Veszélyes állat, illetve veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése
A magyar jogrendszerben szigorú előírások szabályozzák a potenciálisan veszélyes állatok – közöttük a külön jogszabályban meghatározott veszélyes ebek – tartását, elidegenítését, szaporítását és forgalomba hozatalát. Ezeknek a szabályoknak az a célja, hogy megelőzzék az emberek testi épségét, illetve a közbiztonságot fenyegető kockázatokat.
Kövessen minket a Google Keresőben
Jelölje meg a lorik.hu oldalt előnyben részesített forrásként,
és a jogi tartalmaink gyakrabban jönnek elő a Google-ben.
A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 359. §-a kerettényállásként hivatkozik a vonatkozó állatvédelmi rendelkezésekre (különösen az 1998. évi XXVIII. törvény és a kapcsolódó rendeletek), és büntetőjogi szankciót helyez kilátásba azokkal szemben, akik szándékosan megszegik ezeket az előírásokat.
Veszélyes állat, illetve veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése Btk. szerinti törvényi tényállása
Veszélyes állat, illetve veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése
Btk. 359. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerint a Veszélyes állat, illetve veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése Btk. 359. § törvényi tényállása
A veszélyes állatokra, illetve a veszélyes ebekre vonatkozó szabályok megszegése a közrend, a közbiztonság és az emberek testi épségének védelmét sérti, miközben az állattartás szabályszerűségét is veszélyezteti.
Mivel a felügyelet hiánya vagy a jogellenes tartás súlyos balesetekhez vezethet, a jogalkotó kiemelt jelentőséget tulajdonít a megelőzésnek és a szabályok tudatos betartatásának.
A bűncselekmény elkövetési tárgya
A törvényalkotó külön kezeli a veszélyes állatot (például nagymacskák, mérges kígyók, egzotikus ragadozók) és a veszélyes ebet.
A jogszabály szerint ezek tartása, szaporítása, elidegenítése, behozatala általában engedélyköteles.
A tartást érintő biztonsági követelmények (pl. biztonságos elkerítés, figyelmeztető feliratok) elmulasztása szintén szankcionált.
Veszélyes eb:
A Btk. 359. § (4) bekezdése szerint csak az az eb minősül veszélyesnek, amelyet hatósági határozat egyedileg veszélyes ebnek nyilvánított.
Az Állatvédelmi tv. és a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet rögzíti, hogy ezen ebek tartása, szaporítása, mozgása, elidegenítése milyen engedélyekhez és feltételekhez kötött.
A veszélyes ebek kizárólag ivartalanítva, elektronikus azonosítóval ellátva és hatósági engedély birtokában tarthatók, versenyeztetésük, őrző-védő feladatokban való felhasználásuk tiltott.
Az elkövetési magatartások
A Btk. 359. § többféle tiltott magatartást sorol fel, amelyek közös jellemzője, hogy a vonatkozó jogszabályokat szándékosan megszegik. Így tilos például:
Engedély nélkül tartani, szaporítani, elidegeníteni vagy behozni az ország területére veszélyes állatot.
A jogszabályi biztonsági előírások megszegése (például nem megfelelően elkerített hely, hiányos figyelmeztető jelzések, nem megelőzött szökés).
Veszélyes ebet engedély nélkül tartani, az előírásokat megsértve elidegeníteni, ivartalanítási kötelezettséget elmulasztani, illetve szabályellenesen szaporítani, versenyeztetni vagy az országba behozni/kivinni.
A (3) bekezdés szigorúbb tényállása szerint bűntett valósul meg, ha a veszélyes ebet őrző-védő feladatokra tartják, képzik, illetve ilyen tevékenységet végeztetnek vele.
Ki követi el a bűncselekményt?
A bűncselekmény elkövetője bárki lehet, aki veszélyes állat vagy veszélyes eb tulajdonosa, gondozója vagy felügyelője.
Azonban cselekménye csak akkor büntethető, ha az elkövető tudatosan, a megfelelő engedély vagy előírás hiányában jár el.
A legtöbb tiltott magatartás vétség, és két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyeget, míg a minősített eset (például veszélyes ebet őrző-védő feladatra tartani) három évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után.
Minősített eset – veszélyes eb őrző-védő feladatokra tartása
A 359. § (3) bekezdése alapján akkor minősül bűntettnek a cselekmény, ha valaki a veszélyes ebet kifejezetten támadó, őrző-védő célból tartja, kiképzi vagy ilyen módon alkalmazza.
Az ilyen magatartás feltehetőleg kiélezi az eb agresszív tulajdonságait, emiatt a jogalkotó kiemelt társadalomra veszélyességet lát, és magasabb büntetési tételt rendel.
Összegzés
A jogalkotó ezzel a szabályozással egyrészt megelőzni kívánja a közvetlen baleseti veszélyeket (például szökés esetén), másrészt biztosítani szeretné, hogy az ilyen állatfajok esetében csak szigorú ellenőrzéssel, megfelelő környezetben és biztonsági előírások betartásával kerülhessen sor a tartásra.
dr. Lőrik József
Büntetőjogra szakosodott védőügyvéd, 20+ éves gyakorlati tapasztalattal, 2000 feletti lezárt üggyel.
Általánosságban el lehet mondani azt, hogy aki elkövet egy bűncselekményt, tisztában van azzal, hogy egyrészt bűncselekményt követ el, másrészt, hogy nagyjából milyen következményei lehetnek a magatartásának. Az embercsempészés irodánk tapasztalata szerint mindkét szempontból kivétel.
A védett kulturális javakkal visszaélés (Btk. 358. §) büntetendővé tételének elsődleges célja, hogy megóvja a kulturális örökségünk részét képező, kiemelkedő jelentőségű tárgyi értékeket. Ilyenek például a művészeti alkotások, történelmi jelentőségű dokumentumok vagy egyéb, nem ingatlan jellegű emlékek.
A jogalkotó célja, hogy a legális szerencsejátékok működésének rendjét megóvja, és védje a társadalmat a következményektől, amelyeket az illegális játékok terjesztése okozhat.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Magyarország egyik kiemelt állami szerve, amelynek fő feladata a közpénzekkel való gazdálkodás törvényességének és hatékonyságának vizsgálata. Az ÁSZ a tevékenységével hozzájárul ahhoz, hogy a közpénzek felhasználása átlátható és ellenőrizhető legyen, valamint hogy a közintézmények felelősen működjenek. Ezért a számvevőszéki ellenőrzés rendkívül fontos része a magyar közéletnek és gazdaságnak.
A jogalkotó ezen szabályozással egyrészt uniós és nemzetközi jogharmonizációs kötelezettségének tesz eleget, másrészt védi a tagállamok belső biztonságát és a törvényes hatósági eljárásrend érvényesülését.
Az szabályok célja, hogy jobban fellépjünk a valótlan menekültügyi eljárások ellen. El kell különíteni az önzetlen, humanitárius segítséget a jogellenes bevándorlás támogatásától.
A járványügyi szabályszegés olyan vétség, amelynek célja, hogy megakadályozza a fertőző betegségek, valamint bizonyos állati és növényi kórokozók be- vagy kihurcolását, illetve terjedését.
A szabályozás célja, hogy büntetőjogi eszközökkel is meg lehessen védeni az államhatár fizikai védelmét biztosító létesítményeket, valamint az ezekhez kapcsolódó munkavégzés zavartalanságát.
A törvényhozó célja az volt, hogy az államhatár védelmére létrehozott fizikai létesítményeket – közkeletű nevén a határzárat – a korábbi szabálysértési védettségnél erősebb, büntetőjogi oltalommal lássa el.
A jogalkotó abból indul ki, hogy az államhatár rendjének védelme kiemelt közérdek, és a létesítmények vagy eszközök szándékos károsítása súlyosan zavarhatja az ország területére való be- és kilépés szabályszerűségét.
Az Európai Unió 2009/52/EK irányelve a tagállamok számára előírja, hogy büntetőjogi eszközökkel is lépjenek fel azokkal a munkáltatókkal szemben, akik illegálisan tartózkodó vagy engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztatnak. E szabályozás célja egyértelműen az illegális migráció visszaszorítása és a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának jogszerű kereteken belül való tartása.
Magyarország Alaptörvénye XX. cikkének (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. A (2) bekezdés ezt azzal egészíti ki, hogy e jog érvényesülését az állam – többek között – genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal segíti elő.
A szabályozás oka, hogy egyre gyakrabban fordul elő, hogy bizonyos személyek a családi kapcsolatot nem valódi érzelmi vagy családi kötelék kialakítása miatt hozzák létre, hanem kizárólag abból a célból, hogy maguk vagy mások tartózkodási jogosultságot igazoló okmányt szerezzenek.
A szabályozás hátterében az Alaptörvény, valamint a választásokra, népszavazásokra és az európai polgári kezdeményezésre vonatkozó törvények állnak. Ezek együttese biztosítja a demokratikus részvételi formák szabályszerűségét, miközben előírja a választás, a népszavazás és az aláírásgyűjtések tisztaságának megőrzését.
A magyar jogrendszerben a közbiztonság és közrend fenntartása elsődlegesen az állami szervek – különösen a rendőrség – feladata. Az Alaptörvény 46. cikkének (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a közbiztonság és a közrend védelme a rendőrség alapvető kötelezettsége, miközben az állam a civil együttműködést is lehetővé teszi (például a polgárőr-szervezetek esetében).
