Ennek ellenére, mégis kevesen rendelkeznek pontos információkkal ezzel a bűncselekménnyel kapcsolatban. Talán ez az oka, hogy bizonyos élethelyzetekben szinte bárki igen könnyen elkövetőjévé, vagy áldozatává válhat a zaklatásnak.
Ha érintetté válik, szükséges tudnia, hogy büntetőjogi értelemben mi minősül zaklatásnak.
Tudnia kell hogy mit tegyen, mit ne tegyen, kihez fordulhat segítségért, mi szükséges ahhoz, hogy meginduljon a büntetőeljárás.
Szintén jó ha tudja, milyen büntetőjogi következményekkel jár majd a büntetőeljárás, milyen bizonyítékok elengedhetetlenek a bűncselekmény bizonyításához és hogyan kérhet távoltartást.
A zaklatás hétköznapi értelemben vonatkozik minden háborgató, alkalmatlankodó, üldöző, nyaggató magatartásra.
A mindennapi értelemben vett zaklatás megértését elősegíti, ha a szó szinonimáit számba vesszük.
Zaklat: háborgat, piszkál, alkalmatlankodik, zavar, zargat, macerál, rászáll, szekíroz, vegzál, üldöz, ostromol, nem hagy békén, nyaggat, nyüstöl, gyötör…
A büntetőjog rendszere azonban nem a hétköznapi értelemben vett zaklató magatartásokat szabályozza.
A Btk. 222. §-a a zaklatásnak két alapvető elkövetési módját szabályozza.
Az egyik, az úgynevezett háborgatásos zaklatás, a kapcsolatteremtéses és az úgynevezett fenyegetéses zaklatás.
Megismerheti a zaklatás Btk-ban leírt tényállását, valamint a tipikus elkövetési magatartásokat.
Bűncselekményt valósít meg, aki rendszeresen vagy tartósan háborgat valakit azzal a kifejezett céllal, hogy megfélemlítse vagy a mindennapi életében zavarja.
A háborgatás pedig minden olyan magatartást felölel, amely a sértettre valamilyen pszichésen negatív hatást fejt ki, nyugtalanságot kelt, illetve erre alkalmas.
A zaklatás azonban eredményt nem tartalmaz.
Nem szükséges, hogy a sértettben ténylegesen félelem keletkezzen, magánélete vagy mindennapi életvitele megváltozzon.
A tényállás megvalósulásához elegendő, ha az elkövető magatartása erre alkalmas.
Megvalósulásának feltételei
A háborgatásos zaklatáshoz képest a legnagyobb különbség az, hogy ez a cselekmény már egy mozzanattal is megvalósítható.
Az elkövetési magatartás a sértettel történő kapcsolatteremtés, ami már az első alkalommal is megvalósíthatja a bűncselekményt, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
A bűncselekmény büntetési tétele egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ennek az alapesetnek nincs súlyosabban minősülő elkövetési formája. Sem a sértett személyére, sem pedig bármilyen különleges elkövetői-sértetti viszonyra tekintettel nem minősül súlyosabban.
A zaklatásnak több megjelenési módja van.
A Btk. 222. § (2) bekezdése például szigorúbb büntetést ír elő arra az esetre, ha valaki személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény elkövetésével fenyeget, vagy azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét sértő, vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be.
Ez azt jelenti, hogy már egyetlen, komolyan vehető fenyegetés is megalapozhatja a büntetőjogi felelősséget az alábbi két esetben.
Tovább differenciálódik a bűncselekmény az elkövető és a sértett viszonya alapján is.
A háborgatásos és a fenyegetéses zaklatás súlyosabban minősül:
A zaklatás egy magánindítványra büntethető bűncselekmény. ez azt jelenti, hogy a hatóságok csak abban az esetben tudják megindítani a büntetőeljárást, ha a sértett magánindítvánnyal él.
A magánindítvány tulajdonképpen tulajdonképpen annyit tesz, hogy a sértett jelzi a hatóságoknak, hogy szeretné, ha azok lefolytatnák a büntetőeljárást.
Erre a sértettnek 30 napja van onaantól, amikor tudomást szerez az elkövető személyéről.
A zaklatás következményekkel jár a sértett mindennapi életvitelére. Az ilyen magatartás sérti az áldozat legtágabb értelemben vett magánszféráját, emberi méltóságát. Elkövetője a megalázottság, a szégyen érzetét kelti áldozatában.
A zaklató magatartása áldozatát zavarja a mindennapi életének vitelében, őt félelemben, bizonytalanságban, szorongásban tartva. A háborgatás alááshatja a sértett önbizalmát, visszavetheti teljesítményét, szélsőséges esetben akár viselkedési zavarokat is okozhat.
A zaklatás büntetendő cselekmény, amelyet a törvény szigorúan büntet, mert lényegesen sérti az emberi méltóságot és veszélyezteti a magánélet nyugalmát.
Az olyan visszatérő, pszichésen megterhelő magatartások, mint a rendszeres zaklató telefonhívások, nyugtalanító e-mailek, üzenetek vagy a sértett követése, komoly következményekkel járnak.
A minősített esetek – például ha gyermek, korábbi házastárs vagy hivatalos személy válik áldozattá – különösen szigorú megítélés alá esnek, és magasabb büntetési tétellel fenyegetik az elkövetőt.
A jelen cikk kizárólag tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a személyre szabott jogi tanácsadást.
Minden eset egyedi, ezért konkrét jogi kérdéseivel mindig forduljon szakemberhez!