A jogalkotó ezen szabályozással egyrészt uniós és nemzetközi jogharmonizációs kötelezettségének tesz eleget, másrészt védi a tagállamok belső biztonságát és a törvényes hatósági eljárásrend érvényesülését.
Kövessen minket a Google Keresőben
Jelölje meg a lorik.hu oldalt előnyben részesített forrásként,
és a jogi tartalmaink gyakrabban jönnek elő a Google-ben.
A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 354. §-a a jogellenes tartózkodás elősegítésének bűncselekményét írja körül, amely meghatározott államok területén történő, engedély nélküli (jogellenes) tartózkodáshoz nyújt segítséget, és ezzel sérti az adott államok idegenrendészeti és közrendi érdekeit.
A jogellenes tartózkodás elősegítése Btk. szerinti törvényi tényállása
Jogellenes tartózkodás elősegítése
Btk. 354. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint a Jogellenes tartózkodás elősegítése Btk. 354.§ törvényi tényállása
A bűncselekmény jogszabályi háttere, célja és védett jogi tárgya
A Btk. 354. §-ának megalkotása elsősorban a 2000-es évek közepén lezajlott uniós szintű szigorítás és harmonizáció eredménye, mely a harmadik országok állampolgárainak jogellenes tartózkodását kívánja egységesen megakadályozni az Európai Unió tagállamaiban.
A Btk. 354. § különbséget tesz aszerint, hogy a jogellenes tartózkodás az Európai Unió valamely tagállamát, az EGT-részes államot vagy az ezekkel azonos jogállású ország területét, illetve Magyarország területét érinti-e.
A bűncselekmény védett jogi tárgya az Európai Unió, az EGT-államok, valamint az EGT-részes államokkal azonos jogállású országok idegenrendészeti rendje.
A Btk. 354. § (1) bekezdés szerinti alapesete: idegen állam területén történő jogellenes tartózkodás elősegítése
A szabályozás háttere Az (1) bekezdés alapján büntetendő az, aki vagyoni haszonszerzés végett segít olyan személynek, aki egyik érintett államnak sem állampolgára, hogy az Európai Unió, az EGT, illetve az EGT-részes állammal azonos jogállású ország területén illegálisan tartózkodjon.
A védett államok köre A bűncselekményben szereplő „államok” körét a Btk. pontosan meghatározza:
Az Európai Unió (EU) tagállamai,
Az Európai Gazdasági Térség (EGT) államai,
Az EGT-vel azonos jogállást élvező országok (például Svájc).
A segítségnyújtás tartalma A bűncselekmény lényege a segítségnyújtás. Ide tartozhat az okiratok beszerzése, a bújtatás, az elszállásolás, a munkához jutás elősegítése, vagy bármilyen egyéb formája annak, hogy a külföldi személy minél tovább maradhasson az adott országban a hatóságok tudta vagy engedélye nélkül. Fontos kitétel, hogy a segítségnyújtás kizárólag vagyoni haszonszerzési célzattal történik. Ha nincs ilyen célzat, nem ez a bűncselekmény valósul meg.
A 354. § (2) bekezdés szerinti alapeset: magyarországi jogellenes tartózkodás elősegítése
Megkülönböztetés a (1) bekezdéstől Míg az (1) bekezdés az EU-tagállamok és az EGT-részes (vagy ezzel azonos jogállású) országok területén történő jogellenes tartózkodást célozza, addig a (2) bekezdés szűkebben, csak a külföldi személy magyarországi tartózkodására vonatkozik. Itt tehát az elkövető itthon segíti a jogellenes tartózkodást, ugyancsak vagyoni haszonért cserébe.
Külföldi személy fogalma A (2) bekezdés megfogalmazása szerint külföldi személy alatt minden nem magyar állampolgár, illetve a hontalannak minősülő személyt érteni kell.
Vagyoni haszonszerzés célzata Mindkét bekezdésben központi elem, hogy az elkövető vagyoni előnyért teszi mindezt. A gyakorlatban ez jelenthet pénzbeli ellenszolgáltatást, de másfajta vagyontárgy (például ingatlanhasználat, tárgyi juttatás) is. Lényeges, hogy a segítségnyújtás célja a vagyoni előny megszerzése legyen, amit az elkövető tudatosan akart elérni.
Az elkövetői kör és a szándékosság
A bűncselekményt bárki elkövetheti – tehát nem szükséges különleges jogállás (például hivatalos személyi minőség).
Elegendő, hogy az elkövetőnek szándékában áll egy harmadik országból érkező, jogellenesen tartózkodó személynek vagyoni haszon ellenében segítséget nyújtani.
A törvényszöveg szerint a „vagyoni haszonszerzés végett” kifejezés célzatos bűncselekményt jelöl, így csak egyenes szándékkal valósítható meg.
A gondatlanság vagy a vegyes szándék nem elegendő a 354. § szerinti felelősség megállapításához.
A bűncselekmény szubszidiárius jellege
A 354. § mindkét alapesete szubszidiárius: csak akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény – például embercsempészés (Btk. 353. §) – nem valósul meg.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki az országba történő belépést (vagy onnan kilépést) is jogellenesen segíti, és ezzel az embercsempészés tényállása megvalósul, akkor nem a jogellenes tartózkodás elősegítése lesz az alkalmazandó, hanem a súlyosabb kategóriába tartozó bűncselekmény.
Összegzés
A Btk. 354. §-a a nemzetközi elvárások és a magyar jogrend harmonizációjának eredményeképpen jött létre, szoros összhangban az uniós és egyéb európai keretszabályokkal.
Célja egyértelmű: a külföldi, harmadik országbeli személyek illegális, vagyis az illetékes hatóságok tudta és engedélye nélküli tartózkodásának megnehezítése és visszaszorítása.
Mivel ezek a cselekmények veszélyt jelentenek a közrend és a közbiztonság szempontjából, a jogalkotó bűncselekménynek tekinti az ilyen segítséget.
dr. Lőrik József
Büntetőjogra szakosodott védőügyvéd, 20+ éves gyakorlati tapasztalattal, 2000 feletti lezárt üggyel.
Általánosságban el lehet mondani azt, hogy aki elkövet egy bűncselekményt, tisztában van azzal, hogy egyrészt bűncselekményt követ el, másrészt, hogy nagyjából milyen következményei lehetnek a magatartásának. Az embercsempészés irodánk tapasztalata szerint mindkét szempontból kivétel.
A magyar jogrendszerben szigorú előírások szabályozzák a potenciálisan veszélyes állatok – közöttük a külön jogszabályban meghatározott veszélyes ebek – tartását, elidegenítését, szaporítását és forgalomba hozatalát. Ezeknek a szabályoknak az a célja, hogy megelőzzék az emberek testi épségét, illetve a közbiztonságot fenyegető kockázatokat.
A védett kulturális javakkal visszaélés (Btk. 358. §) büntetendővé tételének elsődleges célja, hogy megóvja a kulturális örökségünk részét képező, kiemelkedő jelentőségű tárgyi értékeket. Ilyenek például a művészeti alkotások, történelmi jelentőségű dokumentumok vagy egyéb, nem ingatlan jellegű emlékek.
A jogalkotó célja, hogy a legális szerencsejátékok működésének rendjét megóvja, és védje a társadalmat a következményektől, amelyeket az illegális játékok terjesztése okozhat.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Magyarország egyik kiemelt állami szerve, amelynek fő feladata a közpénzekkel való gazdálkodás törvényességének és hatékonyságának vizsgálata. Az ÁSZ a tevékenységével hozzájárul ahhoz, hogy a közpénzek felhasználása átlátható és ellenőrizhető legyen, valamint hogy a közintézmények felelősen működjenek. Ezért a számvevőszéki ellenőrzés rendkívül fontos része a magyar közéletnek és gazdaságnak.
Az szabályok célja, hogy jobban fellépjünk a valótlan menekültügyi eljárások ellen. El kell különíteni az önzetlen, humanitárius segítséget a jogellenes bevándorlás támogatásától.
A járványügyi szabályszegés olyan vétség, amelynek célja, hogy megakadályozza a fertőző betegségek, valamint bizonyos állati és növényi kórokozók be- vagy kihurcolását, illetve terjedését.
A szabályozás célja, hogy büntetőjogi eszközökkel is meg lehessen védeni az államhatár fizikai védelmét biztosító létesítményeket, valamint az ezekhez kapcsolódó munkavégzés zavartalanságát.
A törvényhozó célja az volt, hogy az államhatár védelmére létrehozott fizikai létesítményeket – közkeletű nevén a határzárat – a korábbi szabálysértési védettségnél erősebb, büntetőjogi oltalommal lássa el.
A jogalkotó abból indul ki, hogy az államhatár rendjének védelme kiemelt közérdek, és a létesítmények vagy eszközök szándékos károsítása súlyosan zavarhatja az ország területére való be- és kilépés szabályszerűségét.
Az Európai Unió 2009/52/EK irányelve a tagállamok számára előírja, hogy büntetőjogi eszközökkel is lépjenek fel azokkal a munkáltatókkal szemben, akik illegálisan tartózkodó vagy engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztatnak. E szabályozás célja egyértelműen az illegális migráció visszaszorítása és a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának jogszerű kereteken belül való tartása.
Magyarország Alaptörvénye XX. cikkének (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. A (2) bekezdés ezt azzal egészíti ki, hogy e jog érvényesülését az állam – többek között – genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal segíti elő.
A szabályozás oka, hogy egyre gyakrabban fordul elő, hogy bizonyos személyek a családi kapcsolatot nem valódi érzelmi vagy családi kötelék kialakítása miatt hozzák létre, hanem kizárólag abból a célból, hogy maguk vagy mások tartózkodási jogosultságot igazoló okmányt szerezzenek.
A szabályozás hátterében az Alaptörvény, valamint a választásokra, népszavazásokra és az európai polgári kezdeményezésre vonatkozó törvények állnak. Ezek együttese biztosítja a demokratikus részvételi formák szabályszerűségét, miközben előírja a választás, a népszavazás és az aláírásgyűjtések tisztaságának megőrzését.
A magyar jogrendszerben a közbiztonság és közrend fenntartása elsődlegesen az állami szervek – különösen a rendőrség – feladata. Az Alaptörvény 46. cikkének (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a közbiztonság és a közrend védelme a rendőrség alapvető kötelezettsége, miközben az állam a civil együttműködést is lehetővé teszi (például a polgárőr-szervezetek esetében).
