Géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése

A bűncselekmény elsődlegesen a testi és lelki egészséghez való jogot, valamint a mezőgazdaság és a környezet biztonságát védi. Tágabb értelemben ide tartozik:

1. Az egészséges életmód elősegítése: A géntechnológiával módosított növények esetében fokozott kockázatot jelenthet, ha a megfelelő engedélyezési és ellenőrzési folyamatok nélkül juttatják őket a környezetbe vagy az élelmiszerláncba.
   
   
2. A géntechnológiai tevékenység rendje: A kerettényállást a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény (Gén tv.) és a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (Vetőmag tv.) tölti ki tartalommal. E jogszabályok határozzák meg, hogy miként és milyen engedélyek birtokában lehet az adott növényfajtákat felhasználni.

• Géntechnológiával módosított növényfajta szaporítóanyaga: Ide tartoznak mindazon vetőmagok, vegetatív szaporító alapanyagok és ültetési anyagok, amelyek genetikai állományát mesterségesen módosították.
  
  
• Engedélyezés: A Gén tv. 3. § (1) bekezdése szerint e növényfajták behozatalához, forgalmazásához, környezetbe kijuttatásához általában előzetes hatósági engedély szükséges. Ezt a mezőgazdasági és környezetvédelmi géntechnológiai hatóság vagy – uniós szinten – illetékes szervek adják meg.
  
  
• Védzáradéki eljárás alá vont szaporítóanyag: Előfordul, hogy bár a géntechnológiával módosított növényfajtát az Európai Unióban engedélyezték, Magyarország a Géntv. alapján védzáradéki eljárást kezdeményez, és a kérdéses fajta szaporítóanyagának behozatalát, tárolását vagy felhasználását ideiglenesen megtiltja.

1. Jogellenes behozatal: Ha valaki engedély nélkül vagy tilalom ellenére hoz be az ország területére géntechnológiával módosított szaporítóanyagot.
   
   
2. Jogellenes tárolás, szállítás, forgalomba hozatal: Abban az esetben valósul meg, ha a szaporítóanyag engedély nélkül kerül raktárba, fuvarozásra, illetve piacra vagy termelőnek értékesítésre.
   
   
3. Jogellenes kijuttatás a környezetbe: Ez kifejezetten a vetés, ültetés, vagy bármely olyan tevékenység, amely a génmódosított anyagot a szabad környezetbe engedi. A törvény külön kiemeli, hogy jogellenes a kijuttatás akkor is, ha ugyan van valamilyen engedély, de az nem terjed ki termesztési célú felhasználásra.
   
   
4. Védzáradéki eljárás megszegése: Amennyiben az Európai Unióban termesztési célra engedélyezett szaporítóanyagra a magyar agrárminiszter – védzáradéki eljárás idejére – behozatali, előállítási, tárolási vagy felhasználási tilalmat rendel el, e tilalom megsértése is a bűncselekményi tényállás körébe tartozik.

• Szándékosság: A cselekmény elkövetéséhez az elkövetőnek tudnia kell arról, hogy a tevékenység (behozatal, tárolás, forgalmazás stb.) engedélyköteles vagy tilalom alatt áll, és ennek ellenére hajtja azt végre.
  
  
• Kerettényállás: Mivel a Btk. 362. § kerettényállás, a részletszabályokat a Gén tv. és a Vetőmag tv. tartalmazza. Aki ezeket a rendelkezéseket megsérti, és a cselekménye eléri a társadalomra veszélyesség bűncselekményi szintjét, büntetőjogi felelősségre vonható.
  
  
• Jogellenesség kizárása: Ha valakinek megvan a szükséges géntechnológiai és egyéb engedélye (például kísérleti vagy épp forgalmazási célokra), és teljes mértékben megfelel az előírásoknak, nem valósít meg bűncselekményt. A hatósági engedélyhez kötött kötelezettségek azonban szigorúak, és mindenki köteles meggyőződni arról, hogy jogszerűen jár-e el.

A géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése (Btk. 362. §) tényállásával a magyar büntetőjogban a jogalkotó az emberi egészség védelmét és a környezet biztonságát kívánja garantálni.

Azok a munkavállalók, forgalmazók vagy gazdálkodók, akik importálnak, tárolnak vagy kijuttatnak génmódosított szaporítóanyagot, kötelesek szigorúan betartani az engedélyezési eljárás és a védzáradéki rendelkezések szabályait.