Géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése
Magyarország Alaptörvénye XX. cikkének (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. A (2) bekezdés ezt azzal egészíti ki, hogy e jog érvényesülését az állam – többek között – genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal segíti elő.
Kövessen minket a Google Keresőben
Jelölje meg a lorik.hu oldalt előnyben részesített forrásként,
és a jogi tartalmaink gyakrabban jönnek elő a Google-ben.
Géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése Btk. szerinti törvényi tényállása
Géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése
Btk. 362. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint a Géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése Btk. 362.§ törvényi tényállása
A bűncselekmény elsődlegesen a testi és lelki egészséghez való jogot, valamint a mezőgazdaság és a környezet biztonságát védi. Tágabb értelemben ide tartozik:
Az egészséges életmód elősegítése: A géntechnológiával módosított növények esetében fokozott kockázatot jelenthet, ha a megfelelő engedélyezési és ellenőrzési folyamatok nélkül juttatják őket a környezetbe vagy az élelmiszerláncba.
Géntechnológiával módosított növényfajta szaporítóanyaga: Ide tartoznak mindazon vetőmagok, vegetatív szaporító alapanyagok és ültetési anyagok, amelyek genetikai állományát mesterségesen módosították.
Engedélyezés: A Gén tv. 3. § (1) bekezdése szerint e növényfajták behozatalához, forgalmazásához, környezetbe kijuttatásához általában előzetes hatósági engedély szükséges. Ezt a mezőgazdasági és környezetvédelmi géntechnológiai hatóság vagy – uniós szinten – illetékes szervek adják meg.
Védzáradéki eljárás alá vont szaporítóanyag: Előfordul, hogy bár a géntechnológiával módosított növényfajtát az Európai Unióban engedélyezték, Magyarország a Géntv. alapján védzáradéki eljárást kezdeményez, és a kérdéses fajta szaporítóanyagának behozatalát, tárolását vagy felhasználását ideiglenesen megtiltja.
Az elkövetési magatartások: behozatal, tárolás, szállítás, forgalomba hozatal, kijuttatás
Jogellenes behozatal: Ha valaki engedély nélkül vagy tilalom ellenére hoz be az ország területére géntechnológiával módosított szaporítóanyagot.
Jogellenes tárolás, szállítás, forgalomba hozatal: Abban az esetben valósul meg, ha a szaporítóanyag engedély nélkül kerül raktárba, fuvarozásra, illetve piacra vagy termelőnek értékesítésre.
Jogellenes kijuttatás a környezetbe: Ez kifejezetten a vetés, ültetés, vagy bármely olyan tevékenység, amely a génmódosított anyagot a szabad környezetbe engedi. A törvény külön kiemeli, hogy jogellenes a kijuttatás akkor is, ha ugyan van valamilyen engedély, de az nem terjed ki termesztési célú felhasználásra.
Védzáradéki eljárás megszegése: Amennyiben az Európai Unióban termesztési célra engedélyezett szaporítóanyagra a magyar agrárminiszter – védzáradéki eljárás idejére – behozatali, előállítási, tárolási vagy felhasználási tilalmat rendel el, e tilalom megsértése is a bűncselekményi tényállás körébe tartozik.
A bűncselekmény megvalósulásának feltételei
Szándékosság: A cselekmény elkövetéséhez az elkövetőnek tudnia kell arról, hogy a tevékenység (behozatal, tárolás, forgalmazás stb.) engedélyköteles vagy tilalom alatt áll, és ennek ellenére hajtja azt végre.
Kerettényállás: Mivel a Btk. 362. § kerettényállás, a részletszabályokat a Gén tv. és a Vetőmag tv. tartalmazza. Aki ezeket a rendelkezéseket megsérti, és a cselekménye eléri a társadalomra veszélyesség bűncselekményi szintjét, büntetőjogi felelősségre vonható.
Jogellenesség kizárása: Ha valakinek megvan a szükséges géntechnológiai és egyéb engedélye (például kísérleti vagy épp forgalmazási célokra), és teljes mértékben megfelel az előírásoknak, nem valósít meg bűncselekményt. A hatósági engedélyhez kötött kötelezettségek azonban szigorúak, és mindenki köteles meggyőződni arról, hogy jogszerűen jár-e el.
Összegzés
A géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése (Btk. 362. §) tényállásával a magyar büntetőjogban a jogalkotó az emberi egészség védelmét és a környezet biztonságát kívánja garantálni.
Azok a munkavállalók, forgalmazók vagy gazdálkodók, akik importálnak, tárolnak vagy kijuttatnak génmódosított szaporítóanyagot, kötelesek szigorúan betartani az engedélyezési eljárás és a védzáradéki rendelkezések szabályait.
dr. Lőrik József
Büntetőjogra szakosodott védőügyvéd, 20+ éves gyakorlati tapasztalattal, 2000 feletti lezárt üggyel.
Általánosságban el lehet mondani azt, hogy aki elkövet egy bűncselekményt, tisztában van azzal, hogy egyrészt bűncselekményt követ el, másrészt, hogy nagyjából milyen következményei lehetnek a magatartásának. Az embercsempészés irodánk tapasztalata szerint mindkét szempontból kivétel.
A magyar jogrendszerben szigorú előírások szabályozzák a potenciálisan veszélyes állatok – közöttük a külön jogszabályban meghatározott veszélyes ebek – tartását, elidegenítését, szaporítását és forgalomba hozatalát. Ezeknek a szabályoknak az a célja, hogy megelőzzék az emberek testi épségét, illetve a közbiztonságot fenyegető kockázatokat.
A védett kulturális javakkal visszaélés (Btk. 358. §) büntetendővé tételének elsődleges célja, hogy megóvja a kulturális örökségünk részét képező, kiemelkedő jelentőségű tárgyi értékeket. Ilyenek például a művészeti alkotások, történelmi jelentőségű dokumentumok vagy egyéb, nem ingatlan jellegű emlékek.
A jogalkotó célja, hogy a legális szerencsejátékok működésének rendjét megóvja, és védje a társadalmat a következményektől, amelyeket az illegális játékok terjesztése okozhat.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Magyarország egyik kiemelt állami szerve, amelynek fő feladata a közpénzekkel való gazdálkodás törvényességének és hatékonyságának vizsgálata. Az ÁSZ a tevékenységével hozzájárul ahhoz, hogy a közpénzek felhasználása átlátható és ellenőrizhető legyen, valamint hogy a közintézmények felelősen működjenek. Ezért a számvevőszéki ellenőrzés rendkívül fontos része a magyar közéletnek és gazdaságnak.
A jogalkotó ezen szabályozással egyrészt uniós és nemzetközi jogharmonizációs kötelezettségének tesz eleget, másrészt védi a tagállamok belső biztonságát és a törvényes hatósági eljárásrend érvényesülését.
Az szabályok célja, hogy jobban fellépjünk a valótlan menekültügyi eljárások ellen. El kell különíteni az önzetlen, humanitárius segítséget a jogellenes bevándorlás támogatásától.
A járványügyi szabályszegés olyan vétség, amelynek célja, hogy megakadályozza a fertőző betegségek, valamint bizonyos állati és növényi kórokozók be- vagy kihurcolását, illetve terjedését.
A szabályozás célja, hogy büntetőjogi eszközökkel is meg lehessen védeni az államhatár fizikai védelmét biztosító létesítményeket, valamint az ezekhez kapcsolódó munkavégzés zavartalanságát.
A törvényhozó célja az volt, hogy az államhatár védelmére létrehozott fizikai létesítményeket – közkeletű nevén a határzárat – a korábbi szabálysértési védettségnél erősebb, büntetőjogi oltalommal lássa el.
A jogalkotó abból indul ki, hogy az államhatár rendjének védelme kiemelt közérdek, és a létesítmények vagy eszközök szándékos károsítása súlyosan zavarhatja az ország területére való be- és kilépés szabályszerűségét.
Az Európai Unió 2009/52/EK irányelve a tagállamok számára előírja, hogy büntetőjogi eszközökkel is lépjenek fel azokkal a munkáltatókkal szemben, akik illegálisan tartózkodó vagy engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztatnak. E szabályozás célja egyértelműen az illegális migráció visszaszorítása és a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának jogszerű kereteken belül való tartása.
A szabályozás oka, hogy egyre gyakrabban fordul elő, hogy bizonyos személyek a családi kapcsolatot nem valódi érzelmi vagy családi kötelék kialakítása miatt hozzák létre, hanem kizárólag abból a célból, hogy maguk vagy mások tartózkodási jogosultságot igazoló okmányt szerezzenek.
A szabályozás hátterében az Alaptörvény, valamint a választásokra, népszavazásokra és az európai polgári kezdeményezésre vonatkozó törvények állnak. Ezek együttese biztosítja a demokratikus részvételi formák szabályszerűségét, miközben előírja a választás, a népszavazás és az aláírásgyűjtések tisztaságának megőrzését.
A magyar jogrendszerben a közbiztonság és közrend fenntartása elsődlegesen az állami szervek – különösen a rendőrség – feladata. Az Alaptörvény 46. cikkének (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a közbiztonság és a közrend védelme a rendőrség alapvető kötelezettsége, miközben az állam a civil együttműködést is lehetővé teszi (például a polgárőr-szervezetek esetében).
