Hogyan védekezhet, ha hamis vagy manipulált felvétellel próbálják lejáratni?

Amikor valaki azzal szembesül, hogy róla hamis, manipulált vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvétel készül, vagy ilyet hoznak nyilvánosságra, az óriási lelki terhet jelenthet.

Ilyenkor gyakran úgy érzi az ember, hogy a helyzete kilátástalan, és már nem ura annak, hogyan formálódik a róla kialakított kép.

A büntetőeljárásban azonban fontos tudni: a jog védi az emberi méltóságot, és kifejezetten büntetni rendeli az ilyen típusú visszaéléseket.

Az alábbiakban közérthetően és empatikusan bemutatom, mit tartalmaz a Btk. 226/A–226/B. § szabályozása, milyen következményei vannak a hamis felvételekkel való visszaélésnek, és mire érdemes figyelni egy büntetőeljárás során.

A kommentár alapján a jog világosan elválasztja egymástól a hamis, a hamisított és a valótlan tartalmú felvételeket.

• Hamis felvétel: amikor valaki olyat jelenít meg megtörtént eseményként, ami valójában meg sem történt, vagy a valós eseményt teljesen eltérő tartalommal ábrázolja.
• Hamisított felvétel: amikor a felvétel eredeti, de annak egy részét módosítják, kicserélik, megvágják, montírozzák vagy manipulálják úgy, hogy az félrevezető legyen.
• Valótlan tartalom: amikor a felvétel olyan információt sugall, amely objektíve nem felel meg a valóságnak.

A bírói gyakorlat ezeket a fogalmakat nagyrészt a közokirat-hamisítás kapcsán kialakított elvekhez igazítja. A törvény abból indul ki, hogy ha a felvételt eleve mások becsületének csorbítására készítik, annak hamissága vélelmezhető.

A  jogi tárgy — vagyis a védelem központi eleme — az emberi méltóság és a társadalmi megbecsülés.

Ez megegyezik a rágalmazás és a becsületsértés jogi tárgyával, de van egy lényeges különbség:

Az itt vizsgált bűncselekmény célzatos, tehát akkor valósul meg, ha az elkövető kifejezetten azért hoz létre vagy tesz közzé ilyen felvételt, hogy mások becsületét csorbítsa.

A szándék így központi szerepet kap, és kizárólag egyenes szándékkal követhető el.

A jogalkotó ezzel azt kívánta elérni, hogy az emberi méltóság elleni legsúlyosabb, tudatos és rosszhiszemű manipulációk szankcionálhatóak legyenek.

A Btk. 226/A. § befejezetté válik abban a pillanatban, amikor a hamis vagy manipulált felvétel elkészül.

Tehát nem kell, hogy a felvételt bárki más lássa vagy megismerje — már a létrehozás is tényállásszerű.

Ez azért fontos, mert sok elkövető arra hivatkozna, hogy „csak próbálgatta” vagy „nem használta fel”, de a jog nem ezt vizsgálja:

a célzatos létrehozás önmagában büntetendő.

A 226/B. § alaptényállása szerint a bűncselekmény azzal valósul meg, ha valaki a hamis felvételt hozzáférhetővé teszi más számára.

A kommentár szerint ez minden olyan magatartást magában foglal, amely:

• aktív módon (feltöltés, elküldés, posztolás),
• vagy akár mulasztással (pl. felvétel többszöri továbbküldése megakadályozásának elmulasztása)

lehetővé teszi, hogy mások megismerjék a felvételt.

A cselekmény immateriális deliktum, vagyis nem kell, hogy ténylegesen okozzon kárt — már a megismerhetőség lehetősége is elég.

Kísérlet már akkor megvalósul, ha:

1. a felvételt tartalmazó borítékot feladják,
2. vagy feltöltik egy olyan felületre, ahol elvileg bárki megnézheti.

A 226/B. § (2) bekezdés két minősítő körülményt tartalmaz:

1. Nagy nyilvánosság előtti elkövetés

Ez akkor valósul meg, ha a felvételt olyan módon teszik hozzáférhetővé, hogy azt széles kör, a társadalom potenciálisan korlátlan számú tagja ismerheti meg. Ilyen például a közösségi média felületeire való feltöltés.

2. Jelentős érdeksérelem okozása

Ez olyan eset, amikor a hamis felvétel

• munkakapcsolatot,
• megélhetést,
• családi kapcsolatokat vagy más lényeges érdeket sért — akár akkor is, ha nem károkozás a cél.

Ezekben az esetekben a cselekmény már bűntettnek minősül.

Fontos garanciális elem, hogy a bűncselekmény: csak magánindítványra üldözhető.

Ez azt jelenti, hogy az érintettnek kell kérnie a büntetőeljárás megindítását, különben a hatóság nem járhat el.

Akkor is csak egy bűncselekményt lehet megállapítani, ha az elkövető egyszerre több ember becsületét kívánja csorbítani ugyanazon cselekménnyel.

A hamis vagy hamisított felvételek egyre gyakrabban kerülnek elő családi konfliktusokban, üzleti vitákban vagy politikai helyzetekben. A büntetőeljárásban sokszor éppen az a nehéz, hogy bizonyítani kell:

• mennyire hiteles vagy hiteltelen a felvétel,
• milyen szándékkal készült vagy került közzétételre,
• és alkalmas-e valóban a becsület csorbítására.

Ezekben a kérdésekben egy tapasztalt védőügyvéd szakmai segítsége nélkül könnyen hátrányba kerülhet bárki.

A Btk. 226/A–226/B. § hatékony eszköz a hamis felvételekkel való visszaélés ellen.

A jog különbséget tesz a felvétel elkészítése és a közzététel között, és mindkettőt büntetni rendeli, ha azokat mások becsületének csorbítására használják.

A nagy nyilvánosság, illetve a jelentős érdeksérelem különösen súlyosbító körülmény.