A távoltartás különböző formái a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható leggyakoribb jogintézmények. A hozzátartozók közötti erőszak rendszerint nem egyetlen bántalmazást jelent, hanem egy hosszan elhúzódó folyamatot. Ez a folyamat magában foglal jobb és rosszabb időszakokat. Az áldozatok nagy része csak akkor fordul a hatóságokhoz, miután már jó néhány alkalommal bántalmazták, fenyegették.
A távoltartás fajtái, elrendelésének feltételei
Többféle, pontosabban háromféle távoltartást ismer a hatályos magyar jog. Egyrészt a hozzátartozók közötti erőszak visszaszorítása és megelőzése érdekében alkalmazható intézkedés – ennek is két fajtája van –, másrészt pedig a büntetőeljárásban alkalmazott kényszerintézkedés.
Ha családon belüli bántalmazás történik, az rendszerint együtt jár azzal, hogy egy vagy több bűncselekmény is megvalósul. A büntetőeljárás sajátosságai miatt azonban előfordulhat, hogy egy feljelentés önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy a további, esetleges bántalmazást megakadályozhassa, azonnali védelmet nyújthasson a bántalmazottnak.
A feljelentés megtételétől, a gyanúsított meggyanúsításáig, illetve a gyanúsítottal szemben bármilyen büntetőjogi kényszerintézkedés alkalmazásáig napok, néha hetek telhetnek el. Erre az átmeneti élethelyzetre nyújthat megoldást az úgynevezett ideiglenes megelőző távoltartás és a megelőző távoltartás elrendelése.
Ez a jogintézmény korlátozza a bántalmazó jogait. Akivel szemben pedig elrendelik, az kötelezhető arra, hogy:
- tartsa magát távol a bántalmazottól,
- tartsa magát távol a bántalmazott ingatlanjától,
- tartsa magát távol a határozatban megjelölt más személytől,
- tartózkodjon attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.
Ezek az intézkedések a tartózkodási szabadságot, a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot, a szülői felügyelet jogát és a gyermekkel való kapcsolattartás jogát érintik.
Ideiglenes megelőző távoltartás
Ha hozzátartozók közötti erőszak miatt bejelentés érkezik a rendőrségre, a rendőrök kimennek a helyszínre, hogy meggyőződjenek arról, hogy a bejelentés mennyire alapos. Ilyen bejelentést legtöbbször a hatóság, az iskola, az orvos, a védőnő tesz, de a szomszédok is jelezhetik, ha ilyen problémát észlelnek.
A bejelentés után a rendőrök a helyszínre érkeznek és felmérik a helyzet súlyosságát. Amennyiben a helyszínen tapasztaltak, a meghallgatottak által elmondottak és az eset összes körülménye alapján a hozzátartozók közötti erőszakra következtetnek, elrendelik az ideiglenes megelőző távoltartást.
Ez legfeljebb 72 óráig tart. Az elrendelés ideje alatt a bántalmazó köteles magát távol tartani a bántalmazottól. Ez alatt az idő alatt lehet kezdeményezni a következőkben részletezett megelőző távoltartást.
Megelőző távoltartási végzés
Ilyen végzés csak bíróság által hozható. Ezt az ideiglenes megelőző távoltartás alatt a rendőrség kezdeményezheti. Ha ezt nem teszi, kérheti a bántalmazott, sőt a bántalmazott közeli hozzátartozója is.
Erről azonban már nem a rendőrség, hanem a bíróság dönt. Ezt a kérelmet írásban is be lehet nyújtani, és a bíróságon szóban is előterjeszthető. Fontos tudni, hogy csak azon a bíróságon lehet előterjeszteni ezt a kérelmet, amelynek területén a bántalmazott életvitelszerűen tartózkodik.
A bírósági távoltartási végzés akár hatvan napra is szólhat. Ez pedig már lényegesen hosszabb időre nyújt védelmet a bántalmazottnak. Ez az idő elegendő kell hogy legyen arra, hogy meginduljon a büntetőeljárás és szükség esetén akár ott is kezdeményezhető legyen kényszerintézkedés.
Távoltartási végzés a büntetőeljárásban
Ha a családon belüli erőszak miatt már büntetőeljárás is indult, és az elkövetőt a rendőrség már meg is gyanúsította, szintén van lehetőség távoltartás elrendelésére. Ez akkor rendelhető el, ha attól lehet tartani, hogy a gyanúsított újabb bűncselekményt követne el a sértett sérelmére, esetleg attól, hogy a gyanúsított megnehezítené a bizonyítást, és ezekre a feltételezésekre valamilyen objektív adat is utal.
Ilyen objektív adat lehet az is, hogy a korábban vele szemben elrendelt ideiglenes megelőző vagy megelőző távoltartás szabályait megszegte, esetleg a sértettet megpróbálta befolyásolni a vallomása megtételével kapcsolatban. Ha ilyen veszélyt érez a sértett, akár maga is kérheti az ügyészségtől annak elrendelését. Ilyenkor az ügyészség köteles az iratokat haladéktalanul továbbítani a bíróságra.
A bíróság megvizsgálja, hogy a cselekmény jellegére, a nyomozás érdekeire, a gyanúsított és a sértett viszonyára, a gyanúsított magatartására tekintettel valóban indokolt-e a távoltartás bíróság általi elrendelése. Ha igen, elrendeli a távoltartási végzést. Ezt egy alkalommal, egyszerre legfeljebb négy hónap időtartamra lehet elrendelni. Miután ez az időtartam lejárt, és a feltételei változatlanul fennállnak, kérni lehet a hosszabbítást.
Ideiglenes megelőző távoltartás kérése
Családon belüli erőszak miatti bántalmazáskor a leggyorsabb, legkézenfekvőbb megoldás az ideiglenes megelőző, majd pedig azt követően nyomban a megelőző távoltartás kezdeményezése. Ezek elrendelését úgy lehet kérni, hogy bejelentést kell tenni a rendőrségen.
Ezt nemcsak a bántalmazott kezdeményezheti, hanem a rendőrség, a hozzátartozó, az egészségügyi alkalmazott, a gyermekvédelmi szolgálat munkatársa bejelentésére is megindulhat az eljárás. A rendőrség ekkor haladéktalanul ‒ legfeljebb 12 órán belül ‒ lefolytatja az eljárást.
Ezt az eljárást lefolytathatják a helyszínen is, de a rendőrség épületében is. Ha a rendőrség úgy ítéli meg, hogy az eset körülményeiből hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére lehet következtetni, elrendeli az ideiglenes megelőző távoltartást legfeljebb 72 órára.
Megelőző távoltartás kérése
A megelőző távoltartást vagy a rendőrség, vagy pedig maga a sértett kezdeményezi az illetékes járásbíróságnál. Arról pedig a bíróság polgári nemperes eljárásban dönt. Ez az eljárás kérelemre indul meg.
Távoltartás kérése a büntetőeljárásban
A büntetőeljárásban, a távoltartás csak akkor rendelhető el, ha a feltételezett elkövetőt már kihallgatták gyanúsítottként és a fent részletezett feltételek fennállnak. Ezt akár a sértett kérésére is elrendelhetik.
A sértettnek annyi feladata van, hogy egy úgynevezett indítványban kéri az ügyészségtől, hogy rendelje el. Ennek alapján az ügyészség pedig haladéktalanul megküldi az iratokat a nyomozási bírónak, aki dönt az indítványról. A bíróság távoltartási végzése tartalmazza, hogy mennyi ideig köteles magát távol tartani a végzésben meghatározott személytől.
Megelőző és ideiglenes megelőző távoltartás megszegése
Ha az arra kötelezett valamilyen okból megszegi a távoltartás szabályait, szabálysértést követ el. Akkor is, ha a csak a személyes holmijait szeretné elhozni abból az ingatlanból, amelyet nem látogathat meg.
Előfordulhat az is, hogy a bántalmazás tovább folytatása céljából jelenik meg ismét a bántalmazottnál. Bármilyen okból szegi is meg a távoltartás szabályait, szabálysértést követ el, és ezért akár elzárással is sújtható. Ez azt jelenti, hogy vele szemben a bíróság akár 60 nap – több szabálysértés esetén pedig 90 nap – elzárást is alkalmazhat.
Az ilyen – elzárással is sújtható – szabálysértést a rendőrség úgynevezett gyorsított szabálysértési eljárásban is elbírálhatja. Ha tehát a rendőrök a helyszínen tetten érik azt, aki éppen megsérti a távoltartást, a helyszínen őrizetbe is vehetik ‒ legfeljebb 72 órára. A szabálysértési bíróságnak ez idő alatt kell elbírálnia a szabálysértést.
Büntetőeljárásban elrendelt távoltartás megszegése
Ha a távoltartás hatálya alatt álló terhelt megszegi a bíróság végzésében foglaltakat, súlyosabb következményekkel számolhat. Ugyanis a bíróság eljárása során tudomást szerez arról, hogy a távoltartás szabályait megsértette a terhelt, rendbírsággal sújthatja, súlyosabb esetben őrizetbe veheti, bűnügyi felügyeletét, lábbilincs alkalmazását rendelheti el, sőt le is tartóztathatja a terheltet.
Mit tehet, ha családon belüli erőszak áldozatává vált?
Ennek sokféle oka lehet, mindenkinek magának kell eldöntenie, mikor kér külső segítséget. Attól azonban, hogy nem fordulnak már az első alkalommal a rendőrséghez, még tehetnek óvintézkedéseket egy kedvezőtlen forgatókönyv esetére. Már az első bántalmazás alkalmával érdemes a látható sérüléseket dokumentálni, esetleg látleletet beszerezni.
Szintén segítség lehet egy később megindítandó eljárásban az, ha a bántalmazásról (bántalmazásokról) lehetőleg minden alkalommal beszámol a sértett a családjának vagy a barátainak. Később ugyanis ők a tanúvallomásukkal bizonyítékot szolgáltathatnak a hatóságoknak a bántalmazásokról. Szintén bizonyíték lehet az eljárásban egy hangfelvétel vagy egy videofelvétel is.
Az okos telefonokon ma már ingyenesen is elérhetők olyan applikációk, amelyek képesek hangfelvételre vagy telefonbeszélgetés rögzítésére. Lényegesen megkönnyítheti a későbbi bizonyítást, ha a bántalmazásokról, fenyegetésekről hang- vagy képfelvétel is a hatóságok rendelkezésére áll.
Mi a teendő, ha megszegik a távoltartást?
Természetesen a távoltartás megszegésének csak akkor lesznek jogi következnényei, ha az a hatóságok tudomására jut, és csak akkor állapítják meg a szabálysértés elkövetését, ha azt bizonyítani lehet. Ha tehát ilyet tapasztal, értesítse a rendőrséget, és ha teheti, szerezzen bizonyítékokat.
Bizonyíték egyaránt lehet fénykép, videofelvétel, de tanúvallomás is. Kérjen meg bárkit – szomszédot, barátot vagy járókelőt – hogy figyelje meg a bántalmazót, aki éppen megszegi a távoltartás szabályait. Később a szabálysértési eljárásban az ő vallomásuk bizonyítékként szolgálhat.
Ha a büntetőeljárásban elrendelt távoltartás szabályait szegi meg a terhelt, a hatóságokat ebben az esetben is értesíteni lehet az ilyen tényekről, hogy meg tudják tenni a szükséges intézkedéseket.
Mit tehet, ha alaptalanul kértek Önnel szemben távoltartást?
Ez előfordulhat. Ennek a célja az is lehet, hogy annak elrendelését fel szeretné használni a kérelmező egy később megindítandó gyermekelhelyezési perben. Aki valótlan tények állításával távoltartás elrendelését kezdeményezi, és azt valótlan tények alapján elrendelik, szabálysértést követ el, ezért pedig akár 150 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal is sújtható.
Hogyan hat a gyermekemre, ha távoltartást kérek az apja ellen?
Minden ügy, minden élethelyzet és minden gyermek más és más. Nincs minden élethelyzetre egyaránt vonatkozó szabály sem. Azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy semmiképpen sem szolgálhatja a gyermek érdekét az, ha az egyik szülő a másikat bántalmazza.
Nem a távoltartás, hanem a bántalmazás van kedvezőtlen hatással a gyermek fejlődésére. Hogy miként kell a gyermekkel erről az élethelyzetről kommunikálni, hogyan lehet megkönnyíteni számára ennek a traumának a feldolgozását, érdemes kikérni szakember tanácsát.