Amit a zaklatásról tudnia kell

Ennek ellenére, mégis kevesen rendelkeznek pontos információkkal ezzel a bűncselekménnyel kapcsolatban. Talán ez az oka, hogy bizonyos élethelyzetekben szinte bárki igen könnyen elkövetőjévé, vagy áldozatává válhat a zaklatásnak.

Ha érintetté válik, szükséges tudnia, hogy büntetőjogi értelemben mi minősül zaklatásnak.

Tudnia kell hogy mit tegyen, mit ne tegyen, kihez fordulhat segítségért, mi szükséges ahhoz, hogy meginduljon a büntetőeljárás.

Szintén jó ha tudja, milyen büntetőjogi következményekkel jár majd a büntetőeljárás, milyen bizonyítékok elengedhetetlenek a bűncselekmény bizonyításához és hogyan kérhet távoltartást.

A zaklatás hétköznapi értelemben vonatkozik minden háborgató, alkalmatlankodó, üldöző, nyaggató magatartásra.

A mindennapi értelemben vett zaklatás megértését elősegíti, ha a szó szinonimáit számba vesszük.

Zaklat: háborgat, piszkál, alkalmatlankodik, zavar, zargat, macerál, rászáll, szekíroz, vegzál, üldöz, ostromol, nem hagy békén, nyaggat, nyüstöl, gyötör…

A büntetőjog rendszere azonban nem a hétköznapi értelemben vett zaklató magatartásokat szabályozza.

A Btk. 222. §-a a zaklatásnak két alapvető elkövetési módját szabályozza. 

Az egyik, az úgynevezett háborgatásos zaklatás, a kapcsolatteremtéses és az úgynevezett fenyegetéses zaklatás.

Megismerheti a zaklatás Btk-ban leírt tényállását, valamint a tipikus elkövetési magatartásokat.

Bűncselekményt valósít meg, aki rendszeresen vagy tartósan háborgat valakit azzal a kifejezett céllal, hogy megfélemlítse vagy a mindennapi életében zavarja.

A háborgatás pedig minden olyan magatartást felölel, amely a sértettre valamilyen pszichésen negatív hatást fejt ki, nyugtalanságot kelt, illetve erre alkalmas.

A zaklatás azonban eredményt nem tartalmaz.

Nem szükséges, hogy a sértettben ténylegesen félelem keletkezzen, magánélete vagy mindennapi életvitele megváltozzon.

A tényállás megvalósulásához elegendő, ha az elkövető magatartása erre alkalmas.

Megvalósulásának feltételei

• Rendszeresség vagy tartósság: Egyszeri kellemetlen vagy tolakodó viselkedés még nem meríti ki a zaklatás bűncselekményi körét. Ismétlődő vagy folyamatos „ostrom” szükséges ahhoz, hogy a törvényi tényállás teljesüljön.
  
  
• Célzat: Az elkövető kifejezett szándéka a sértett megfélemlítése, a magánéletébe, mindennapi életvitelébe történő beavatkozás.
  
  
• Büntetési tétel: Alapesetben akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  

A háborgatásos zaklatáshoz képest a legnagyobb különbség az, hogy ez a cselekmény már egy mozzanattal is megvalósítható.  

Az elkövetési magatartás a sértettel történő kapcsolatteremtés, ami már az első alkalommal is megvalósíthatja a bűncselekményt, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

• Az elkövető a vele szemben elrendelt távoltartás megszegésével teremt kapcsolatot a sértettel.
• Az elkövetővel a hatóság úgynevezett önkényes kapcsolatfelvétellel szembeni védelemről szóló határozatot közölt.
• A bűncselekmény célzatos, az elkövető kifejezett szándéka a sértett megfélemlítése, a magánéletébe, mindennapi életvitelébe történő beavatkozás.  

A bűncselekmény büntetési tétele egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ennek az alapesetnek nincs súlyosabban minősülő elkövetési formája. Sem a sértett személyére, sem pedig bármilyen különleges elkövetői-sértetti viszonyra tekintettel nem minősül súlyosabban.

A zaklatásnak több megjelenési módja van.

A Btk. 222. § (2) bekezdése például szigorúbb büntetést ír elő arra az esetre, ha valaki személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény elkövetésével fenyeget, vagy azt a látszatot kelti, hogy más életét, testi épségét sértő, vagy közvetlenül veszélyeztető esemény következik be.

Ez azt jelenti, hogy már egyetlen, komolyan vehető fenyegetés is megalapozhatja a büntetőjogi felelősséget az alábbi két esetben.

• Súlyos fenyegetés: Ha a zaklató fizikai erőszakot, gyilkosságot vagy más, komolyan vehető ártalmat helyez kilátásba, két évig terjedő szabadságvesztés járhat a cselekményért.
  
  
• Az élet és testi épség veszélyérzetének fokozása: Amikor az elkövető olyan látszatot kelt (például „mérgezett” anyag küldésével), ami kifejezetten fenyegető és életveszélyesnek tűnik, a bíróság szigorúbban ítéli meg. Ez az elkövetési forma megvalósulhat akár azáltal is, hogy egy hintőport tartalmazó borítékot küld valaki a sértettnek, hogy az azt higgye, mérget kapott.

Tovább differenciálódik a bűncselekmény az elkövető és a sértett viszonya alapján is. 

A háborgatásos és a fenyegetéses zaklatás súlyosabban minősül:

• ha az elkövető jelenlegi vagy volt házastársa és élettársa, esetleg nevelése,alatt álló személy sérelmére követi el a bűncselekményt – Btk. 222. (3) bekezdés a) pont. 

• felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el a bűncselekményt – Btk. 222. (3) bekezdés b) pont.

• ha az elkövető hatalmi vagy befolyási helyzetével visszaélve követi el a cselekményt – Btk. 222. (3) bekezdés c) pont.

• ha az elkövető hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követi el a cselekményt – Btk. 222. (3) bekezdés c) pont.

• ha 18. életévét betöltött személy a 18. életévét be nem töltött személy sérelmére követi el a bűncselekményt

A zaklatás egy magánindítványra büntethető bűncselekmény. ez azt jelenti, hogy a hatóságok csak abban az esetben tudják megindítani a büntetőeljárást, ha a sértett magánindítvánnyal él. 

A magánindítvány tulajdonképpen tulajdonképpen annyit tesz, hogy a sértett jelzi a hatóságoknak, hogy szeretné, ha azok lefolytatnák a büntetőeljárást. 

Erre a sértettnek 30 napja van onaantól, amikor tudomást szerez az elkövető személyéről.

A zaklatás következményekkel jár a sértett mindennapi életvitelére. Az ilyen magatartás sérti az áldozat legtágabb értelemben vett magánszféráját, emberi méltóságát. Elkövetője a megalázottság, a szégyen érzetét kelti áldozatában.

A zaklató magatartása áldozatát zavarja a mindennapi életének vitelében, őt félelemben, bizonytalanságban, szorongásban tartva. A háborgatás alááshatja a sértett önbizalmát, visszavetheti teljesítményét, szélsőséges esetben akár viselkedési zavarokat is okozhat.

• Gyűjtsük a bizonyítékokat: Az üzenetek, e-mailek, telefonhívások rögzítése, tanúk felkutatása jelentős segítség lehet a későbbi büntetőeljárás során.
  
  
• Feljelentés, rendőrségi bejelentés: A zaklatás magánindítványra üldözendő, tehát a sértettnek vagy képviselőjének kell kezdeményeznie a büntetőeljárást. (Itt érdemes belső linket beilleszteni egy korábbi cikkre, amely a magánindítványról szól.)
  
  
• Távoltartás kérése: Ha a folyamatos fenyegetés veszélyezteti a sértett nyugalmát, a bíróság elrendelheti, hogy az elkövető ne közelíthessen a sértetthez.
  
  
• Védőügyvéd és jogi segítség: Már az első lépések előtt is érdemes ügyvédi konzultációt kérni, hogy tudjuk, milyen jogok illetnek meg minket, és milyen büntetőjogi védelmi lehetőségek állnak rendelkezésre.
  

A zaklatás büntetendő cselekmény, amelyet a törvény szigorúan büntet, mert lényegesen sérti az emberi méltóságot és veszélyezteti a magánélet nyugalmát.

Az olyan visszatérő, pszichésen megterhelő magatartások, mint a rendszeres zaklató telefonhívások, nyugtalanító e-mailek, üzenetek vagy a sértett követése, komoly következményekkel járnak.

A minősített esetek – például ha gyermek, korábbi házastárs vagy hivatalos személy válik áldozattá – különösen szigorú megítélés alá esnek, és magasabb büntetési tétellel fenyegetik az elkövetőt.

A jelen cikk kizárólag tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a személyre szabott jogi tanácsadást.

Minden eset egyedi, ezért konkrét jogi kérdéseivel mindig forduljon szakemberhez!