 

Általánosságban elmondható, hogy tettesként bárki megvalósíthatja, azonban bizonyos esetekben (pl.: Btk. 217/B. § (2) bekezdés) csak a gyűlés vezetője lehet elkövető, mivel ő rendelkezik a rendezők feletti intézkedési kötelezettséggel. 

A 217. §-tól 217/C. §-ig terjedő bűncselekmények a magyar büntetőjogban egyértelműen a gyülekezési és egyesülési szabadság védelmét szolgálják.

Alaptörvényi szinten garantált jogokkal senki sem élhet vissza úgy, hogy mások alapjogait erőszakkal vagy fenyegetéssel korlátozza, hogy békés gyűléseket ellehetetlenítsen vagy megzavarjon, illetve megtiltott gyűlést szervezzen.

A törvény ezzel a rendelkezéssel kiemelten védi a demokratikus nyilvánosság alapját képező tüntetéseket, demonstrációkat és polgári szerveződéseket, továbbá felelősségre vonja azt, aki az alkotmányosan védett részvétel vagy szervezés szabadságát bármilyen formában jogellenesen gátolja.