A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény

A választás, a népszavazás és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény a Büntető Törvénykönyv 350. §-ában kapott helyet. 

A bűncselekmény lényege, hogy bárki, aki ezeket az eljárásokat erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, anyagi juttatással vagy más módon megzavarja, akadályozza, illetve meghamisítja az eredményüket, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

A Btk. 350. §-a keretdiszpozíció, ami azt jelenti, hogy a pontos tartalmát további jogszabályok – például a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) és a népszavazási, valamint európai polgári kezdeményezésről szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (Nsztv.) – segítségével lehet meghatározni.

Az Alaptörvény XXIII. cikke rögzíti az általános választójog kereteit, továbbá az országgyűlési, önkormányzati, európai parlamenti, nemzetiségi választásokra és a népszavazásokra vonatkozó alapvető elveket.

A Ve. és az Nsztv. eljárásjogi szabályrendszerei úgy lettek kialakítva, hogy garantálják a választások és a népszavazások tisztaságát, a polgárok szabad részvételét.

Ha valaki ezeket a szabályokat megszegi – például ajánlásokat vagy aláírásokat hamisít, más nevében szavaz, anyagi ellenszolgáltatást ad a voksokért –, a büntetőjog eszközrendszere is érvénybe lép.

A törvény többféle elkövetési formát említ, amelyek közös célja a választás, a népszavazás és az európai polgári kezdeményezés tisztaságának, eredményének befolyásolása vagy meghamisítása.

Erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással lehet például ajánlást vagy aláírást szerezni, de ugyanígy büntetendő az, ha valaki a saját szavazatát árulja pénzért, vagy más nevében vagy többször szavaz jogosultság nélkül.

Ide tartozik az is, amikor valaki a jelölési eljárás során érvénytelen vagy hamis aláírásgyűjtéssel biztosít valakinek képviselőjelölti státuszt. 

Emellett büntetni rendeli a jogszabály a választási vagy népszavazási titkosság megsértését, valamint a szavazás, a népszavazás végeredményének meghamisítását is.

Mindegyik esetben ugyanaz a szabályozási logika: ne lehessen az erőszak, a csalás, a félrevezetés eszközeivel vagy vásárolt szavazatokkal érvényesíteni politikai vagy egyéb érdekeket.

A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény elkövetője – ha semmilyen súlyosbító körülmény nem áll fenn – a Btk. 350. §-ának (1) bekezdése szerint alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

A bírói gyakorlat a konkrét ügyben elkövetett cselekmények súlyossága, a kísérlet vagy a befejezett magatartás, továbbá az esetleges halmazatba kerülő bűncselekmények (például közokirat-hamisítás, költségvetési csalás) függvényében határozza meg a pontos büntetési mértéket.

Súlyosabb büntetés kilátásba helyezésére olyan körülmények teremthetnek alapot, mint amikor a cselekményt bűnszervezetben vagy különösen nagy számú polgár akaratnyilvánításának befolyásolásával valósítják meg. 

A választások és a népszavazások rendjének megőrzése kiemelt közérdek, hiszen ezek biztosítják a demokratikus döntéshozatal zavartalanságát.

A választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény a demokratikus folyamatok tisztaságát sérti, amely hosszú távon az állampolgárok politikai rendszerbe vetett bizalmának csökkenéséhez vezethet.

Az ilyen jogsértések magukban foglalhatják például a szavazatokkal való visszaélést, a választási csalásokat vagy az emberek megtévesztését a demokratikus részvétel során.

Ha valaki befolyásolni vagy manipulálni próbálja a választási folyamatot, azzal nemcsak az egyéni választójogot sérti, hanem a teljes demokratikus intézményrendszert is veszélyezteti.