Harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása

A magyar jogalkotó ennek eleget téve építette be a Büntető Törvénykönyvbe (Btk.) a 356. §-t, amely – a fogadó állam munkaerőpiacának, illetve a törvényes foglalkoztatás rendjének védelme érdekében – meghatározza a jogellenes foglalkoztatásra vonatkozó büntetőjogi felelősség alapjait.

A Btk. 356. § a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának törvényes rendjét védi, valamint az illegális foglalkoztatás kapcsán gyakran felmerülő emberi méltósághoz és biztonsághoz fűződő jogokat. A jogalkotó célja, hogy

• visszaszorítsa az engedély nélküli munkavállalás és az illegális bevándorlás egymást erősítő folyamatát,
  
  
• megakadályozza az esetleges visszaéléseket (például különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételeket).
  
  

Ily módon a bűncselekmény védett jogi tárgya nem csupán a gazdasági érdek (hogy a munkaerőpiac tisztán működjön), hanem megjelenik az a személyi és társadalmi érdek is, hogy a foglalkoztatás a tisztességes munkafeltételek, valamint a jogszabályok alapján valósuljon meg.

A Btk. 459. § (5) bekezdése és a Harmtv. (a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény) alapján minden olyan személy, aki nem magyar állampolgár, és nem rendelkezik a szabad mozgás és tartózkodás jogával (vagyis nem tartozik az EGT-állampolgárok vagy azok családtagjai közé), továbbá nem hontalan a magyar jog szerint.

A Harmtv. több típusú tartózkodási engedélyt ismer, például munkavállalás céljából kiadott engedélyt.

A Btk. 356. § akkor alkalmazandó, ha a harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik olyan érvényes tartózkodási engedéllyel vagy más jogosító okmánnyal, amely kifejezetten lehetővé tenné számára a keresőtevékenység folytatását.

Ide tartozik az az eset is, amikor valaki jogszerűen tartózkodik Magyarországon, de a tartózkodásának jogcíme nem teszi lehetővé munkavállalást.

Továbbá a Harmtv. 71. § (1) bekezdése előírja a munkáltatónak, hogy legkésőbb a munkába lépés napján ellenőriznie kell, rendelkezik-e a harmadik országbeli állampolgár érvényes tartózkodási és munkavállalási engedéllyel.

A Btk. 356. § többféle módját írja le annak, hogy hogyan valósulhat meg a jogellenes foglalkoztatás:

1. Rendszeres vagy tartós foglalkoztatás
   
   
• Olyan visszatérő, időben elhúzódó vagy huzamosabb ideig tartó munkavégzés, amely során a harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik munkavállalásra feljogosító engedéllyel.
  
  
2. Jelentős számú harmadik országbeli állampolgár egyidejű foglalkoztatása
   
   
• A törvény „jelentős számúnak” minősíti, ha legalább öt ilyen személyt alkalmaznak egyidejűleg jogosulatlanul.
  
  
3. Különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételek
   
   
• A Harmtv. 2. § s) pontjában definiált munkakörülmények, amelyek „feltűnően aránytalanul eltérnek a legálisan foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatási feltételeitől”, és sértik az emberi méltóságot vagy az egészséget, biztonságot (például extrém alacsony bér, embertelen munkakörülmények, rendszeres túlóráztatás érdemi pihenőidő nélkül, stb.).

• Szándékosság:
  Az elkövetőnek tudnia kell arról, hogy a foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárnak nincs keresőtevékenység folytatására jogosító engedélye, és ennek ellenére vállalja a szervezést, illetve a munkavégzést.
  
  
• Jogellenesség kizárása:
  Ha a munkáltató tévesen, de jóhiszeműen meg volt győződve arról, hogy a munkavállaló rendelkezik a szükséges engedéllyel (és ezt igazolni is tudja), akkor a büntetőjogi felelősség megállapítása kérdésessé válhat. Fontos azonban a törvény szerinti ellenőrzési kötelezettség teljesítése.

A Btk. 356. § (2) bekezdése értelmében súlyosabb büntetés - három évig terjedő szabadságvesztás - fenyegeti azt, aki különösen kizsákmányoló foglalkoztatási feltételeket biztosít a harmadik országbeli állampolgároknak.

Ez a minősített eset magában foglalja azokat a szituációkat, amelyekben a munkakörülmények különösen sértik az emberi méltóságot, veszélyeztetik az egészséget vagy kihasználják a munkavállaló kiszolgáltatott helyzetét.

A harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása (Btk. 356. §) egyrészt azokat a munkáltatókat szankcionálja, akik engedély nélkül dolgozó (vagy a tartózkodási jogcímük alapján munkára nem jogosult) személyeket alkalmaznak.

Másrészt azokat az eseteket is lefedi, amikor a foglalkoztatás feltételei kifejezetten embertelenek vagy kizsákmányolóak.

A szabályozás célja, hogy megóvja a munkaerőpiac törvényes rendjét, gátat vessen az illegális migrációs folyamatoknak, és – nem utolsósorban – védelmet nyújtson a harmadik országbeli munkavállalóknak az emberi méltóságot sértő foglalkoztatási formákkal szemben.