A számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 363. §-a éppen ezt a rendet védi, amikor büntetni rendeli az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI torvényben (ÁSZ tv.-ben) meghatározott közreműködési kötelezettség megszegését, valamint a számvevőszéki ellenőrzés meghiúsítását.

A Btk. 363. §-a a számvevőszéki ellenőrzés eredményességéhez és hatékonyságához fűződő társadalmi érdek védelmét szolgálja.

A Magyarországon működő közpénzügyi rendszer egyik pillére az ÁSZ ellenőrzési jogosultsága, ezért kiemelt fontosságú, hogy a törvény betartásával minden érintett szerv elősegítse a számvevői munka sikerét.

Ha valaki akadályozza a vizsgálatokat, vagy szándékosan elmulasztja az ÁSZ tv.-ben meghatározott kötelezettségeit, akkor nem csupán egy hatóság tevékenységét nehezíti meg, hanem a közérdeket is veszélyezteti.

 A 363. § (1) bekezdése szerint vétséget követ el az, aki az Állami Számvevőszék ellenőrzése során megszegi az ÁSZ tv.-ben meghatározott kötelezettségeit, és ezzel akadályozza az ellenőrzés végrehajtását.

E közreműködési kötelezettség többek között magában foglalja:

• A számvevők bejutásának biztosítását az ellenőrzött szervezet helyiségeibe,
  
  
• Az iratok, adatok és nyilvántartások hozzáférhetővé tételét,
  
  
• Az iratokról, adatokról másolat készítésének lehetővé tételét.
  
  

Az ÁSZ tv. 28. §-a egyértelműen kimondja, hogy az ellenőrzött szervezet és annak dolgozói kötelesek együttműködni a számvevőszéki ellenőrzések során.

Ha valaki ezt a kötelezettségét megszegi, és emiatt az ellenőrzés lefolytatása meghiúsulna vagy erősen megnehezülne, azzal törvényellenes helyzetet teremt.

A jogszabály szerint az elkövető tudatos magatartása szükséges, tehát a bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el.

A 363. § (2) bekezdése arról szól, hogy az ellenőrzött szervezet vezetőjének szintén büntetőjogi felelőssége keletkezik, ha az ÁSZ írásbeli felszólítása ellenére sem küldi meg a szükséges intézkedési tervet.

Az ÁSZ tv. 33. § (1) bekezdése kimondja, hogy a számvevőszéki jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül a vezetőnek fel kell vázolnia, hogyan szándékozik orvosolni a jelentésben feltárt hiányosságokat vagy szabálytalanságokat.

Ennek az intézkedési tervnek a célja, hogy a feltárt problémákra konkrét válaszok szülessenek, és megakadályozza a későbbi, hasonló hiányosságokat.

Ha az írásbeli felszólítás ellenére ezt a kötelezettséget szándékosan elmulasztják, akkor a Btk. e bekezdés alapján rendeli büntetni a szervezet vezetőjét.

Ebben az esetben a törvényalkotó kifejezetten a vezetői felelősségvállalást hangsúlyozza, hiszen egy intézmény élén álló személy meghatározó szerepet játszik a közfeladatok szabályszerű ellátásában.

A 363. § (3) bekezdésében a törvény szigorúbb büntetési tételt (bűntett, három évig terjedő szabadságvesztés) helyez kilátásba, ha az első alapesetben említett közreműködési kötelezettség megszegése odáig fajul, hogy az ellenőrzés lefolytatása véglegesen meghiúsul.

Ebben az esetben nem csupán időszakosan nehezítik a számvevők munkáját, hanem gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy a számvevőszéki ellenőrzés érdemi eredménnyel lezáruljon.

A törvény egyértelműen fogalmaz: amennyiben a szándékos akadályozás olyan mértéket ölt, hogy a vizsgálatot nem is tudják befejezni, akkor a közérdekre nézve rendkívül káros helyzet áll elő.

Ilyenkor a társadalom egésze veszít, hiszen nem derülnek ki a közpénzek felhasználásával kapcsolatos esetleges hibák, szabálytalanságok vagy törvénytelenségek.

A Btk. 363. §-ában meghatározott bűncselekmények elkövetője kizárólag az lehet, aki a számvevőszéki ellenőrzésben közreműködési kötelezettséggel bír.

Ez jellemzően a törvény alapján ellenőrizhető szervezet, annak dolgozója vagy vezetője, illetve mindenki, aki az ÁSZ tv. alapján köteles volna együttműködni a számvevők munkájával.

A mulasztás, vagy a kötelezettségek szándékos megszegése nélkül a bűncselekmény nem valósul meg.

A szándékosság azt jelenti, hogy az elkövető pontosan tudja, milyen kötelezettségek terhelik, és tudatosan úgy dönt, hogy ezeket megszegi.

Amennyiben valaki véletlenül mulasztja el az együttműködési feltételek betartását, vagy nem állt rendelkezésére a szükséges információ, úgy a büntetőjogi felelősség megállapítása kérdéses lehet.

A 363. § (1) bekezdésének büntetési tétele vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés.

Ugyanakkor, ha az ellenőrzés meghiúsul, a 363. § (3) bekezdése már bűntettet állapít meg, és a büntetési tétel három évig terjedhet.

Emellett külön esetre vonatkozik a 363. § (2) bekezdése, ami az ellenőrzött szerv vezetőjét sújtja abban az esetben, ha a számvevőszék felszólítása ellenére nem küld intézkedési tervet.

Ez utóbbi eset rávilágít arra, hogy az ÁSZ kontrollfunkciója nem ér véget az ellenőrzés lezárásával, hiszen a feltárt hibák és szabálytalanságok orvoslásához vezető teendőkről is gondoskodni kell.

A vezető mulasztása nem csupán formai hiba: meggátolja, hogy a számvevőszéki megállapítások gyakorlati következményekkel járjanak.

A számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése a közpénzügyi és közintézményi átláthatóságot veszélyezteti.

A Btk. 363. §-ában rögzített előírások egyértelműen körülírják, milyen magatartások minősülnek büntetendőnek: a közreműködés szándékos akadályozása, a szükséges intézkedési terv meg nem küldése és az ellenőrzés meghiúsítása különböző súlyú, de mindenképpen szankcionálandó cselekmények.

A szabályozás ezzel egyértelműen hangsúlyozza, hogy az ÁSZ tv.-ben előírtak betartása nem választható lehetőség, hanem törvényi kötelezettség.

Mindez fontos üzenet a közszférában és a közpénzekkel dolgozó szervezetek számára: az ellenőrzés elősegítése nem csupán formai követelmény, hanem a társadalom és az ország gazdaságának érdeke.