Jogellenes tartózkodás elősegítése

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 354. §-a a jogellenes tartózkodás elősegítésének bűncselekményét írja körül, amely meghatározott államok területén történő, engedély nélküli (jogellenes) tartózkodáshoz nyújt segítséget, és ezzel sérti az adott államok idegenrendészeti és közrendi érdekeit.

A Btk. 354. §-ának megalkotása elsősorban a 2000-es évek közepén lezajlott uniós szintű szigorítás és harmonizáció eredménye, mely a harmadik országok állampolgárainak jogellenes tartózkodását kívánja egységesen megakadályozni az Európai Unió tagállamaiban.

A Btk. 354. § különbséget tesz aszerint, hogy a jogellenes tartózkodás az Európai Unió valamely tagállamát, az EGT-részes államot vagy az ezekkel azonos jogállású ország területét, illetve Magyarország területét érinti-e. 

A bűncselekmény védett jogi tárgya az Európai Unió, az EGT-államok, valamint az EGT-részes államokkal azonos jogállású országok idegenrendészeti rendje.

1. A szabályozás háttere
   Az (1) bekezdés alapján büntetendő az, aki vagyoni haszonszerzés végett segít olyan személynek, aki egyik érintett államnak sem állampolgára, hogy az Európai Unió, az EGT, illetve az EGT-részes állammal azonos jogállású ország területén illegálisan tartózkodjon.
   
   
2. A védett államok köre
   A bűncselekményben szereplő „államok” körét a Btk. pontosan meghatározza:
   
   
• Az Európai Unió (EU) tagállamai,
  
  
• Az Európai Gazdasági Térség (EGT) államai,
  
  
• Az EGT-vel azonos jogállást élvező országok (például Svájc).
  
  
3. A "jogellenes tartózkodás" fogalma
   A tartózkodás akkor minősül jogellenesnek, ha azt az adott állam nemzeti szabályai tiltják, vagyis a külföldi személynek nincs érvényes tartózkodási engedélye, vízuma, esetleg egyéb okmánya. Magyarország tekintetében például a be- és kiutazás, valamint a tartózkodás feltételeit a a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (Szmtv.) és a a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2007. évi II. törvény (Harmtv.) szabályozza.
   
   
4. A segítségnyújtás tartalma
   A bűncselekmény lényege a segítségnyújtás. Ide tartozhat az okiratok beszerzése, a bújtatás, az elszállásolás, a munkához jutás elősegítése, vagy bármilyen egyéb formája annak, hogy a külföldi személy minél tovább maradhasson az adott országban a hatóságok tudta vagy engedélye nélkül. Fontos kitétel, hogy a segítségnyújtás kizárólag vagyoni haszonszerzési célzattal történik. Ha nincs ilyen célzat, nem ez a bűncselekmény valósul meg.
   
   

1. Megkülönböztetés a (1) bekezdéstől
   Míg az (1) bekezdés az EU-tagállamok és az EGT-részes (vagy ezzel azonos jogállású) országok területén történő jogellenes tartózkodást célozza, addig a (2) bekezdés szűkebben, csak a külföldi személy magyarországi tartózkodására vonatkozik. Itt tehát az elkövető itthon segíti a jogellenes tartózkodást, ugyancsak vagyoni haszonért cserébe.
   
   
2. Külföldi személy fogalma
   A (2) bekezdés megfogalmazása szerint külföldi személy alatt minden nem magyar állampolgár, illetve a hontalannak minősülő személyt érteni kell.
   
   
3. Vagyoni haszonszerzés célzata
   Mindkét bekezdésben központi elem, hogy az elkövető vagyoni előnyért teszi mindezt. A gyakorlatban ez jelenthet pénzbeli ellenszolgáltatást, de másfajta vagyontárgy (például ingatlanhasználat, tárgyi juttatás) is. Lényeges, hogy a segítségnyújtás célja a vagyoni előny megszerzése legyen, amit az elkövető tudatosan akart elérni.

A bűncselekményt bárki elkövetheti – tehát nem szükséges különleges jogállás (például hivatalos személyi minőség).

Elegendő, hogy az elkövetőnek szándékában áll egy harmadik országból érkező, jogellenesen tartózkodó személynek vagyoni haszon ellenében segítséget nyújtani.

A törvényszöveg szerint a „vagyoni haszonszerzés végett” kifejezés célzatos bűncselekményt jelöl, így csak egyenes szándékkal valósítható meg.

A gondatlanság vagy a vegyes szándék nem elegendő a 354. § szerinti felelősség megállapításához.

A 354. § mindkét alapesete szubszidiárius: csak akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény – például embercsempészés (Btk. 353. §) – nem valósul meg.

Ez azt jelenti, hogy ha valaki az országba történő belépést (vagy onnan kilépést) is jogellenesen segíti, és ezzel az embercsempészés tényállása megvalósul, akkor nem a jogellenes tartózkodás elősegítése lesz az alkalmazandó, hanem a súlyosabb kategóriába tartozó bűncselekmény.

A Btk. 354. §-a a nemzetközi elvárások és a magyar jogrend harmonizációjának eredményeképpen jött létre, szoros összhangban az uniós és egyéb európai keretszabályokkal.

Célja egyértelmű: a külföldi, harmadik országbeli személyek illegális, vagyis az illetékes hatóságok tudta és engedélye nélküli tartózkodásának megnehezítése és visszaszorítása.

Mivel ezek a cselekmények veszélyt jelentenek a közrend és a közbiztonság szempontjából, a jogalkotó bűncselekménynek tekinti az ilyen segítséget.