A közérdekű adattal visszaélés

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 220. §-a a közérdekű adatok védelmének egyik legfontosabb pillérét jelenti, hiszen a jogszabály büntetni rendeli mindazokat a magatartásokat, amelyek megakadályozzák vagy torzítják a közérdekű információkhoz való hozzáférést.

Ha bárki elzárja a nyilvánosságot egy lényeges információtól, meghamisítja azt vagy akadályozza a megismerését, akkor súlyosan sérül a demokratikus jogállam egyik alapvető értéke: a polgárok jogszerű tájékozódása.

Az Alaptörvény VI. cikkének (3) bekezdése alapján mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

Ezt a jogosultságot Magyarországon az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (röviden: Infotv.) is védi.

A szabályozás arra törekszik, hogy lehetővé tegye a közérdekű adatok elérését, mivel ezek az információk hozzájárulnak az állami intézmények, hatóságok és önkormányzatok ellenőrzéséhez.

Aki ezt a hozzáférést gátolja, például eltitkolja vagy meghamisítja a nyilvánosságra tartozó adatokat, azzal valójában az egész közösséget fosztja meg attól, hogy valós képet alkosson a közfeladatot ellátó szervek tevékenységéről.

A közérdekű adattal visszaélés bűncselekménye esetében a passzív alany „bárki” lehet – vagyis minden olyan természetes vagy jogi személy, aki szeretne hozzáférni egy nyilvános feladatot ellátó szervnél keletkezett, a közérdekű adat fogalma alá eső információhoz.

A közérdekű adat jellemzően olyan információ, amelyet az állami vagy önkormányzati tevékenység során hoztak létre, illetve tartanak nyilván, és amelynek megismerése fontos a közérdek szempontjából.

Ilyen lehet például a szervezeti felépítésre, költségvetésre, hatáskörökre, szerződésekre vagy egyéb, a közfeladat ellátásához kapcsolódó műveletekre vonatkozó adat.

A törvény ugyanakkor pontosan elkülöníti a „közérdekű adatot” a „közérdekből nyilvános adat” fogalmától.

Ez utóbbi olyan információ, amely a személyes adat kategóriájába tartozik ugyan, de törvény előírja, hogy közérdekből mindenképp megismerhető.

Fontos tudni, hogy a közérdekű adattal visszaélés bűncselekmény szabályai kizárólag a közérdekű adatokra érvényesek.

 A Btk. 220. §-ának (1) bekezdése részletezi, milyen tevékenységek minősülnek bűncselekménynek:

1. Eltitkolás: Ha az adatkezelő szervezet vagy személy azt állítja, hogy a kért közérdekű adat nem létezik, vagy nincs a birtokában, holott valójában rendelkezésre áll. Ezzel tudatosan megakadályozza, hogy az adatigénylő a valós információhoz jusson.
   
   
2. Tájékoztatási kötelezettség elmulasztása: Ha az adatkezelőt a bíróság jogerősen kötelezi valamely közérdekű adat kiadására, de ő mégsem tesz eleget a kötelezettségének. Ide tartozik az is, amikor az Infotv.-ben előírt válaszadási határidőn belül nem adja át az adatot, és nem tájékoztatja megfelelően az adatigénylőt arról, miért nem teljesíthető az igény.
   
   
3. Hozzáférhetetlenné tétel: Az adatok elrejtése vagy megsemmisítése, melynek célja, hogy illetéktelenül eltávolítsák vagy megnehezítsék a megismerés lehetőségét.
   
   
4. Meghamisítás: Ha az adatok tartalmát megváltoztatják, és így már nem a valóságot tükrözik.
   
   
5. Hamis vagy hamisított adat hozzáférhetővé vagy közzététele: Amikor a téves vagy meghamisított információt nyilvánosságra hozzák, megtévesztve ezzel a közönséget.
   
   

Ezek a cselekmények mind egy-egy formáját jelentik annak, hogy valaki tudatosan akadályozza a közérdekű adat tényleges megismerését vagy helyes tartalmának nyilvánosságát.

A törvény logikája alapján az ilyen visszaélés veszélyezteti a társadalom objektív tájékozódását, ezért vétségként két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az Infotv. részletesen szabályozza, hogy miként és milyen határidőn belül köteles az adatkezelő válaszolni az adatigénylésekre.

Általános szabályként legfeljebb tizenöt napon belül kell eleget tenni a kérésnek, bár indokolt esetben ez a határidő egyszeri alkalommal meghosszabbítható.

Ha az adatkezelő úgy ítéli meg, hogy nem köteles kiadni az adatot (például azért, mert minősített információról van szó), akkor erről érdemi indoklással együtt, írásban vagy elektronikusan kell tájékoztatni az igénylőt.

Amennyiben a közfeladatot ellátó szerv mégis jogsértően tagadja meg az adatszolgáltatást, akkor a kérelmező bírósághoz fordulhat.

Ilyenkor a bíróság soron kívül eljárva kötelezheti az adatkezelőt a kért információ kiadására, vagy elismerheti a tájékoztatás megtagadásának jogszerűségét.

Aki ezt a bírósági kötelezést szándékosan nem hajtja végre, azzal szemben megvalósulhat a Btk. 220. §-ában meghatározott bűncselekmény.

Ha a közérdekű adatokkal való visszaélés jogtalan haszonszerzés végett történik, a törvény három évig terjedő szabadságvesztést ír elő.

A társadalomra nagyobb veszélyt jelent, hogy valaki anyagi előny érdekében hamisít meg vagy titkol el olyan adatokat, amelyek nyilvánosságra hozatala széles körű érdek.

A törvény ilyen magatartásnál szigorúbb büntetési tételt alkalmaz, mivel a demokrácia működéséhez elengedhetetlen, hogy a közfeladatot ellátó szervek átláthatósága ne sérüljön.

A szabályozás fő célja az, hogy megvédje a közérdekű adatok nyilvánosságának elvét, elősegítve ezzel a közfeladatot ellátó szervek átlátható és elszámoltatható működését.

A jogalkotó egyértelmű jelzést ad: aki szándékosan eltitkolja, meghamisítja vagy gátolja a közérdekű információk megismerését, az számoljon büntetőjogi következményekkel.

Ez nemcsak a jogállam működése, hanem a polgárok közvetlen és valós tájékoztatása szempontjából is kulcsfontosságú.

A hatékony információhozzáférés és a felelős adatszolgáltatás a demokratikus társadalmak alappillérei közé tartoznak, hiszen csak akkor lehet valódi ellenőrzést gyakorolni a döntéshozók felett, ha az állampolgárok megbízható információkhoz jutnak.