Amikor valaki azzal szembesül, hogy róla hamis, manipulált vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvétel készül, vagy ilyet hoznak nyilvánosságra, az óriási lelki terhet jelenthet.
Ilyenkor gyakran úgy érzi az ember, hogy a helyzete kilátástalan, és már nem ura annak, hogyan formálódik a róla kialakított kép.
A büntetőeljárásban azonban fontos tudni: a jog védi az emberi méltóságot, és kifejezetten büntetni rendeli az ilyen típusú visszaéléseket.
Az alábbiakban közérthetően és empatikusan bemutatom, mit tartalmaz a Btk. 226/A–226/B. § szabályozása, milyen következményei vannak a hamis felvételekkel való visszaélésnek, és mire érdemes figyelni egy büntetőeljárás során.

A kommentár alapján a jog világosan elválasztja egymástól a hamis, a hamisított és a valótlan tartalmú felvételeket.
A bírói gyakorlat ezeket a fogalmakat nagyrészt a közokirat-hamisítás kapcsán kialakított elvekhez igazítja. A törvény abból indul ki, hogy ha a felvételt eleve mások becsületének csorbítására készítik, annak hamissága vélelmezhető.
A jogi tárgy — vagyis a védelem központi eleme — az emberi méltóság és a társadalmi megbecsülés.
Ez megegyezik a rágalmazás és a becsületsértés jogi tárgyával, de van egy lényeges különbség:
Az itt vizsgált bűncselekmény célzatos, tehát akkor valósul meg, ha az elkövető kifejezetten azért hoz létre vagy tesz közzé ilyen felvételt, hogy mások becsületét csorbítsa.
A szándék így központi szerepet kap, és kizárólag egyenes szándékkal követhető el.
A jogalkotó ezzel azt kívánta elérni, hogy az emberi méltóság elleni legsúlyosabb, tudatos és rosszhiszemű manipulációk szankcionálhatóak legyenek.
A Btk. 226/A. § befejezetté válik abban a pillanatban, amikor a hamis vagy manipulált felvétel elkészül.
Tehát nem kell, hogy a felvételt bárki más lássa vagy megismerje — már a létrehozás is tényállásszerű.
Ez azért fontos, mert sok elkövető arra hivatkozna, hogy „csak próbálgatta” vagy „nem használta fel”, de a jog nem ezt vizsgálja:
a célzatos létrehozás önmagában büntetendő.
A 226/B. § alaptényállása szerint a bűncselekmény azzal valósul meg, ha valaki a hamis felvételt hozzáférhetővé teszi más számára.
A kommentár szerint ez minden olyan magatartást magában foglal, amely:
lehetővé teszi, hogy mások megismerjék a felvételt.
A cselekmény immateriális deliktum, vagyis nem kell, hogy ténylegesen okozzon kárt — már a megismerhetőség lehetősége is elég.
Kísérlet már akkor megvalósul, ha:
A 226/B. § (2) bekezdés két minősítő körülményt tartalmaz:
Ez akkor valósul meg, ha a felvételt olyan módon teszik hozzáférhetővé, hogy azt széles kör, a társadalom potenciálisan korlátlan számú tagja ismerheti meg. Ilyen például a közösségi média felületeire való feltöltés.
Ez olyan eset, amikor a hamis felvétel
Ezekben az esetekben a cselekmény már bűntettnek minősül.
Fontos garanciális elem, hogy a bűncselekmény: csak magánindítványra üldözhető.
Ez azt jelenti, hogy az érintettnek kell kérnie a büntetőeljárás megindítását, különben a hatóság nem járhat el.
Akkor is csak egy bűncselekményt lehet megállapítani, ha az elkövető egyszerre több ember becsületét kívánja csorbítani ugyanazon cselekménnyel.
A hamis vagy hamisított felvételek egyre gyakrabban kerülnek elő családi konfliktusokban, üzleti vitákban vagy politikai helyzetekben. A büntetőeljárásban sokszor éppen az a nehéz, hogy bizonyítani kell:
Ezekben a kérdésekben egy tapasztalt védőügyvéd szakmai segítsége nélkül könnyen hátrányba kerülhet bárki.
A Btk. 226/A–226/B. § hatékony eszköz a hamis felvételekkel való visszaélés ellen.
A jog különbséget tesz a felvétel elkészítése és a közzététel között, és mindkettőt büntetni rendeli, ha azokat mások becsületének csorbítására használják.
A nagy nyilvánosság, illetve a jelentős érdeksérelem különösen súlyosbító körülmény.
