Bűncselekmény elkövetésével vádolják?

A határzár megrongálása

A jogalkotó abból indul ki, hogy az államhatár rendjének védelme kiemelt közérdek, és a létesítmények vagy eszközök szándékos károsítása súlyosan zavarhatja az ország területére való be- és kilépés szabályszerűségét.

A határzár megrongálása bűncselekményt a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 352/B. §-a szabályozza.

Az államhatár rendjének védelmére szolgáló létesítmény vagy eszköz rongálása a határbiztonságot és a közrendet veszélyezteti, ezért a törvény – függetlenül az okozott kár értékétől – büntetőjogi eszközökkel lép fel ellene.

A bűncselekmény védett jogi tárgya

A bűncselekmény jogi tárgya nem a tulajdonvédelem önmagában, hanem az államhatár rendjének védelme.

A létesítmények és eszközök (például kerítés, jelzőrendszer, terelőeszköz) sértetlen működése azt a célt szolgálja, hogy az államhatár átlépése ellenőrizhető és szabályozott maradjon.

Ha valaki ezeket a tárgyakat megsemmisíti vagy megrongálja, közvetlenül sérti a jogalkotó által kiemelten védett államhatár-biztonságot.

Az elkövetési magatartások: a megsemmisítés és a megrongálás

A bűncselekmény akkor valósul meg, ha az elkövető az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítményt vagy eszközt megsemmisíti vagy megrongálja.

A megsemmisítés azt jelenti, hogy a tárgy teljesen alkalmatlanná válik arra, hogy eredeti rendeltetését betöltse, és a későbbiekben sem állítható helyre.

A megrongálás ezzel szemben általában javítható károsodást okoz, de mindenképp a működés zavarának előidézésével jár.

A konkrét kárérték (például 50 ezer forint alatti károkozás) nem mentesíti az elkövetőt a felelősség alól, hiszen a határbiztonság védelme elsődleges.

A bűncselekmény elkövetője

A törvény szerinti elkövető lehet bárki („aki” fordulat), külön állampolgársági vagy más feltétel nélkül.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

Az elkövetőnek tudatában kell lennie annak, hogy épp a határzárat vagy annak valamely eszközét károsítja. 

A súlyosabban minősülő esetek

Az alapesetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

A cselekmény súlyosabban minősül, ha fegyveresen, felfegyverkezve vagy tömegzavargás résztvevőjeként hajtják végre (kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés), illetve ha ezen minősítő körülményekből több is megvalósul, akkor még súlyosabban büntetendő az elkövető cselekménye (akár öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés).

A legsúlyosabb minősített eset az, amikor a bűncselekmény halált okoz; ilyenkor a törvény tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztést is lehetővé tesz.

Összegzés

A határzár megrongálása a törvényalkotó szemében kiemelten fontos biztonsági tényező, hiszen nemcsak tárgyi kárt okoz, hanem az államhatár védelmének működését is alááshatja.

Éppen ezért a Btk. 352/B. §-a az okozott kár mértékétől függetlenül büntetni rendeli. A minősített esetek előre meghatározott, súlyosabb büntetési tételei kifejezik, hogy az erőszakkal, fegyverrel vagy tömegzavargással társuló magatartások még nagyobb fenyegetést jelentenek a közrendre.

dr. Lőrik József
dr. Lőrik József
20+ év szakmai tapasztalat, 2000+ büntetőügyben látta el védői feladatait, ÜDE egyesületi tag, Ügyvéd podcast házigazdája.
dr. Lőrik József önéletrajz
Büntető ügyvédet keres?