A becsülesértés a rágalmazáshoz hasonlóan olyan bűncselekmény, amelynek védett jogi tárgya az emberi becsület és méltóság . Ez egy kiegészítő jellegű bűncselekmény a rágalmazáshoz képest, azaz abban az esetben kerül megállapításra, ha a rágalmazás valamely feltétele hiányzik. Évente több mint ezer büntetőeljárást folytatnak becsületsértés miatt Magyarországon.
Becsületsértés és a vélemény nyilvánítás
Az emberi méltóság, a becsület valamennyi ember számára féltett érték. A gyalázkodó, becsmérlő kifejezések használata sértheti a másik ember önbecsülését, emberi méltóságát. Az emberi méltósághoz való jog különleges abból a szempontból is, hogy nem korlátozható.
Az emberi méltósághoz való jog mellett a tényállás érint egy másik alapjogot is, mégpedig a vélemény kinyilvánítása szabadságának a jogát.
A véleményszabadság azonban nem korlátlan. Senki nem mondhatja azt amit csak akar. A vélemény kinyilvánításának szabadsága nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére. A vélemény kinyilvánításának határa a gyalázkodás, azaz a másik ember méltóságának megsértése.
Mi alkalmas a becsület csorbítására?
A becsület csorbítására alkalmas minden gyalázkodó, becsmérlő jellegű kifejezés, amely az emberi méltóságot, a sértett önbecsülését sérti. A kifejezés lehet durva, kifejezetten gyalázkodó jellegű, de lehet enyhébb formájú (például gúny, kifigurázó megszégyenítés) is, amennyiben a társadalomban szokásos érintkezési formák minimum szintjének sem felel meg. A kifejezés módja lehet szóbeli, írásbeli vagy akár képi megjelenítés is.
A becsületsértés megvalósítható “egyéb cselekmény” elkövetésével is. Ilyen lehet például az, ha a kéznyújtás elől a másikat megszégyenítő szándékos elfordulás. Szintén ilyennek minősülhet, a más számára megalázó, megszégyenítő helyzet teremtése, ami a sértettel szembeni megalázó értékítéletet fejezi ki (például sértő felvétel készítése).
Tettleges becsületsértés
Tettleges becsületsértés valósul meg akkor, ha a sértett teste ellen irányuló bántalmazással vagy támadó jellegű megérintéssel, más leöntésével, leköpésével is. Ehhez nem szükséges hogy testi sértés történjen. Tettleges becsületsértés alatt minden olyan tevőleges megnyilvánulás értendő (a sértett leköpése, felpofozása, vizelettel leöntése…), amely a sértett testének érintésében nyilvánul meg.
A rágalmazáshoz képest lényeges különbség, hogy nem feltétel, hogy a sértetten kívül más személy előtt történjen meg a cselekmény.
Nekem kell bizonyíthatom, hogy megsértették a becsületemet?
Igen is meg nem is. Megtehető a feljelentés akkor is, ha a sértett nem ismeri az elkövető teljes nevét, címét, telefonszámát és egyéb személyes adatait. Ebben az esetben a bíróság nyomozást rendel el.
A bíróság azonban csak akkor fogja lefolytatni az eljárást, ha pontosan beazonosíthatóvá válik az elkövető. Mivel a becsületsértés egyben magánvádas bűncselekmény is a vádat a feljelentő képviseli a bíróságon.Nem túlzás azt állítani, hogy ő jár el ügyészként.
Kell hogy legyen ügyvédem?
Bár rengeteg magánvádas eljárásban járunk el, a jogszabályok alapján azonban nem kötelező az ügyvéd részvétele az eljárásban. Ettől függetlenül azonban célszerű lehet felkeresni a magánvádas büntetőeljárások terén tapasztalattal rendelkező ügyvédet, hogy tájékoztathassa Önt ügyéről.
Becsületsértés vagy rágalmazás? Mi a különbség?
A becsületsértés passzív alanya a rágalmazáséval azonos. A becsületsértés viszont a rágalmazással való viszonyát tekintve úgynevezett kiegészítő jellegű bűncselekmény. Ez azt jelenti, hogy csak akkor valósulhat meg, ha a rágalmazás megvalósulásának valamilyen feltétele hiányzik. A bűncselekmény megállapításának nem feltétele, hogy más előtt valósuljon meg.
Ha tehát az elkövető tényt állít, tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, rágalmazás valósulhat meg. Ha pedig egyéb kifejezéssel vagy sértő magatartással csorbítja a sértett becsületét, emberi méltóságát, becsületsértés megállapításának lehet helye. A bűncselekmény szavakkal és tettekkel is egyaránt elkövethető.
A szóbeli becsületsértés elkövetési magatartása – a rágalmazás esetén kívül – mással szemben becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata.
Hogyan tehetek feljelentést?
A becsületsértés magánindítványra büntetendő bűncselekmény. Erre a sértettnek 30 nap áll rendelkezésére. Ez alatt végiggondolhatja, hogy elindítja-e a büntetőeljárást.
Mire figyeljek a feljelentés előtt?
Mielőtt Ön feljelentést tenne becsületsértés miatt, érdemes végiggondolni a saját magatartását is. Amennyiben ugyanis tapasztalatunk szerint, hogy ügyfelünk megfeledkezik arról a körülményről, hogy a becsületsértés tulajdonképpen kölcsönös volt, mindkét fél egyaránt szidalmazta a másikat.
Érdemes a feljelentés megtétele előtt ennek a kockázatát egy ügyvéddel elemezni. Ha ugyanis csak az egyik fél tesz feljelentést ilyen esetben, ez nem jelenti feltétlenül azt is, hogy a másik fél megúszhatja a büntetőeljárást. A másik fél ugyanis a bíróságon bejelentheti hogy viszonváddal kíván élni. Ekkor pedig mindkettejükkel szemben lefolytatja a bíróság a büntetőeljárást.
Mire figyeljek a feljelentés során?
A becsületsértés és néhány más bűncselekmény esetén a sértettnek a joga eldönteni, hogy kívánja-e a büntetőeljárás lefolytatását és az elkövető megbüntetését vagy sem. Ez a magánindítvány. Feljelentést elsősorban a sértett, esetleg az ő törvényes képviselője tehet. A magánindítványt (feljelentést) szóban és írásban egyaránt meg lehet tenni.
Hogyan bünteti a Btk. a becsületsértést?
A Büntető törvénykönyvünk az emberi méltóság elleni bűncselekmények között szabályozza a becsületsértés tényállását. A becsületsértést Btk. a 227.§-ában szabályozza a jogalkotó azt is, hogy milyen kereteken belül szabhatja ki a büntetését a bíróság abban az esetben, ha a vádlott büntetőjogi felelősségét megállapítja. A bűncselekmény elkövetőjét a bíróság legfeljebb egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetheti. A gyakorlatban azonban rendkívül ritkán kerül sor szabadságvesztés büntetés kiszabására.
Becsületsértés Btk. szerinti tényállása
Btk. 227. § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.
Becsületsértés szabálysértése
Nem becsületsértés vétségét, hanem szabálysértését követi el az, aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el. A szabálysértés esetén tehát a becsületsértő kifejezések vagy egyéb cselekmények megtönténtekor hiányoznak az olyan, a bűncselekmény megvalósulásához szükséges elemek, mint például a nagy nyilvánosság vagy a sértett munkakörével való összefüggés
Hivatalos személy elleni becsületsértés
Mindkét cselekmény magánindítványra üldözendő, kivéve ha rendvédelmi szerv tagjának (például rendőrnek) a sérelmére követik el. A büntetőeljárás megindulását követően is a sértett – mint magánvádló – jogosult a vád képviseletére, kivéve a hivatalos személy sérelmére elkövetett rágalmazást és becsületsértést, amelyek közvádasak. Hivatalos személy elleni becsületsértés esetén tehát a hatóságok folytatják le a büntetőeljárást.
A valóság bizonyítása
A törvény értelmében nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.
Mit tudhat meg a konzultáció keretében?
Az első találkozáskor ügyfelünknek egy órás személyre szabott tájékoztatást nyújtunk a büntetőeljárás során őt megillető jogairól, kötelességeiről, a várható büntetés neméről és mértékéről, a szükséges lépésekről. A konzultációt követően lesz olyan helyzetben, hogy szabadon eldönthesse, hogy igénybe kívánja-e venni szakképzett büntetőjogászaink segítségét.
Mekkora kártérítést kérhetek?
Amennyiben a büntetőeljárás befejeződött és az elkövetőt elítélték, a sértettnek lehetősége van polgári peres eljárásban kártérítést, úgynevezett sérelemdíjat kérnie. A sérelemdíj összegét minden esetben a bíróság állapítja meg. A kártérítés összege azonban nem egyelőre meghatározható összeg, annak mértékét a bíróság az eset összes körülményeinek a figyelembevételével állapítja meg. Ilyen esetben a személyiségi jog, azaz a becsület megsértését a jogerős ítélet igazolhatja.
Lehet becsületsértést elkövetni egy vállalat sérelmére?
Erre a kérdésre adott választ az Emberi Jogok Európai Bírósága a (23.954/10. sz. ügyben).
Az történt ugyanis, hogy Uj Péter magyar újságírót jogerősen elmarasztalták a hazai bíróságok becsületsértés miatt, mert egy országos napilapban élesen bírálta egy jól ismert magyar borfajta minőségét.
Csakhogy különbség van egy ember jó hírnevének megsértése, amely kihathat emberi méltóságára, és egy vállalat üzleti jó hírnevének sérelme között, amelynek nincs erkölcsi vetülete. Az újságíró véleményével kapcsolatban a bíróság úgy foglalt állást, hogy annak elsődleges célja inkább az volt, hogy felhívja a figyelmet az állami tulajdon hátrányaira, mint hogy becsmérelje a bortermelő cég termékeinek minőségét.
Az újságíró véleménye amely a nemzeti értékek védelmével, a magántársaságok és külföldi befektetések szerepével kapcsolatos kormányzati politikával foglalkozott, közérdekű volt. – amely által újságíróként a hírek és gondolatok közlésére vonatkozó kötelezettségét teljesítette, még ha kissé túlzó vagy provokatív módon is. Ezért a Bíróság megállapította, hogy a kérelmező véleménnyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát megsértették.
Konkrét példák, amik becsületsértésnek bizonyultak
“Hazudozó, aljas, hitvány”
Milyen kifejezések tekinthetőek gyalázkodónak? A “hazudozó, aljas, hitvány” kifejezések mindenképpen (lásd: 3329/2017. (XII. 8.) AB határozat).
Egy ütésre emelt kéz
A becsület csorbítására alkalmas cselekmény – a tettleges bántalmazás körén kívül eső – minden olyan gesztus, illetve sértő mozdulat, ütésre emelt kéz, lökdösődés, amely az elkövetőnek a sértett irányában tanúsított megvető, lealacsonyító értékítéletét fejezi ki (lásd: Kúria 17/2017. számú büntető elvi határozata).
Tettleges becsületsértés
Más leköpése, leöntése, tojással dobálás. Az ítélkezési gyakorlat a tettleges becsületsértés vétségének elbírálása körében általában e bűncselekménynek minősíti másnak leöntését, leköpését, amely alkalmas lehet a becsület csorbítására.
Ebbe a körbe vonható más személynek sérülés okozására tipikusan nem alkalmas dologgal (pl. tojással) megdobása is, az elkövetés körülményeitől függően. (lásd: 71. BKv) több százezer magyar issza [ezt] a szart büszkén”