Az emberi méltóság elleni bűncselekmények védett jogi tárgya
A Btk. az emberi méltóság elleni bűncselekmények között a magánszféra számos nevesített aspektusát védi (pl. a magántitkot, a levéltitkot, a magánlakást, a becsületet); a magánszféra nevesített esete sértésének hiányában is sérülhet azonban ez az alkotmányos alapjog, amelyet az 56/1994. (XI. 10.) AB határozat az emberi méltóság szubszidiárius alapjogaként határozott meg. E bűncselekmények jogi tárgya lehet a társadalmi megbecsülés, az emberi méltóság és a becsület (rágalmazás, becsületsértés) a személy általános és legtágabb értelemben vett magánszférája (zaklatás) magánlakás és a lakáshoz tartozó egyéb helyiségek használatának zavartalanságához fűződő alkotmányban garantált jog (magánlaksértés).
Az emberi méltóságot sértő leggyakrabban elkövetett bűncselekmények:
Rágalmazás
Becsületsértés
Magánlaksértés
Zaklatás
Az emberi méltóság elleni bűncselekmények közül, a rágalmazást, a becsületsértést, a magánlaksértést valamint a zaklatást külön oldalon ismertetjük, a kegyeletsértés, a kiszolgáltatott személy megalázása, a levéltitok megsértése valamint a magántitok megsértése bűncselekmények tényállásait pedig az alábbiakban ismertetjük:
Kegyeletsértés
Btk. 228. § Aki halottat vagy emlékét a 226. vagy a 227. §-ban meghatározott módon meggyalázza, vétség miatt az ott meghatározott büntetéssel büntetendő.
Kiszolgáltatott személy megalázása
Btk. 225. § (1) Aki mást, annak kiszolgáltatott élethelyzetét kihasználva arra bír rá, hogy magát megalázó magatartást tanúsítson, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető
a) az (1) bekezdés szerinti magatartásra való rábírás során ellenszolgáltatást ad vagy ígér,
b) a magát megalázó személyről felvételt készít, vagy ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen követik el.
Levéltitok megsértése
Btk. 224. § (1) Aki
a) másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét megsemmisíti, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, illetve
b) elektronikus hírközlő hálózat útján másnak továbbított közleményt kifürkész,
ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.
(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával követik el.
(3) A büntetés
a) két évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény,
b) bűntett miatt három évig terjed ő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.
Magántitok megsértése
Btk. 223. § (1) Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi, vétség miatt elzárással büntetendő.
(2) A büntetés egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet okoz.