Közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 352. §-a azonban kimondja, hogy az erre vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyása, vagyis a jogosulatlanul szervezett „rendfenntartás” büntetendő cselekményt jelent.

A törvény ezzel egyfelől védi a társadalom rendjét, másfelől kizárja, hogy bárki önkényesen vegye át az állam jogosítványait.

A közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése nevű bűncselekmény közvetlenül két fő társadalmi érdek épségére ügyel:

• egyrészt a közhatalom kizárólagos hatáskörének védelmére,
• másrészt a közbiztonság és a közrend fenntartásának rendjére.

Mivel a rendőrség és bizonyos civil szervezetek (például polgárőr egyesületek) jogszabályok alapján láthatnak el közterületi figyelő tevékenységet és bűnmegelőzési munkát, a jogalkotó büntetőjogi eszközökkel lép fel azokkal szemben, akik minden hivatalos felhatalmazás nélkül próbálnak „rendfenntartó” csoportokat, tevékenységeket életre hívni.

A hivatkozott szabályoknak való megfelelés szavatolja, hogy az állampolgárok jogos igényeit (például a biztonságérzetüket) szervezett módon, az állam kontrollja alatt kielégítsék, megelőzve az esetleges visszaéléseket és erőszakos megnyilvánulásokat.

A „szervezés” kifejezés a Btk. 352. §-a alapján tág értelemben értendő.

Ide tartozik, ha valaki meghatározott célra mozgósít embereket, feladatokat oszt ki, és olyan csoportosulást hoz létre, amely feljogosítva érzi magát a közrend fenntartására.

A Legfőbb Ügyészség iránymutatása szerint már pusztán az a szándék – például tagtoborzás vagy a lehetséges résztvevők megszólítása –, hogy civil alapon „rendőri” vagy „közbiztonsági” feladatokat akarnak ellátni, kimerítheti a szervezés tényállását.

Nem szükséges, hogy tényleges járőrözés, rendezvénybiztosítás vagy más akció kezdődjön el; már maga a csoport létrehozása vagy megszervezése is büntethető.

A bűncselekmény két különböző fordulatot ölel fel. 

• Az első fordulat azt szankcionálja, ha valaki valódi közrendvédelmi munkát akar folytatni jogosulatlanul, például „önhatalmúlag” járőröket szervez, megfigyeléseket végez, vagy akár tömegrendezvényeket „biztosít” úgy, hogy ehhez nincs állami vagy jogszabályi engedélye. 
• A második fordulat akkor áll fenn, amikor a szervező nem is valós rendfenntartást kíván ellátni, de annak látszatát kelti; vagyis az észlelő szemlélő azt hiheti, hogy hivatalos rendőri vagy más hatósági tevékenység folyik. Ez a megtévesztés önmagában elegendő ahhoz, hogy a cselekmény büntetendővé váljon, hiszen az emberek a megjelenés, a ruha, a viselkedés alapján feltételezhetik, hogy hivatalos erőkkel állnak szemben, ami alkalmas lehet a közbizalom megsértésére.

A közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezésének alanya bárki lehet; nem szükséges hozzá, hogy valaki konkrétan fegyveres vagy különösen veszélyes csoportot hozzon létre.

A bűncselekmény kizárólag szándékosan, ráadásul egyenes szándékkal követhető el, hiszen a szervezőnek tudnia kell, hogy jogszabály nem jogosítja fel erre a tevékenységre, és mégis konkrétan arra törekszik, hogy másokkal együtt közrendi feladatokat lásson el.

A szervezés egyik jellegzetes eleme, hogy a résztvevők csoportosulása nem véletlenszerű, hanem kifejezett céllal működik, amely vagy a rend fenntartására, vagy legalábbis annak látszatára irányul.

A Btk. 352. §-a értelmében, ha valaki ilyen jogosulatlan vagy a közrend fenntartásának látszatát keltő tevékenységet szervez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A szankció szempontjából a bíróság mérlegelheti, milyen kockázatot jelentett a csoport tényleges működése, mekkora tömeget szerveztek össze, illetve keletkezett-e közvetlen veszély a közrendre vagy a lakosság biztonságérzetére.

Előfordulhat, hogy mindössze pénzbüntetés vagy felfüggesztett szabadságvesztés lesz a kiszabott ítélet, de a törvényi maximum alapján akár letöltendő büntetés is adható, ha a szervezet nagysága, társadalmi veszélyessége vagy a szervező kitartó, tudatos magatartása ezt indokolja.

A bíróságok ezért egyedi mérlegelés alapján döntenek a konkrét büntetésről, figyelembe véve a cselekmény súlyát, a csoport tényleges aktivitását és a szervezés anyagi, személyi hátterét.

A közbiztonság fenntartása érdekében az állam szigorúan szabályozza azokat a tevékenységeket, amelyek közvetlen veszélyt jelenthetnek a társadalomra.

Ilyen például a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése, amely az állami szervek által fenntartott rendvédelmi rendszer működését veszélyeztetheti.

Az államnak kizárólagos joga van arra, hogy közbiztonsági és rendvédelmi feladatokat szervezzen és lásson el, ezért ha egy magánszervezet vagy személy jogosulatlanul szervez ilyen tevékenységet, az nemcsak a rend fenntartását veszélyeztetheti, hanem a társadalmi stabilitást is alááshatja.