Zaklatás

Ennek ellenére, mégis kevesen rendelkeznek pontos információkkal ezzel a bűncselekménnyel kapcsolatban. Talán ez az oka, hogy bizonyos élethelyzetekben szinte bárki igen könnyen elkövetőjévé, vagy áldozatává válhat a zaklatásnak.

Ha érintetté válik, szükséges tudnia, hogy büntetőjogi értelemben mi minősül zaklatásnak. Tudnia kell hogy mit tegyen, mit ne tegyen, kihez fordulhat segítségért, mi szükséges ahhoz, hogy meginduljon a büntetőeljárás. Szintén jó ha tudja, milyen büntetőjogi következményekkel jár majd a büntetőeljárás, milyen bizonyítékok elengedhetetlenek a bűncselekmény bizonyításához és hogyan kérhet távoltartást.

Az első találkozáskor ügyfelünknek egy órás személyre szabott tájékoztatást nyújtunk a büntetőeljárás során őt megillető jogairól, kötelességeiről, a várható büntetés neméről és mértékéről, a szükséges lépésekről. A konzultációt követően lesz olyan helyzetben, hogy szabadon eldönthesse, hogy igénybe kívánja-e venni szakképzett büntetőjogászaink segítségét.

A zaklatás hétköznapi értelemben vonatkozik minden háborgató, alkalmatlankodó, üldöző, nyaggató magatartásra. A mindennapi értelemben vett zaklatás megértését elősegíti, ha a szó szinonimáit számba vesszük. Zaklat: háborgat, piszkál, alkalmatlankodik, zavar, zargat, macerál, rászáll, szekíroz, vegzál, üldöz, ostromol, nem hagy békén, nyaggat, nyüstöl, gyötör… A büntetőjog rendszere azonban a hétköznapi értelemben vett zaklató magatartásokat nem szabályozza.

Azt, hogy a Btk. milyen magatartásokat nyilvánít bűncselekménynek, az alábbiakban ismerheti meg. Megismerheti a zaklatás Btk-ban leírt tényállását, valamint a tipikus elkövetési magatartásokat, alapesetet és a minősített eseteket is.

Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, a zaklatás vétségét követi el. A törvényi tényállás a magánélet zavartalanságát, a privátszféra sérthetetlenségét kívánja biztosítani.

A zaklató jellegű magatartásoknak a büntetőjog eszközével történő üldözése az Alkotmánybíróság ide vonatkozó 56/1994. (XI. 10.), illetve 8/1990. (IV. 23.) határozataira tekintettel vált szükségessé és indokolttá.

A legtipikusabban, leggyakrabban megvalósuló büntetőjogi értelemben is zaklatásnak minősülő magatartás. Emiatt annak elkövetője akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Ezeknek a magatartásoknak a büntetendővé nyilvánítása azzal is magyarázható, hogy a jogalkotó ezzel kívánja megakadályozni azt, hogy a háborgató magatartás később tettlegességig, egyéb bűncselekmények elkövetéséig fajuljon. Az alapeset csak akkor büntetendő, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.

A zaklatónak tehát háborgatnia kell a sértettet a tényállás megvalósulásához. A háborgatás pedig minden olyan magatartást felölel, amely a sértettre valamilyen pszichésen negatív hatást fejt ki, nyugtalanságot kelt, illetve erre alkalmas.

A háborgatásnak pedig rendszeresnek vagy tartósnak kell lennie a tényállás megvalósításához. A rendszeresség és a tartósság követelményét minden esetben vizsgálja a hatóság. A magatartásnak tehát visszatérően ismétlődőnek vagy állandó jellegű aktív magatartásnak kell lennie. Ha a sértett a felé intézett telefonhívások egy részét fogadja, a neki küldött üzenetek egy részére válaszol, úgy a bűncselekmény megvalósulása szempontjából a fogadott hívásokat, illetve a megválaszolt üzeneteket nem lehet figyelembe venni.

Szintén szükséges tényállási elem, hogy az elkövető a zaklató magatartást abból a célból kövesse el, hogy a sértett megfélemlítése vagy magánéletébe, mindennapi életvitelébe beavatkozzon.

A zaklatás azonban eredményt nem tartalmaz. Nem szükséges, hogy a sértettben ténylegesen félelem keletkezzen, magánélete vagy mindennapi életvitele megváltozzon. A tényállás megvalósulásához elegendő, ha az elkövető magatartása erre alkalmas.

Abban az esetben, ha súlyosabb bűncselekmény is megvalósul, úgy csak a súlyosabb bűncselekmény megállapítására kerül sor.

Súlyosabban, – akár kettő vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel is – büntetendő magatartások a zaklatás minősített esetei. A zaklatást el lehet ugyanis követni azzal is, ha a sértettet, esetleg hozzátartozóját súlyosan megfenyegetik.

Ha egy vita elfajul és annak során félelemkeltés céljából az egyik fél azt mondja a másiknak, hogy „megöllek”, vagy „megölöm a lányodat”, a zaklatás minősített esetéért – Btk. 222. § (2) bekezdés a) pont – kell majd felelnie.

Ha az elkövető félelemkeltés céljából azzal fenyeget meg komolyan mást, hogy rá vagy hozzátartozójára vonatkozó, a becsület csorbítására alkalmas tényt nagy nyilvánosság elé tár, nem a zaklatás bűncselekményéért, hanem a veszélyes fenyegetés szabálysértéséért felel.

A zaklatás minősített esetéért felel az elkövető akkor is, ha azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét, egészségét sértő esemény következik be – Btk. 222. §. (2) bekezdés b) pont. Ez az elkövetési forma megvalósulhat akár azáltal is, hogy egy hintőport tartalmazó borítékot küld valaki a sértettnek, hogy az azt higgye, mérget kapott.

Tovább differenciálódik a bűncselekmény az elkövető és a sértett viszonya alapján is. Súlyosabban minősül a zaklatás, ha az elkövető jelenlegi vagy volt házastársa és élettársa, esetleg nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el a bűncselekményt – Btk. 222. (3) bekezdés a), b) pontok.

Szintén minősítő körülmény, ha az elkövető hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve követi el a cselekményt – Btk. 222. (3) bekezdés c) pont.

Akivel szemben a sértett joghatályos magánindítványt terjesztett elő és annak elkövetését bizonyítékokkal alá is lehet támasztani (sértett vallomása, hangfelvételek, telefonból kimentett adatok, e-mailek, az interneten fellelhető adatok…) megindul a büntetőeljárás. Ha a gyanú meghatározott személyre irányul, azt feltehetőleg előbb-utóbb meg fogják gyanúsítani a hatóságok a bűncselekmény elkövetésével, majd lefolytatják vele szemben a büntetőeljárást.

Ha a büntetőeljárás végére bebizonyosodik hogy a terhelt elkövette a terhére rótt bűncselekményt, bűnösnek mondják ki és büntetést vagy intézkedést alkalmaz vele szemben a bíróság. A büntetés mértékét a bíróság pedig az eset összes körülményének a figyelembevételével állapítja meg.

A zaklatás következményekkel jár a sértett mindennapi életvitelére. Az ilyen magatartás sérti az áldozat legtágabb értelemben vett magánszféráját, emberi méltóságát. Elkövetője a megalázottság, a szégyen érzetét kelti áldozatában.

A zaklató magatartása áldozatát zavarja a mindennapi életének vitelében, őt félelemben, bizonytalanságban, szorongásban tartva. A háborgatás alááshatja a sértett önbizalmát, visszavetheti teljesítményét, szélsőséges esetben akár viselkedési zavarokat is okozhat.