20+ év büntetőjogi tapasztalat
több, mint 2000 büntető ügy.
több, mint 2000 büntető ügy.
Az államigazgatás hatékony és tisztességes működése alapvető feltétele a jogállamiságnak és a társadalmi stabilitásnak, ezért az ilyen típusú bűncselekmények büntetőjogi szankcionálása kiemelt jelentőséggel bír.
A közigazgatás rendjének biztosítása nélkül az állami szervek nem tudnák megfelelően ellátni feladataikat, ami hosszú távon az állampolgárok jogbiztonságának csökkenéséhez vezetne.
E bűncselekmények egyik kiemelt területe a demokratikus folyamatok zavartalan működésének biztosítása. Ennek érdekében a törvény büntetni rendeli a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekményeket, amelyek célja a demokratikus intézmények és eljárások hitelességének megőrzése.
Ha valaki befolyásolni vagy manipulálni próbálja a választási folyamatot, azzal nemcsak az egyéni választójogot sérti, hanem a teljes demokratikus intézményrendszert is veszélyezteti.
A társadalmi szerveződés szabadsága az egyik legfontosabb alapjog, ezért az egyesülési joggal visszaélés is büntetendő cselekmény.
Ez akkor valósulhat meg, ha valaki jogellenesen akadályozza másokat az egyesülési jog gyakorlásában, vagy ha visszaél ezzel a joggal például egy illegális szervezet létrehozásával vagy működtetésével.
A közbiztonság fenntartása érdekében az állam szigorúan szabályozza azokat a tevékenységeket, amelyek közvetlen veszélyt jelenthetnek a társadalomra. Ilyen például a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése, amely az állami szervek által fenntartott rendvédelmi rendszer működését veszélyeztetheti.
Az államnak kizárólagos joga van arra, hogy közbiztonsági és rendvédelmi feladatokat szervezzen és lásson el, ezért ha egy magánszervezet vagy személy jogosulatlanul szervez ilyen tevékenységet, az nemcsak a rend fenntartását veszélyeztetheti, hanem a társadalmi stabilitást is alááshatja.
A közigazgatási jogszabályok betartása a kulturális örökség védelmében is fontos szerepet játszik.
Ennek érdekében a törvény büntetni rendeli a műemlék vagy védett kulturális javak megrongálását, valamint a védett kulturális javakkal való visszaélést.
Ezek a bűncselekmények különösen súlyosak lehetnek, hiszen a kulturális örökség és a műemlékek megóvása nemcsak az adott ország, hanem az egész emberiség közös érdeke.
A közbiztonság fenntartása érdekében az állam szigorú előírásokat alkotott az állattartásra vonatkozóan is.
A veszélyes állat vagy veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettségek megszegése olyan bűncselekmény, amely közvetlen veszélyt jelenthet az emberek és a közösségek számára.
A felelőtlen állattartás súlyos sérülésekhez és közbiztonsági problémákhoz vezethet, ezért ennek büntetőjogi szankcionálása is kiemelten fontos.
A tiltott szerencsejáték szervezése olyan jogsértés, amely a közigazgatás és a pénzügyi szabályozás megkerülésére irányul.
Az illegális szerencsejáték gyakran kapcsolatba hozható szervezett bűnözéssel, pénzmosással és egyéb gazdasági visszaélésekkel.
Az ilyen tevékenységek megbontják az állami ellenőrzés alatt álló szerencsejáték-rendszert, és olyan pénzügyi kockázatokat teremtenek, amelyek hosszú távon káros hatással lehetnek a gazdaságra.
A közigazgatási szabályok megsértése a közegészségügy területén is súlyos következményekkel járhat.
A járványügyi szabályszegés különösen veszélyes, mert a közegészségügyi rendszerek működését és a lakosság biztonságát veszélyeztetheti.
Ha valaki szándékosan vagy gondatlanságból megszegi a járványügyi előírásokat, az fertőzések terjedéséhez és az egészségügyi rendszer túlterheléséhez vezethet, ami komoly társadalmi problémákat okozhat.
Végül, a géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettségek megszegése szintén a közigazgatás rendjét sértő bűncselekmények közé tartozik.
A mezőgazdaság és az élelmiszerbiztonság védelme érdekében az állam szigorúan szabályozza a géntechnológiai eljárásokat, ezért ezek megszegése olyan jogsértés, amely hosszú távon az emberek egészségére és a környezetre is negatív hatással lehet.
