Veszélyes állat, illetve veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 359. §-a kerettényállásként hivatkozik a vonatkozó állatvédelmi rendelkezésekre (különösen az 1998. évi XXVIII. törvény és a kapcsolódó rendeletek), és büntetőjogi szankciót helyez kilátásba azokkal szemben, akik szándékosan megszegik ezeket az előírásokat.

A veszélyes állatokra, illetve a veszélyes ebekre vonatkozó szabályok megszegése a közrend, a közbiztonság és az emberek testi épségének védelmét sérti, miközben az állattartás szabályszerűségét is veszélyezteti.

Mivel a felügyelet hiánya vagy a jogellenes tartás súlyos balesetekhez vezethet, a jogalkotó kiemelt jelentőséget tulajdonít a megelőzésnek és a szabályok tudatos betartatásának.

A törvényalkotó külön kezeli a veszélyes állatot (például nagymacskák, mérges kígyók, egzotikus ragadozók) és a veszélyes ebet.

1. Veszélyes állat:
   
   
• Az 1998. évi XXVIII. törvény és a 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet meghatározza, mely fajok minősülnek veszélyesnek (különösen, közepesen veszélyes, illetve elővigyázatosságot igénylő kategóriák).
  
  
• A jogszabály szerint ezek tartása, szaporítása, elidegenítése, behozatala általában engedélyköteles.
  
  
• A tartást érintő biztonsági követelmények (pl. biztonságos elkerítés, figyelmeztető feliratok) elmulasztása szintén szankcionált.
  
  
2. Veszélyes eb:
   
   
• A Btk. 359. § (4) bekezdése szerint csak az az eb minősül veszélyesnek, amelyet hatósági határozat egyedileg veszélyes ebnek nyilvánított.
  
  
• Az Állatvédelmi tv. és a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet rögzíti, hogy ezen ebek tartása, szaporítása, mozgása, elidegenítése milyen engedélyekhez és feltételekhez kötött.
  
  
• A veszélyes ebek kizárólag ivartalanítva, elektronikus azonosítóval ellátva és hatósági engedély birtokában tarthatók, versenyeztetésük, őrző-védő feladatokban való felhasználásuk tiltott.
  

 A Btk. 359. § többféle tiltott magatartást sorol fel, amelyek közös jellemzője, hogy a vonatkozó jogszabályokat szándékosan megszegik. Így tilos például:

• Engedély nélkül tartani, szaporítani, elidegeníteni vagy behozni az ország területére veszélyes állatot.
  
  
• A jogszabályi biztonsági előírások megszegése (például nem megfelelően elkerített hely, hiányos figyelmeztető jelzések, nem megelőzött szökés).
  
  
• Veszélyes ebet engedély nélkül tartani, az előírásokat megsértve elidegeníteni, ivartalanítási kötelezettséget elmulasztani, illetve szabályellenesen szaporítani, versenyeztetni vagy az országba behozni/kivinni.
  
  
• A (3) bekezdés szigorúbb tényállása szerint bűntett valósul meg, ha a veszélyes ebet őrző-védő feladatokra tartják, képzik, illetve ilyen tevékenységet végeztetnek vele.
  

A bűncselekmény elkövetője bárki lehet, aki veszélyes állat vagy veszélyes eb tulajdonosa, gondozója vagy felügyelője.

Azonban cselekménye csak akkor büntethető, ha az elkövető tudatosan, a megfelelő engedély vagy előírás hiányában jár el.

A legtöbb tiltott magatartás vétség, és két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyeget, míg a minősített eset (például veszélyes ebet őrző-védő feladatra tartani) három évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után.

A 359. § (3) bekezdése alapján akkor minősül bűntettnek a cselekmény, ha valaki a veszélyes ebet kifejezetten támadó, őrző-védő célból tartja, kiképzi vagy ilyen módon alkalmazza.

Az ilyen magatartás feltehetőleg kiélezi az eb agresszív tulajdonságait, emiatt a jogalkotó kiemelt társadalomra veszélyességet lát, és magasabb büntetési tételt rendel.

A jogalkotó ezzel a szabályozással egyrészt megelőzni kívánja a közvetlen baleseti veszélyeket (például szökés esetén), másrészt biztosítani szeretné, hogy az ilyen állatfajok esetében csak szigorú ellenőrzéssel, megfelelő környezetben és biztonsági előírások betartásával kerülhessen sor a tartásra.