A járványügyi szabályszegés

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 361. §-a keretdiszpozícióként utal az egészségügyi, élelmiszerlánc-felügyeleti és járványkezelésre vonatkozó egyéb jogszabályokra.

Ezek megsértése a közegészség, illetve a járványügyi igazgatás rendjét és ezáltal a társadalom biztonságát veszélyezteti.

A Btk. 361. §-a három fordulatban határozza meg a járványügyi szabályszegés lehetséges elkövetési magatartásait.

A jogszabályi háttér szempontjából kiemelkedő jelentőségű az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.), valamint az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.).

Emellett a fertőző betegségek és járványok megelőzésével kapcsolatos intézkedéseket a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet szabályozza részletesen.

A bűncselekmény célja a közegészség védelme, vagyis annak megakadályozása, hogy súlyos fertőzések vagy kártevők akadálytalanul terjedjenek.

1. a) A zárlat alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozására elrendelt intézkedések megszegése
   Ilyen lehet a járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés. Ide tartozik például, ha valaki szándékosan megszegi a megfigyelés vagy karantén szabályait, és ezzel elősegítheti a betegség továbbterjedését.
2. b) Járvány idején elrendelt szabályok megsértése
   Ezt a fordulatot csak akkor lehet alkalmazni, ha a fertőző betegség előfordulása már elérte azt a szintet, hogy az Eütv. értelmében járványról beszélünk. A 18/1998. NM rendelet 3/A. § 9. pontja szerint járványnak számít, ha egy fertőző betegség sokkal gyakoribbá válik egy területen. Ez akkor is igaz, ha legalább két összefüggő eset van, amit járványügyi bizonyítékok is alátámasztanak.
3. c) Fertőző állatbetegségek, növényi károsítók miatti intézkedések megszegése
   A harmadik fordulat kiterjed a növény-egészségügyi és állat-egészségügyi szabályok megszegésére is. Ha valaki például elmulasztja jelenteni egy fertőző állatbetegséget, vagy szándékosan nem tartja be a zárlati előírásokat, ugyancsak járványügyi szabályszegést követ el, mert ezzel veszélyezteti a gazdasági és élelmiszerlánc-biztonsági érdekeket.

A fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása (Szabs. tv. 239. §) és a védelmi intézkedés megszegése (Szabs. tv. 239/A. §) a szabálysértési törvény körébe tartozó tényállások, amelyek a kevésbé veszélyes vagy enyhébb fokú szabályszegésekre vonatkoznak.

Ezzel a jogalkotó világosan elkülöníti a kiemelten veszélyes magatartásokat a kisebb súlyú szabálytalanságoktól.

A Btk. 361. §-ában rögzített szabályszegések kizárólag szándékosan valósíthatók meg.

Nem büntethető, aki gondatlanságból vagy megfelelő ismeretek hiányában követi el a cselekményt.

Ha azonban valaki a már ismert szabályokat szegő módon több előírást is megsért ugyanazon intézkedés kapcsán, akkor természetes egység jön létre, és a magatartás egységesen minősül járványügyi szabályszegésnek.

A járványügyi szabályszegés a közegészség és a járványügyi igazgatás kiemelt fontosságú területét oltalmazza.

A Btk. 361. §-a keretdiszpozícióként hivatkozik a különböző ágazati szabályokra, amelyek átfogják a humán, állati és növényi egészségvédelmet.

A COVID-19 világjárvány idején speciális szabályozás érvényesült: a fertőzöttséghez kapcsolódó egyes elrendelt kötelezettségek megszegése nem bűncselekmény, hanem szabálysértés volt.

Ez tükrözi a jogalkotó szándékát, miszerint a gyors reakció és azonnali hatósági fellépés hatékonyabb lehet a büntetőeljárásnál.

Emellett a szabálysértési rendszer alkalmas arra, hogy egyértelműen elválassza a kisebb súlyú cselekményeket a ténylegesen súlyos veszélyt jelentő, járványügyi intézkedéseket tudatosan és szándékosan aláásó magatartásoktól.